Teljesen össze vagyok zavarodva. Tudnátok segíteni?

Érthető a zavarodottságod. Ha valakit megérint Isten újja, az fura tud lenni. Én csak visszatértem, de az sem volt sokkal egyszerűbb érzés.

1.) Az ember sokszor úgy érzi, nemhogy nem szereti Jézus, hanem egyenesen utálja őt. Aki neki adja magát, az még inkább. De tényleg szeret! Ezt idővel remélhetőleg megtapasztalhhhhhatod. Hogy miért? Mert Jézus maga a szeretet! Gyűlölet és részrehajlás nélkül. Hogy ne szeressen, az olyan lenne, minha egy bekapcsolt villanylámpától azt várnád, hogy ne adjon fényt. Ő a villanylámpa, és ezért világít. De igen kell adnod valamit cserébbe Jézusnnak: magadat. Add neki az életedet, a bűneidet. Add neki a jócselekedeteidet … add neki teljes lénnyedet. Ez soknak hangzik … de valójában kevesebb, mint hinnéd!

2.) Embere válogatja, de valószínűleg örömmel néznének rád, nem pedig furcsán. Ha az illető, akit emlegettél ott is lakik, akkor elvileg bármikor fogad, mikor othon van, a többi találkozást meg megbeszélitek. Ha esetleg vannak kiírt fogadóórák, akkor azért az illendőség kedvéért ahhoz tardsd magad.

3.) A kereszténny Isten megbocsájtó Úr. Felekezete válogatja, hogy hogyan szabadulhatsz meg a bűneidtől, de mindegyik ad rá módot. A lényeg csak az, hogy szedd össze a gondolataidat, szedj össze mindent, ami a lekiismeretedet nyomja … és hajrá!

Egyetértek az első hozzászólóval! :)

Az nem érdekes, hogy eddig nem volt sok közöd a Bibliához, az a fő, hogy ezután legyen! :)

Mert csak így tudod Istent jobban megismerni, meg persze akkor ha imádkozol! :)

és ne félj emiatt! ;)

19/L

Szívesen segítenék a további kérdéseidben, de én katolikus vagyok, és a protestáns szokásokat nem ismerem. Ami keveset tudok, hogy közös, nem hangosan kimondott bűnvallást tartanak időnként. De a részleteket nem ismerem. Esetleg tegyél fel másik kérdést is, direkt az adott felekezetnek címezve.

Ha nekiindultál a Biblia megismerésének, ne hagyd abba. Ártani semmiképpen nnnem fog :-)

Sok sikert és boldogságot az Úrban!

Mindenképpen jó, ha olvasod a Bibliát- kezdd az Újszövetséggel. :)

Nyugodtan kérd meg a lelkipásztort (akár írhatsz neki emailt is, vagy személyesen istentsztelet után, esetleg telefonon), hogy beszélgessetek kicsit a kérdéseidről, biztosan szívesen fog válaszolni. Ahogy írtad, igen kopogtass be hozzá, de azért egyeztess időpontot előtte. Sok kérdést helyre fog tenni benned, s tanácsot is tud adni remélhetőleg, hogy hogyan tovább.

Továbbá szokott lenni ifjúsági alkalom is a gyülekezetekben, (akár honlapon is utánanézhetsz, de istentiszeteleten is hirdetik általában), ahol hozzád hasonló korú fiatalok vannak, oda is elmehetnél, s ott is hallhatsz majd Jézusról, akár kérdezhetsz is, meghallgathatod mások véleményét.

Én is "ateista" voltam, és úgy éreztem, hogy szeretném megismerni Jézust, nagyjából akkor, amikor Te. Ne aggódj, meg fogod találni a helyed. :)

Igaz hogy Jézus szeret minket hiszen a Példabeszédek 8:31-ben azt olvassuk hogy gyönyörködik az emberek fiaiban.

A 2Korintusz 5:14,15 azt irja hogy meghalt mindenkiért. Egyikünk sem szolgált rá erre a szeretetre, mivel tökéletlenek vagyunk, de Isten szerető kedvessége által részesülhetünk, ebben a szeretetben. Mikor Jézus a földön volt mindenben vissza tükrözte az Atyát, és ezért nem szeretné, ha egyetlen ember is elpusztulna. "Az Isten pedig abban ajánlja nekünk szeretetét, hogy amikor még bűnösök voltunk, Krisztus meghalt értünk." (Róma 5:8)

Megértelek kérdező, hogy össze vagy zavarodva. Először is, nem voltál ateista soha, csak hitted. Egyszerűen nem foglalkoztattak e kérdések. Most valaki hatott rád. És visznek egyre mélyebbre az erdőbe. Lesz egy pont, amikor már segítség nélkül nem boldogulsz, ez lesz az a pillanat, amikor a vallás rabságába kerülsz, és többé valószínűleg nem szabadulsz.

1. Sokszor hallottad. És rákérdeztél? Annyi mindent hallhattál sokszor. Mind elhiszed, csak mert mondják? Vagy azért hiszed el, mert meggyőződtél az igazságtartalmáról? Az előbbi esetben közönségesen hiszékeny vagy, az utóbbi esetben kíváncsi, aki utánajár a dolgoknak.

2. Mi az, hogy hozzáértő? A templomban papokat (hívőket, esetleg turistákat) találsz. Mit vársz egy paptól? Objektivitást a hit/nemhit kérdéseiben? Mintha azt a kérdést, hogy jó-e a csokoládé, egy csokoládéimádótól kérdeznéd. Persze hogy jó. Persze, hogy ott a helyed. Megdöbbennék, ha más választ kapnál. Na de ezért a válaszért minek menjek oda, ha magamtól is tudom.

3. Még egyszer. Nem voltál ateista, csak nem érdekelt a téma. Ez normális ebben a korban. Tévedsz, ha azt hiszed, majd nem fogsz füllenteni, káromkodni, pornót nézni. Fogsz, csak megnyugtatod a lelkiismereted, hogy elég meggyónni és minden rendben. Az eszedbe se jut, hogy a múltat nem lehet megváltoztatni. Ha valakit megvertél valaha, azt a fájdalmat, ha valakit káromlással bemocskoltál, azt a megaláztatás érzést nem tudod semmissé tenni. Az megvan. Gyónással csak a saját lelkiismeretedet altatod. Az áldozat fájdalmát együttérzéssel, segítéssel, bocsánatkéréssel lehet enyhíteni. Ezek nem vallási cselekedetek, ezek emberi dolgok, csak az egyház igyekszik kisajátítani és a vallásos emberek tulajdonságává hazudni. Nem, a tisztesség, segítőkészség, barátság, tisztelet és hasonlók emberi tulajdonság, nincs köze valláshoz. Bűnös akkor maradsz, ha nem teszed jóvá rossz cselekedeteidet, de ez a bűn - ha még nem romlottál el végleg - nem mások megítélésénél, hanem a saját lelkiismeretedben jelentkezik. És nem 3 miatyánkkal, hanem jóvátétellel enyhíthető. El akkor tűnik, ha nem isten, hanem a kárvallott megbocsát.

És érdemes tudni: semmi nem bűn, ami nem árt környezetünknek (embertársainknak, más élőlényeknek és a természetnek), és amit mértékkel cselekszünk. Úgy, hogy mindig ura legyünk tetteinknek. Így még a pornó is csak természetes emberi kíváncsiság. Aki mást mond, hazudik, és ha megszorítanák, nem tudná igazolni kijelentéseit. Mert a hazugság nem más, mint másokat olyasmivel elhitetni, amit magunk nem tudunk igazolni.

Ugyanígy indultam én is. :)

Imádkozz, ez a legfontosabb. És Jézus szeret, nagyon szeret!!!!!!!!!