Jehova tanúi, hallottam olyan tanításotokról, hogy sok ember (akár Istenhez tartozók, akár gonoszok) a Seolba, a láthatatlan országba kerülnek haláluk után egy kis "alvásra". Azonban mi a véleményetek erről az igeszakaszról?

lényegében az előttem szóló jó választ irt,

De ezt nem a Tanuk találták ki, hanem a Biblia tanitja mi csak továbbitjuk

Az általad idézett irás kedves kérdező azt jelenti, hogy mindenki meghal jelenleg még, ám van akinek ez végleges s van aki méltó lesz a feltámadásra.

a Jakab 1:18 igy szól:

(Jakab 1:17, 18) . . .. 18 Mivel úgy akarta, világra hozott minket az igazság szava által, hogy valamiféle zsengéje legyünk a teremtményeinek.

a szellemtől született keresztények „valamiféle zsengéje [Isten] teremtményeinek” (Jakab 1:18). Az ő bűneik nyernek először megbocsátást Jézus kiontott vére alapján. Ez teszi lehetővé, hogy halhatatlanságot kapjanak az égben, és együtt uralkodjanak Jézussal a Királyságában

vagy is elsősorban a 144 ezer támadhat fel az Úr napjának kezdetétől, mig a földi reménységüek a messiási királyság ideje alatt fogják az életüket vissza kapni

’valami zsenge’, és az emberiségből azért választották ki őket, hogy égi „királyok és papok” legyenek (Jelenések 5:10

ennél fogva Ők azok akik az égbe támadnak fel szellemi testben, de Ők is selba kerülnek vagy is fizikai életük véget ért

Igen és így hitték a régi hithüek is.

Jób nagy szenvedései közben ezt mondta Istennek:

Jób 14:13: "Ó bárcsak elrejtenél a seolban. Rejtegetnél míg el nem múlik haragod. Bárcsak idöt szabnál nekem és megemlékeznél rólam!"

Jézus is így tudta, hogy a seol a "pihenés" helye, azt mondta a tanítványainak, hogy hogy Lázár "alszik".

Jób is tudta, hogy ott "megpihen" már nem fog fájni semmi sem, ugyanakkor hitt már ö is a feltámadásban.

14,15 vers: "Ha meghal az életerös férfi, vajon élhet-e újra? ....szólítani fogsz és én válaszolok neked...."

Szervusz

" lehetetlen az, hogy a Seolba kerüljek." - írod

Na de mi a seol és a pokol?

A „pokol” szó sok bibliafordításban megtalálható. Egyes fordítások azonban ugyanezekben a versekben a „sír”, „holtak országa” és ehhez hasonló kifejezésekkel élnek. Más bibliafordítások nem fordítják le a „pokol”-nak megfelelő eredeti nyelvű szavakat, hanem átveszik őket a saját ábécénk betűivel írva le azokat. Mely szavakról van szó? A héber se’ól′ és az ennek megfelelő görög hai′dész szóról, amelyek nem egyes sírhelyekre, hanem az elhunyt emberiség közös sírjára vonatkoznak; ezenkívül az örök megsemmisítés szemléltetésére használt ge′en·na kifejezésről.

Ám mind a kereszténység soraiban, mind a nem keresztény vallásokban azt tanítják, hogy a pokol a démonok lakhelye, s büntetésül (amely egyesek szerint kínzást is magában foglal) ide kerülnek a gonoszok a haláluk után.

Utal-e arra a Biblia, hogy a halottak képesek fájdalmat érezni?

Préd 9:5, 10: „az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak . . . Mindazt, amit kezed megtehet, tedd meg a te erődből, mert sem cselekedet, sem tervezés, sem ismeret, sem bölcsesség nincs a seolban, ahová mégy.” (Ha semmit sem tudnak, nyilvánvaló, hogy fájdalmat sem éreznek.) („ Alvilágban”, Kat., KNB; „Seolban”, Kár. [9:12]; „holtak hazájában”, ÚRB; „koporsóban”, Kom. [9:12].)

Én nem hiszem,hogy "aludnának" az emberek a Seolban.

Igaz nem vagyok Jehova Tanúja de felkeltette figyelmemet a kérdés és amikor beléptem csodálkozva olvastam itt a válaszokat.

Ha nem létezik a Pokol,Seol,Hádesz,stb akkor a következőket,hogy lehet megmagyarázni?

"És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig.

Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt, és ajándékoza néki oly nevet, a mely minden név fölött való;

Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké, földieké és FÖLD ALATT VALÓKÉ.

És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére."(Fil.2:8-11)

Vagyis akkor valaminek lennie kell ott a "föld alatt",és ha nem az amit a Biblia ír a pokolról,akkor mi?

Sőt az Ószövetség is említést tesz róla;

"Sőt a veled való szövetségnek véréért a te foglyaidat is kibocsátom a kútból, a melyben nincs víz."(Zak.9:11)

"És lesz ama napon: meglátogatja az Úr a magasság seregét a magasságban, és a föld királyait a földön:

És összegyűjtve összegyűjtetnek gödörbe, mint a foglyok, és bezáratnak tömlöczbe, és sok napok után meglátogattatnak.(Ézs.24:21-22)"

"Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, mint igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen; megölettetvén ugyan test szerint, de megeleveníttetvén lélek szerint;

A melyben elmenvén, a tömlöczben lévő lelkeknek is prédikált,

A melyek engedetlenek voltak egykor, mikor egyszer várt az Isten béketűrése a Noé napjaiban, a bárka készítésekor, a melyben kevés, azaz nyolcz lélek tartatott meg víz által;"(1Pét.3:18-20)

Nem tudom de nekem úgy tűnik,hogy a pokol igencsak egy valóságos hely.

Bocsánat,hogy közbe szóltam.

Mi is valójában a pokol?

FÜGGETLENÜL attól, hogy ki mire gondol, amikor a „pokol” szót hallja, az általános felfogás szerint a pokol egy olyan hely, ahol megbűnhődnek az emberek a vétkeikért. A Biblia így beszél a bűnről és annak következményeiről: „e g y ember által jött be a világba a bűn, és a bűn által a halál, s így a halál minden emberre átterjedt, mivel mindnyájan vétkeztek” (Róma 5:12). A Szentírás ezenkívül kijelenti: „a bér, amellyel a bűn fizet, a halál” (Róma 6:23). Mivel a bűnért való büntetés a halál, ahhoz, hogy megtudjuk, mi is valójában a pokol, alapjában véve arra a kérdésre kell választ kapnunk, hogy mi történik velünk, amikor meghalunk.

Vajon az élet valamilyen formában, valamilyen úton-módon folytatódik a halál után? Mi a pokol, és kik jutnak oda? Van valamilyen reménység azok számára, akik a pokolban vannak? A Biblia megbízható és kielégítő választ ad ezekre a kérdésekre.

Élet a halál után?

Vajon van bennünk valami, mondjuk egy lélek vagy szellem, amely túléli a testünk halálát? Nézzük meg, hogy az első ember, Ádám hogyan kapott életet. A Biblia kijelenti: „formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából, és lehellett vala az ő orrába életnek lehelletét” (1Mózes 2:7). Noha Ádám életét a légzés tartotta fenn, az, hogy az orrába „életnek lehelletét” lehelték, sokkal többet jelentett annál, hogy levegő került a tüdejébe. Isten valójában az élet szikráját vitte Ádám élettelen testébe, azaz „életerőt” adott neki, mely minden földi teremtményben ott munkálkodik (1Mózes 6:17; 7:22, NW). A Biblia „szellemként” utal erre az éltető erőre (Jakab 2:26). Ezt a szellemet az elektromos áramhoz lehetne hasonlítani, mely például a háztartási gépeket is működteti. Az áram nem veszi fel az általa működtetett gép jellegzetességeit, hasonlóképpen az életerő sem veszi fel az általa éltetett teremtmény egyetlen jellemvonását sem. Nincs személyisége, és nem képes gondolkodni.

Mi történik a szellemmel, amikor valaki meghal? A Zsoltárok 146:4 (Izraelita Magyar Irodalmi Társulat fordítása) ezt mondja: „elszáll szelleme, visszatér földjéhez, azon a napon elvesznek szándékai.” Amikor az ember meghal, a szelleme, melynek nincs személyisége, nem él tovább szellemteremtményként egy másik birodalomban, hanem „visszatér Istenhez, aki adta” (Prédikátor 12:7, Újfordítású revideált Biblia [12:9]). Ez annyit jelent, hogy az illetőnek a jövőbeli életre vonatkozó minden reménysége ettől kezdve teljes egészében Isten kezében van.Szókratész és Platón, ókori görög filozófusok úgy gondolták, hogy az emberben van egy lélek, mely az egyén halála után tovább él, és soha nem hal meg. Mit tanít a Biblia a lélekről? „Lőn [Ádám] élő lélekké” — mondja az 1Mózes 2:7. Ádám nem kapott lelket, ő maga, vagyis az egész emberi lény volt a lélek. A Szentírás elmondja, hogy a lélek dolgozhat, étel után sóvároghat, sírhat és így tovább (3Mózes 23:30, Komáromi-fordítás; 5Mózes 12:20; Zsoltárok 119:28). Igen, az ember maga a lélek. Amikor meghal az ember, a lélek hal meg (Ezékiel 18:4).

Akkor hát milyen állapotban vannak a halottak? Jehova a következő szavakkal mondott ítéletet Ádám felett: „por vagy te s ismét porrá leszesz” (1Mózes 3:19). Hol volt Ádám, mielőtt Jehova megteremtette a föld porából, és életet adott neki? Egyszerűen nem létezett. Amikor pedig meghalt, ugyanebbe az állapotba, a nemlétezés állapotába tért vissza. A halottak állapotáról a Prédikátor 9:7, 12 (Kámory-fordítás) ezt az egyértelmű felvilágosítást adja: „a holtak . . . mitsem tudnak . . . sem tevékenység, sem elmélés, sem tudvány, sem bölcseség nincsen a koporsóban, a hová menendő vagy.” A Biblia szerint a halál a nemlétezés állapota. A halottaknak nincsen tudatuk, így sem érzéseik, sem gondolataik nincsenek.