Látta már valaki a Poklot? Milyen?

Kedves Karlowy

emlékszem, mikor mi is régebben beszélgettünk katolikus barátainkkal, szintén így mondták, hogy Jézus halálakor a pokolban volt.

Ilyenkor emlékszem arról is beszélgettünk, hogy tulajdonképpen hol is volt Jézus.

...mert a latornak azt mondta, hogy velem leszel a paradicsomban.

A kérdés az volt, hol volt akkor Jézus halálakor a pokolban vagy a paradicsomban?

Kinek a „birodalma” a tüzes pokol? Ki az, aki állítólag a pokolban bünteti az embereket?

Az Ördög.

Csakhogy az Ördög Isten legfőbb ellensége. És ha Isten tüzes pokolba küldi az embereket, hogy az Ördög kínozza őket, az nem azt sugallja, hogy Isten és az Ördög bizonyos értelemben együttműködnek?

Nézzünk egy szemléltetést. .

Tegyük fel, hogy egy fiú lázadóvá válik. Sok rosszat csinál, ami elszomorít. Mit tenne vele a szülei?

Biztos vagyok benne, hogy mindent megtenne azért, hogy jó útra térítse.

De tegyük fel, minden erőfeszítése ellenére sem hallgat a szüleire. Idővel biztosan arra az elhatározásra jutnak a szülök, hogy nincs más választása, meg kell büntetni a gyereket..

De mit éreznének a szülők akkor, ha kiderülne, hogy egy gonosz ember befolyásolja a fiút, ő veszi rá, hogy rossz dolgokat tegyen?

Vajon segítséget kérnek e ettől a gonosz, becstelen embertől, aki ellenük lázítja a fiukat, és megkérnék e arra, hogy büntesse meg.

Természetesen nem, ez ostobaság lenne.

Akkor vajon Isten megkérné Sátánt, az Ördögöt, aki rosszra befolyásolja az embereket, hogy büntesse meg őket?

Ráadásul, ha Istennek az lenne az akarata, hogy a gonoszok a pokolban bűnhődjenek, miért nyújtana ebben segítséget neki éppen a fő ellensége, az Ördög?

Kedves Grkaty!

Ehhez nem kell segítséget kérnem. Pokolnak a Seolt, az Abaddont és a Hádészt fordította Károli. A Seol a sá'él, sá'al -kér, követel, vágyik, könyörög, koldul, kérdezősködik - igéből képzett főnév. Eszerint a Seol egy olyan hely, ahol ezeket az igéket gyakorolják: kérnek, követelnek, vágyakoznak, könyörögnek, koldulnak, kérdezősködnek. Az Abaddon az Abad - elvész, eltéved, tévelyeg, vándorol, bujdokol, lemond, tönkremegy, meghal, elpusztul, megsemmisül - igéből képzett főnév. Nyilván ebben az esetben is olyan helyet jelöl, ahol az abad igét gyakorolják. A Hádész a fosztóképzőből és az eidó, oida - lát, észlel, néz, tud, ismer, tisztában van vele, képes valamire - igéből képzett szó, vagyis olyan hely, ahol az előző igék fosztóképzóvel ellátott alakját gyakorolják, azaz nem látnak, nem néznek, nem tudnak, nem ismernek, nincsenek tisztában vele, nem képesek valamire. Az, hogy az eredeti szövegben nem a Pokol szó szerepel irreleváns, ugyanis nem a helynek a nevéről megy a vita, hanem a funkciójáról. A Pokol a betöltetlen szükségek helye, a válaszok nélküli kérdezősködés helye, a hiábavaló könyörgés, koldulás helye, az elvetettség, elveszettség, tévelygés helye, a lemondás helye, a tönkremenetel helye. Aki oda kerül, az többé semmi külső információt nem kap a világból, és semmi cselekedetre nem képes. Sajnos azonban nagyon is létezik, és létezni is fog örökké. Ezeken kívül, bár ez nem következik magából a nevéből, a Pokol a gyötrelem helye, a kínzás, a szégyen, a bánat és a félelem helye. Úgy gondolom, az abad megsemmisül jelentését nem lehet az odakerülökre alkalmazni, ugyanis egy nem létező személy képtelen vágyakozni, könyörögni, koldulni, kérdezősködni.

Kedves Szabolcs!

Kérdésed egy hibás feltételezésen alapul, miszerint Isten a Pokolba küldi az embereket, ahol a Sátán Isten megbízásából kínozza őket. Ez nem így van. Az ember a Sátán rabszolgája, ami alól egyetlen kivezetőutat tudott Isten adni, a Názáreti Jézus Krisztus engesztelő áldozatát és megváltását. Aki bármilyen okból kifolyólag nem él ezzel az egyetlen lehetőséggel, annak egyáltalán nincs esélye arra, hogy kijöjjön a Sátán rabszolgaságából, hanem az ő tulajdona marad, ezért a halála után nem Isten dönti el, hogy hova kerül, hanem a Sátán, aki minden embert a Pokolba vettet legfőbb szolgájával, a Halállal. A Pokolban rengeteg démon van bezárva, akik alanyi jogon gyűlölik az embert, és örömmel, minden felszólítás nélkül kínozzák az embereket. Isten ennek egyáltalán nem örül, de jog szerint nem avatkozhat be a szituba, éppen ezért kell nagyon komolyan venni az egy lehetőségünket, és mindent megtenni, hogy földi életünk során egyszer s mindenkorra elkerüljük a Poklot és megnyerjük a Mennyet.

Kedves Kérdező!

Én megértem a kíváncsiságodat, de arra is felhívom a figyelmedet, hogy valamennyi beszámoló megegyezik abban a dologban, hogy a Pokol-járás alanyai minden esetben tiltakoztak, és menekülni szerettek volna a helyzetből. Az ilyen élményt sok esetben kísérik a félelem, rémálmok, démonikus támadások, azaz az ezt a procedúrát átélő személyek sokkal inkább elszenvedői a dolognak, mint lelkes résztvevői. Milyen bizonyságot szeretnél? Mary Kathreen Baxter, Bill Wiese, Angelica Zambrano beszámolói apró részletekbe menően írják le a Pokol működését, és számomra hitelesnek tűnnek. Nehéz elképzelni, hogy előálljon valaki ezeknél hitelesebb beszámolóval. Persze, elsőre én is azt mondanám, hogy győződjünk meg róla, nézzük meg, mi bajunk lehetne...Az viszont tény, hogy a valóság sokkal jobban megnyomja az embert, mint egy film. Még egy brutális történésről való hiteles felvétel is sokkal jobban megnyomja az embert, mint egy akármilyen kegyetlen horrorfilm. Ma már hozzá van az ember szokva ahhoz, hogy a filmekbe sokkoló elemeket tesznek, az immunrendszer beindul, és már nem igazán terheli meg az embereket. Egész végig tudja az ember, hogy nem a valóságot látja. Egyszer valamelyik videoportálon belenéztem egy boncolásba, ami nem Hollywoodban készült, hanem valami orosz kórház proszektúráján. Mégis, mi van abban. Láttam már, ahogy Doki az NCIS-ben kikanyarítja az ember máját, és feldobja a mérlegre. Maga az a tudat, hogy amit látok nem filmtrükk, hanem a valóság, elég volt ahhoz, hogy a gyomrom elkezdjen émelyegni, és a gyomrom tartalma ki akarjon kéredzkedni, úgyhogy nem tudtam megnézni a pár perces videót. Ma pedig már nem látogatok videóportálokat, legfeljebb akkor, ha kifejezetten keresek valamit. Úgy gondolom, ha az ember egyszer bepillanthatna a Pokol valóságába, valami hasonlót élne át, csak sokkal fokozottabb mértékben. A Pokol az állandó undor, félelem, brutalitás és fájdalom helye. Aki ebbe egyszer egy pillanatra belekóstolna, annak minden Pokollal kapcsolatos kíváncsisága örökre elmúlna.