Hogyan is képzelitek el Istent?

Mivel Isten szellem, ezért fizikai szemmel nem láthatjuk őt, de van több módja, mely által megismerhetjük őt,az ő tulajdonságait. Pl. a Biblia leírja számtalan tulajdonságait, Isten szerető, bölcs, igazságos, irgalmas, megbocsátó, és ezeket a tulajdonságokat a teremtésműveiből is láthatjuk.

Szia! 2 dolog elképzelni és ismerni Őt. Én mindig is hívő voltam életemben, imádkoztam stb és volt egy róla alkotott képem és meg is tapasztaltam sokszor az Ő segítségét. De mióta igazán megtértem kezdem Őt egyre jobban megismerni.. a jelenlétét, a hatalmas szeretetét, a kijelentéseit... egyre közelebb kerülök hozzá és ezt nem lehet szavakba önteni. Olyan nagy szeretet van benne, hogy a legutóbbi legerőteljesebb megtapasztalásomkor úgy éreztem majd szétrobban a bensőm és csak sírni és sírni tudtam az örömtől.. Csodálatos az Isten! Csodálatos.. nincs is rá megfelelő szó.. én csak dicsérni tudom Őt és áldani Szent nevét! Imádom Őt! Az a rossz hogy sok ember soha nem tapasztalja meg életében az Ő erőteljes jelenlétét, mert bűnben él és a bűn eltávolít Istentől. Ha elhatározod hogy ezentúl változtatsz az életeden és az Ő törvényei szerint kezdesz élni és felhagysz a bűnös élettel, egyre közelebb fogsz hozzá kerülni.. a szívből való imát Ő mindig meghallgatja és válaszol! Kívánom hogy mindenki tapasztalja meg ezt a csodás érzést, az Ő jelenlétét! Viszont először nekünk kell meghoznunk a döntést.. ez mindig így van.. és Ő utána megáld! Isten áldjon meg titeket!

Ja és Isten gyermekének lenni annyit jelent, mint teljesen önmagadnak lenni. Teljes életed van és nincs semmi másra szükséged, nincs semmi hiányod, mert elég Ő neked! Keskeny úton jársz, ami nem könnyű, de meg kell vívni a hit csodálatos harcát és ez néha elég kemény mert az ördög így még jobban támad, ott ahol csak tud.. de mindenre van erőd a Krisztusban! Isten útja keskeny út, de teljes, áldásokkal teli! Isten gyermekeként nyugodt vagyok az életem felől, hisz tudom hogy Ő a legjobbat szánja nekem és ha az Ő akarata szerint járok és nem a saját akaratom szerint, mindent megad hozzá hogy elérjem a célt, sőt még sokkal többet, mint amire csak számíthatok. Olyan ez, mintha egy kisgyerek lennék és az apukám végig fogná a kezemet, soha el nem engedné és tudom hogy teljes biztonságban vagyok mellette.

Akik lepontozták az #1 válaszom, megírnák, hogy miért? Talán nem képzelhetem el Istent így? Máshogy kell elképzelnem? Ki látta közülünk Istent, hogy tudja, milyen, és hogyan kell, és nem kell elképzelni? A Biblia talán cáfolja azt, amit írtam?

Engem inkabb az erdekelne, hogy az itt hozzaszolo holdkorosok tobbsege mit szed. Csak hogy ezen keresztul kozelebb keruljek ahhoz, hogy vajon milyen mentalis-erzelmi betegsegben is szenvedhettek, es vajon milyen traumak erhettek titeket, amik miatt ilyen kepzeletbeli dolgokban hisztek.