Hogy lehet ez? Vallás/ Boszorkányság

""Te hiszel valami abszolút igazságban (AI), ami annak megfigyelőitől függetlenül létezik."

Már rosszul kezded. Nem hiszek benne."

Nem látom be, hogy az olyan kijelentéseid, mint hogy "ha nem is bizonyított, de attól még lehet valakinek igaza" mi mást jelenthetne praktikusan, mint azt, hogy a kijelentések és az emberek fejében lévő tartalomtól függetlenül van valamilyen igazság, amivel összevetve (valamikor, akár a jövőben is) az előbbieket, egyszer csak igaz állításokká válnak.

"Tudod, régebben a hipnózist is sarlatánságnak tartotta a tudomány. Aki felvetette, hogy működik, azt kinevették, és a mostanihoz hasonló vádakat kapott."

Itt nem vádak vannak. Empíria kellene és olyan állítások, amelyek felfedik a vizsgálat tárgyának tulajdonságait, valamint létét. Ez nincs. Még mindig adós vagy azzal, hogy valami tetszőlegesen feltételezett dologra vonatkozó egzisztenciális állítás milyen gondolatmenet mentén valószínűsíti, vagy teszi lehetővé annak igaz voltát. Különösen, ha a "lehetséges" szót úgy értelmezzük, hogy "az objektíven megfigyelhető törvényekből levezethető". Az eddig történt "tévedések"-ből meg pontosan ugyanolyan gondolatmenettel nem következik, hogy a mostani nézetek is azok, mint ahogy szerinted egy dolog léte abból, hogy most még nem tudunk rá állításokat tenni.

"Az, hogy valami még (ismétlem: MÉG) nem bizonyítható, az nem zárja ki a lehetőségét, hogy mégis létezzen, működjön."

Igen, pont erről van szó. Ha objektív akarsz lenni és nem hívő, akkor magát a lehetőséget is bizonyítani kellene. Ekkor kapsz egy hipotézist, vagy egy elméletet. De ez nincs.

"Tehát azt mondod, hogy ha egy egyén feltételez valamit, akkor spekuláció, ha sokan, akkor már objektív tényező?"

Nem, pont a lényeget nem értetted meg. Empíria kell, axiómák, törvények, amikből levezethető a jelenségek lefolyása, vagy puszta megtörténte. Ez sincs. Azt, amikor sokan nézzük, úgy kell érteni, hogy sokan levezetik és sokan mérnek. Százan olvassák le a száz mérőműszert.

"A dolgok valóságtartalmát nem az határozza meg, hogy mennyien értenek vele egyet, vagy hogy mennnyien tagadják. Ha úgy nézzük, akkor a sokak véleménye is csak egyéni spekuláció."

Ha ezt a nézetet osztod, akkor miért gondolod azt, hogy a te egyetértésed az elképzelhető dolgok lehetséges mivoltára kivételt képez e szabály alól?

"Mivel az én szemszögemből egy másik ember (sőt több) kijelenti, hogy látott már szellemet, tapasztalta, hogy léteznek, máris lehetségesnek tarthatom."

Lehetségesnek tarthatod, de ez egyéni vélemény. Szubjektum. Igen, ha 50 millióan gondoljátok, akkor is. 50 millió egyén szubjektuma.

"vagy a szomszéd Manyi néni teszi, az csak a valószínűségét növeli avagy csökkenti az adott dolognak"

Már miért tenné? Manyi néni nem alkot hipotézist, elméletet és nem mér.

"Miből gondolod, hogy nem lenne legalább egy?"

A te állításod, neked kell megindokolni. Hiába fordítod meg. Én nem állítottam ezt sem, hogy nem lenne egy. De elárulom, hogy a jogi gyakorlatra alapozva nem lenne. Vagy elítélnek, vagy kényszergyógykezelés. Ami mindkettő azt jelenti, hogy nem hisznek nekem.

"És te honnan tudod, hogy a tied megfelel a valóságnak? Sokan mondják, és elHISZED nekik?"

Számomra elég markáns bizonyíték a kvantummechanika és a relativitáselmélet nagy fokú, predikcióra való képessége. Noha tudjuk, hogy ezek nem végső elméletek. De a mérés az mérés.

"A tiednek nincs. Mint fentebb is említettem, óriási különbség, hogy egy dolgot biztosra veszünk-e, avagy csak lehetségesnek."

A tiédnek sincs. A lehetséges szót te szubjektíven értelmezed. Én nem azt mondom, hogy "nem lehetséges" (mindentől függetlenül), hanem hogy a jelenlegi tudás alapján nem lehetséges. Érted a különbséget? Te ezt a különbséget, helytelenül, valószínűségi skálán helyezed el.

"Bármit, ami BIZTOS, és a jövővel kapcsolatos."

Olyat kérsz, amire ha válaszolok, mindenképpen találsz majd olyan elemet benne, amivel cáfolni véled majd a mondottakat. Pl. mondhatnám azt, hogy ami biztos, az az, hogy aki megszületik, az meg is hal. Erre te azt mondanád (és innentől spekuláció), hogy de felfedezhetünk valami biokémiai folyamatot, ami örökéletet adna. Erre meg azt mondanám, hogy a molekuláris biológiai ismereteid vagy messzemenően hiányosak, vagy indokolatlanul eltekintesz tőlük.

Egy tudományos állítás sem úgy "biztos", ahogy te elvárod. Te csak azt nem érted meg, hogy ez nem valószínűségi változó. Ezek feltételes kijelentések, nem valószínűségiek. Természetesen egy tudományos állításban lehetnek valószínűségi elemek, de az az állítás tartalma, és nem az állítás igazságtartalmára vonatkoznak. Tehát ha azt mondom, hogy ha kockával dobok, akkor 1/6 valószínűséggel dobok 6-ost, az nem azt jelenti, hogy ez az állításom 1/6 valószínűséggel igaz. Ez egy "ha minden igaz, amit eddig tudunk (és nincs megberhálva a dobókocka - tehát elő ne jöjj valami peremfeltétel-módosítással)", akkor ha dobok, akkor 1/6 eséllyel kapok 6-ost.

Tökéletesen tudom, hogy az agnoszticizmus mit jelent. Te a lehetségességben nem vagy agnosztikus, én meg abban is. Ezért feltételes állításokban hiszek és nem valószínűségiekben, már ha a természeti törvényekről van szó.

Szerintem meg Te nem érted. Te azt gondolod, hogy ha valamit nem tudsz (most) kizárni, az lehetséges. Én meg azt mondom, hogy még ezt sem tudod kijelenteni róla, hogy lehetséges-e, vagy sem, mert nem tudod semmivel sem alátámasztani.

De csinálhatjuk azt is, hogy:

Mi az állítás?

Ez?: "Szellemek lehetségesek." (Ami majdnem ugyanaz, mint hogy xy-nak igaza van a létezésükkel kapcsolatban.)

Akkor definiálni kellene először a szellemet, meg a lehetségeset. Aztán pozitív állításokkal alátámasztani, vagy olyasmikkel, amik végül objektumokban végződnek. Az nem érv, hogy mert nem tudod a nemlétüket bizonyítani. Ebből nem vezethető le az előbbi állítás. Kellenének konkrét, ellenőrizhető egyéb állítások, vagy általános természeti törvények, amikből levezethető lenne az állításod, más különben ez egy üres, nem bizonyítható állítás. És akkor még csak a "lehetséges"-ről beszéltünk, nem a "van"-ról.

Nem állítjuk, hogy a spiritiszta jelenségek mind tudatos félrevezetésen alapulnak, mint egyesek hiszik; a sok csalás mellett van sok igazán rendkívüli jelenség is a spiritiszta mutatványokban. Azonban vajon okvetlenül túlvilági szellemek-e azok, amelyek ott az asztalt felemelik, kopogtatnak, vagy egyébként értelmes feleleteket adnak? Ezt eddig senkinek sem sikerült bebizonyítania.

Hogy szellemi erők működnek közre ott, ahol a felvetett kérdésekre értelmes feleleteket adnak, abban nincs kétség. De hogy ezek a szellemi erők nem azonosak-e akár a jelenlevők, akár a távollevők bizonyos öntudatlan szellemi működésével, öntudat alatti reagálásaival, amelyek eddig ismeretlen természeti törvények szerint külső jelek útján, pl. kopogtatással jutnak a jelenlevők tudomására? Ki tudná ezt megmondani?

A természettudomány ismer telepatikus jelenségeket, távolbalátást, megérzést, gondolatátvitelt s hasonlókat. Miért ne lehetne ezen az úton keresni a spiritiszta jelenségek magyarázatát is? A kérdésekre csakugyan szellemek felelnek; de ezek a szellemek esetleg öntudatlanul mi magunk vagyunk: a nélkül, hogy tudnók, az agyképzeteinkből sugárzik ki a kérdésekre az ilyen vagy olyan (többnyire kissé zavaros és értelmetlen) válasz. Esetleg egy távollevő agy beiktatásával is; mint mikor egy magyar parasztlány hirtelen angolul beszél, ki tudja, nem tud-e egy jelenlevő angolul, vagy akár bizonyos esetekben egy távollevőnek agya nem reagál-e a hozzáérkező kérdésekre öntudatlan kisugárzással? Titkok ezek még, amelyeket a természettudomány nem derített fel, de egyelőre semmi okunk sincs rá, hogy okvetlenül természetenkívüli lények közreműködését kelljen segítségül hívni. Ezek a természetenkívüli lények legfeljebb a gonoszlelkek lehetnek, akikkel érintkezésbe lépni s tőlük irányítást kérni természetesen bűnös dolog lenne.

Keresztény szempontból ugyanis éppenséggel lehetetlen, hogy azok a szellemek szólaljanak meg a médiumok által, akiket a hiszékeny asztaltáncoltatók vagy "szellemidézők" hívogatnak. Először is: ezek a "szellemek", sokszor igen tiszteletreméltó és szentéletű megholtak szellemei (pl. Prohászka Ottokáré, vagy Tóth Tihaméré), annyi ákombákomot, annyi megkeveredett ostobaságot fecsegnek össze, annyi ellentmondásba kerülnek egymással, az Egyházzal és önmagukkal, hogy már ezen a címen is lehetetlen e kijelentéseket e nagy emberek üdvözült lelkével kapcsolni egybe. De aztán elképzelhetetlen az is, hogy az Úristen csak úgy hókuszpókusz kedvéért, pletykaszomjas kávénénik és kíváncsiskodó jólélők mulattatására, úgy uzsonnaasztal körül egyszerre leküldi a mennyországból az ő szentjeit és üdvözültjeit, hogy azok ott mindenféle vallástalan és könnyelmű erkölcsű urak és hölgyek szórakoztatására haptákba vágják magukat s szavaljanak égről, földről, Istenről, másvilágról, oda se figyelve arra, amit Isten kinyilatkoztatott vagy az Egyház és Szentírás tanít, olyanokat állítva pl., hogy nincs örök pokol, stb.

Azért az Egyház teljes joggal tiltja a spiritiszta gyűléseken és mutatványokon való kíváncsi s oktalan részvételt, mert az amúgy is babonára hajló s vallásilag zavartfejű embereket nem engedheti újabb babonákkal mégjobban megtévesztetni. Már ezért sem lehet Isten műve az, ami a spiritizmusban történik, mert Isten nem szentesít olyasmit, ami az ő Egyházának tilalma ellenére történik.

Vannak képességek, amik velünk születtek, csak a civilizáció és a modern életmód kiirtotta belőlünk. Ilyen a kézrátételes gyógyítás, az, hogy a kezeddel enyhíted a fájdalmadat. Ez még nem boszorkányság. Bár a keresztények ennek is ellene vannak sokszor, de egyet azért ne felejts el, más a vallásosság és más a hit. A vallásosság az, amikor bizonyos vallási vezetők által kitalált, teremtett szabályok és megkötések szerint élünk. Ezek a szabályok nem táplálják a hitet, hanem merevvé teszik és előbb-utóbb kioltják. Sokszor elég szemellenzősek és nem engedik, hogy meglásd a lényeget. Tehát támadják pl. az energiával való gyógyítást, miközben Jézus maga is energiával, kézrátétellel gyógyított. Akkor hogy is van ez? A fától nem látjuk az erdőt...

Az hogy a Nagymamád asztalt táncoltatott, megint más kérdés. Ez már egy húzós téma, és ilyenekkel nem is ajánlott foglalkozni, mert rosszul járhatsz, ez már a mágiákhoz tartozik. Mivel az átjárhatóság a fekete és fehér mágia között elég könnyű és nehéz őket megkülönböztetni, ezért jobb is, ha meg sem próbálkozunk vele, sem úgy, hogy mi szellemidézünk, sem úgy, hogy csak részt veszünk egy ilyen szeánszon.

Az előre megálmodás sem boszorkányság, ez is egy velünk született képesség, csak van aki odafigyel az álmaira, és ez az előnyére válik, van aki pedig fél tőle, boszorkányságnak tartja, annak nem fognak mondani, jelezni semmit az álmok.

Az ezotéria és a vallás sok helyen összefügg, átfedi egymást, csak meg kell látni, találni a lényegi dolgokat, és nem szabad hagyni, hogy eltérítsenek.