A jógagyakorlatok így is tiltottak? Miért tilos a jóga gyakorlása a Biblia, Isten, Jézus szerint?

"Minden elismerésem a válaszodért, de itt tévedsz:"...be tud csatlakozni Istenbe. Na most ehhez a kereszténység szerint meg kell halni."! "

Kedves Pietrosol!

Nem értek egyet. Meg kell halni, hogy aztán az Isten színe elé kerülj, és ő ítélkezik, hogy üdvözlüsz, vagy elkárhozol. Az életben nem tudsz a Mennyországba jutni.

A jógában meg úgymond nem az Istenen múlik, hanem rajtad, hogy eléred-e azt a szellemi szintet, amitől megvilágosodsz.

Természetesen csak akkor van ennek értelme, ha feltételezzük azt, hogy amit a nyugat üdvözülésnek, a kelet megvilágosodásnak hív, az egy és ugyanaz.

# 21!

"Meg kell halni, hogy aztán az Isten színe elé kerülj..."

Ezek a gondolatok honnét származnak?

Ha Isten országa benned van, akkor hol van Isten? Az országán belül vagy kívül?

De még a logikai kényszer sincs, hiszen Jézus beszél erről: "A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban."

Élő emberről beszél, mikor ezt írja:"...az én bennem lakozik és én is abban."

#21: szerintem Pietrosol-nál a pont. A Biblia tele van esetekkel, amikor valaki személyesen kapcsolatba kerül Istennel és a szentekről szóló történetek is szólnak ilyesmiről. Az ima is egy fajta lelki ráhangolódás az Istenhez közel kerüléshez, mód az Istennel együtt lenni. Vagy akár gondolj a keresztény misztikusokra. Ezek egyike sem jelenti azt, hogy nincs szükség a kegyelemre. És abban egyetértek veled, hogy a keleti szellemi irányzatokban ez úgy tűnik hiányzik.

Maga az ítélet az nyilván nem az életében történik meg valakinek.

okean!

Nem hiányzik a védikus tanokból sem.

"Aham Brahmasmi-Én vagyok Brahman"

"Én és az Atya egy vagyunk"

Kérdező!

Nyugodtan jógázz és végezd az ászanák sorát. Ha ennél esetleg tovább mész és megismered a meditáció mibenléltét, akkor még azt is felismerheted, hogy a meditáció nemhogy nem káros, hanem meditáció nélkül kereszténység sincs.

okean!

Most már értem mire gondoltál. Szerintem ennek az az oka, hogy keleten élő hagyománya van a védikus tanoknak és azokat a mindennapokban élik, tehát nem várják meg, hogy májá földhöz verje az embert, hanem gyermekkorban ismeretet szereznek és a kiútról okítanak, már gyermekkortól kezdve. Tehát az átman és a brahman egységéről szóló tanítás él. A kereszténységben a kontempláció ugyanilyen elterjedt életrend volt. Amit ma kereszténységként általában megismer az ember, az vallás, tehát a hangsúly a külsőségeken van és a csak felületesen van köze a tényleges kereszténységhez. Eleve a forrásnak ellentmondó tévtanítás, hogy Istent külső lényként mutatják be és erre alapozva, dogmatizálták, hogy a kegyelem is kívülről való. Ha Isten a lét egésze és te létezel, akkor Isten a te részed és te Isten része vagy.

"Nem hiszed-é, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van?"