Ha tilos a keresztényeknek átkozódni, akkor Noé hullarészegen miért átkozta meg fiát?

nem lehet, hogy Noé nem volt keresztény :D :D :D

A Ószövetség tele van átkozódással, bosszúállással, ez az egyik, amiért a kereszténység FELÜLÍRTA azt a rendszert. Az, hogy egy könyvben van az Ószövetség (ÓSZ) és az Újszövetség ÚSZ bekötve, nem ment fel, attól, hogy lássuk miről is van szó. Az ÚSZ megértéséhez kell az ÓSZ, amiben találsz elég sok undormányt.

Jézus Krisztus pedig akik gyalázták, halálra kínozták azokra is azt mondta, azokért is imádkozott: Atyám, bocsásd meg nekik, nem tudják, mit tesznek.

Az átok ás áldás ugyanabból a szájból jöhet (ahogy a kéromkodás és az ima is).

Az embernek magának kell felismernie, mi a helyes.

Jakab apostol levelében (3.fej) segíthet ebben:

Mert sokban vétünk mindnyájan. Ha valaki nyelvével nem vétkezik, az tökéletes férfi, az képes egész testét is megfékezni. Ha ugyanis a lovak szájába zablát teszünk, hogy engedelmeskedjenek, akkor egész testüket irányíthatjuk. Lám, a hajókat is, bármilyen nagyok, bármilyen erős szelek hajtják is őket, a kis kormány oda irányítja, ahova a kormányos akarja.

Ugyanígy parányi testrész a nyelv is, mégis nagy dolgokat vallhat magáénak. Nézd, milyen kicsi a tűz, és milyen nagy erdőt felgyújt! A nyelv is tűz, a gonoszság világa.

A nyelv az a tagunk, amely egész testünket beszennyezi, lángba borítja változékony életünket, maga meg a pokoltól fogott tüzet. Mert az összes vadak, madarak, csúszómászók és tengeri állatok természetét meg lehet szelídíteni, s meg is szelídíti az emberi természet, de a nyelvet senki emberfia nem képes megszelídíteni: az nyugtalan gonosz, tele van halálos méreggel.

Vele áldjuk az Urat és az Atyát, és vele átkozzuk az embereket, akik az Isten hasonlóságára vannak teremtve.

Ugyanabból a szájból áldás és átok jön.

Testvéreim, ennek nem volna szabad így lennie! Vajon a forrás esetében ugyanabból a nyílásból édes víz is fakad meg keserű is? Testvéreim, teremhet fügefán olajbogyó vagy szőlőn füge? Nem törhet elő sós forrásból édes víz.

—Sajnos a bibliából való versek kiemelése, és nem megértése vezet ilyen kérdésekhez

De a válasz nagyon egyszerű:

Miért átkozta meg Noé Kánaánt? Igen valószínű, hogy Kánaán valamiféle perverz tettet hajtott végre nagyapja, Noé ellen. Jóllehet Kánaán apja, Hám látta a történteket, nem lépett közbe, hanem úgy tűnik, elmondta másoknak. Noé másik két fia, Sém és Jáfet ellenben betakarták apjukat. Ők áldást kaptak ezért, Kánaánt viszont megátkozták, és Hámnak is szenvedést okozott az utódjára szálló szégyen.

Tanítja-e a Biblia azt, hogy a feketék átkozottak?

Ez az elképzelés az 1Mózes 9:25 helytelen értelmezésén alapul, amikor is Noé ezt mondta: „ Átkozott legyen Kánaán! Rabszolgák rabszolgája legyen a testvérei között.” Olvasd el figyelmesen; itt szó sincs bőrszínről. Az átokra az adott okot, hogy Hám fia, Kánaán nyilvánvalóan valamilyen megbotránkoztató dolgot követett el, ami átkot vont maga után. Kik voltak azonban Kánaán utódai? Nem a feketék, hanem a Földközi-tenger keleti partvidékén élő világos bőrű emberek. Züllött életmódjuk, démoni szertartásaik, bálványimádásuk és gyermekáldozataik miatt Isten ítélete alá kerültek, és a földet, amelyen a kánaániták laktak, Isten Izraelnek adta (1Móz 10:15–19). Nem minden kánaánita pusztult el; az átoknak megfelelően egyeseket rabszolgamunkára kényszerítettek (Józs 17:13).

. Azzal az ürüggyel, hogy Kánaántól messzire eső országból jönnek, szövetségre lépnek Józsuéval, „hogy hagyja őket életben”. Amikor a csalás kiderül, az izraeliták tiszteletben tartják a szövetséget, de a gibeonitákat vízhordókká és fagyűjtőkké teszik, ’alantas rabszolgákká’. Ezáltal teljesítették be részben Noénak Kánaánra, a Hám fiára mondott ihletett átkát (Józs 9:15, 27; 1Mózes 9:25).

Noé nem életvitelszerűen került ebbe az állapotba, hanem első szőlőművesként még nem ismerhette a bor erejét. Kám viselkedése súlyos tiszteletlenség volt.

Ahogy Noé egyik fia által szégyenült meg, úgy Kámnak is egyik fia által kell megszégyenülnie, ezért éri egyik fiát Kánaánt az átok.

Ez az átok igazából egy prófétai figyelmeztetés, amelynek nem kell feltétlenül teljesülnie, bűnbánattal elkerülhető lett volna. A bűnnek természetesen akkor is van következménye, ha nem tudjuk pontosan mi.

Nem arról van szó, hogy emiatt a távoli és egyszemélyes bűn miatt lettek a későbbi kánaániták olyan gonoszak, hanem arról, hogy a nagy horderejű bűnök, valahol kicsiben kezdődnek el, amelyhez persze minden nemzedék hozzáteszi a maga részét és felelősségét. Minden lavina kicsiben indul.

Nincs szó kitagadásról, hanem egyszerű leszidásról. Ezt tetted velem, ez fogja valami formában tenni veled a fiad is, ami gyűrűzik tovább, azt hiszed ez olyan vicces?

Végül pedig aligha igazi történetről van szó, ez egy tanítói elbeszélés.

Noé kiválasztott volt, de ne feledjük, hogy ember volt ő is. Ez is jó példa arra, hogy ne szálljunk el magunktól, a megszerzett erényeket is el lehet veszíteni.

Nekem egy furcsaság tűnt fel Noé családfája körül, nem tudom, hogy valaki foglalkozott-e vele, de kíváncsi lennék mások véleményére. Ugyanis Noé Szet-től származik, apja Lámek, nagyapja Matuzsálem, dédnagyapja Hénok (Ter 5, 29-32). Viszont ha megnézzük Káin családfáját, Káin fia Hénok, aztán Hénok és Matuzsálem között van még két generáció és megjelenik Matuzsálem, akinek fia Lamek. Mindkét ágon Lámek 777 évet élt. Ennek a Lámeknek van 3 fia és egy lánya, aki történetesen Noéma (Ter 4, 22).

Lehet ez tiszta véletlen? Vagy valami magyarázatot rejt?