A Biblia szerint mikor született Jézus?

Az, hogy TE mit olvasol bele az írásomba, az téged minősít. Én tényeket írok le, meg a rengeteg hazugságot, amit az a nő összehordott. Olvastam a marhaságait és nem volt több, mint egy fantáziával és jó írói vénával rendelkező valaki.

ÉN legalább utánajártam az életének, ami rólatok nem mondható el, mert azt tanultátok, hogy az üdvösség biztosítva van, ha csatlakoztok az adventista szektához! Sőt, azt is tanuljátok, hogy más felekezet hazudik! Mindezt ugye Istentisztelet címszó alatt, így nem is értem, hogy mi jogon háborodsz fel?

Az, hogy Péter rengeteg (nevezzük akkor) tévedést hordott össze, az azt bizonyítja, hogy csak másol, csak elhisz, de esze ágában sincs utána járni. A privát levelezésünkben is, mikor felhoztam, hogy Jézus halat adott a népnek, akkor pedig miért is tiltott a hús, megsértődés volt a válasz és belőle egyetlen egy értelmes válaszra sem futotta!!!

Ugyanazok vagytok, mint a jehovisták, csak pepitában. Egyszerűen gyűlölöm, ahogy elenwhite álprófétaságát Jézus tanítása elé helyezitek és hiába a Biblia, eszetekbe sem jut megkérdezni Istent, csak a bemagolt hazugságokat szajkózzátok!

Filoszgod,

Kérlek ne Péteren vezesd le a mérgedet.

Ha ünnepelni akarod továbbra is a Krisztus születését a tradició szerint, az csakis a TE dologod, a TE döntésed.

Sem Péter, sem mi, sem azok akik a történelemböl megtudtuk, hogy Krisztus nem karácsonykor született, nem vívjuk veled szemben ezt az elkeseredett harcot. Mi nem is írjuk át a történelmet, csak elfogadjuk.

Elhiszem, hogy nehéz lehet neked még a gondolata is annak, hogy esetleg tényleg tévedtél.

Ha akarod, van elég megbízható forrás, amiböl tényleg helyes információt szerezhetsz.

Mikor is született a Megváltó?

A kérdésre sokaknak azonnal beugrik a válasz, „hát természetesen karácsonykor”! Azonban ha a Bibliai kijelentéseket összerakjuk és egy kis kortörténelemmel fűszerezzük, akkor máris kiderül, hogy pont ez az időpont, amikor nem születhetett meg Jézus Krisztus!

A karácsonyi ünnep kialakulása

A megszokott, hagyományos dátum egy pogány kultusz „keresztényesítéséből” alakult ki valamikor a Kr. utáni IV. században. Erre a decemberi időpontra esett ugyanis a perzsa Mithras (napisten) és a római saturnália (Saturnus) ünnepe is. Mindkét esemény a csillagászati napéjegyenlőséghez kapcsolódott. Eltemették a sötétséget, befejezték a földdel kapcsolatos munkákat és az egyre hosszabb nappaloknak örvendeztek.

A Római Birodalomban óriási tömegek hódoltak legalább az egyik, de inkább mindkét kultusznak. A korai egyház, hogy a tömegeket inkább Krisztus felé terelje és a pogány szokásokat háttérbe szorítsa fokozatosan átformálta a keresztény ünneppé.

Jó kapcsolódási pont volt ehhez, Jézus Krisztus kijelentése, miszerint Ő a világ világossága. (Ján. ev. 8,12)

Ezenkívül, Mithrasnak több olyan dolgot is tulajdonítottak, amit párhuzamba lehetett állítani a Megváltó személyével. Tehát a Napkultuszt simán átnevezték Jézus Krisztus születési ünnepévé. Feljegyzések szerint először Kr. u. 354-ben adtak ki olyan naptárt, amelyben december 25-i dátum szerepel ünnepként.

Miért nem lehet december 25-e?

Ennek legalább három oka van.

1,Lukácstól tudjuk, hogy azon az éjjelen pásztorok voltak a mezőn és először ők látogatták meg Máriát és a gyermeket.(Luk. ev. 2,16) Szentföldön a nyájak legeltetése hagyományosan Niszan hónapban (március-áprilisban) kezdődik és Hesvan hónapban (október- november) hónapban ér véget. Tehát decemberben már nincsenek pásztorok a mezőn a nyájjal!

2, A téli, hónapokban (Kiszlév-Tébet) hidegek és kellemetlen szeles időszakok váltják egymást. A hegyekben még havazik is. Ezért is mondja az Úr Jézus, hogy ne télen legyen az, amikor menekülni kell a nyomorúság elől. (Mt. ev 24,20) Ilyen szélsőséges időjárású időszakra tehát nem irányoztak elő nagyobb számú népmozgást az uralkodók.

3, Szintén az enyhébb időjárásra utal, hogy József inkább egy barlangot választott szállásul, mint egy karavánszerájt ahol mindenki egy fedél alatt volt! Erre utal a görög szöveg is, mert József katalümát vagyis bérbe adott, különálló vendégszobát keresett és nem tömegszállást. Ezt csak akkor tehette meg, ha jó idő volt, hiszen a fagyos éjszakák ellen a barlang sem nyújtott volna biztonságos védelmet.

Ha nem decemberben, akkor mikor?

Bár a Szentírás nem ad meg ugyan konkrét időpontot, de a korabeli jeruzsálemi papi szolgálat ciklusának ismerete két dátumot tesz elfogadhatóvá.

A kulcs az előfutár Bemerítő János fogantatásának ideje.

Azt tudni lehet, hogy Bemerítő János édesapja Zakariás, Abijja rendjéből való pap volt. Abijja rendje a nyolcadik volt a szolgálati sorban a huszonnégy papi rendből.(1Krón 24,10)

Josephus Flavius a zsidó kortárs történetíró feljegyezte, hogy minden papi rend egy hétig szolgált és évente két alkalommal került mindenkire a sor. Niszán (március-április) hónappal kezdődött a vallási és a Tisri (szeptember-október) a polgári újév. Éppen ezért ezekhez az időpontokhoz kell adni nyolc hetet Zakariás szolgálatához, hogy megkapjuk az angyali kijelentés időpontját. Nem sokkal ezután kerül áldott állapotba Erzsébet.(Luk. ev. 1,23-24) Ez tehát vagy Sziván (május-június) vagy Kislev (november-december) hónap lehetett.

Szintén Lukács evangélista jegyzi fel, hogy Erzsébet a terhessége hatodik hónapjában volt, amikor Mária Názáretben kijelentést kap, Gábrieltől az égi hírnöktől és ezután megfogan Isten Szellemétől.(Luk. ev. 1,36) Vagyis Jézus Krisztus és Bemerítő János fogantatása között fél év telik el.

Innen már egyszerű dolgunk van, hiszen csak kilenc hónappal kell többet számolnunk ettől az időponttól kezdve és megkapjuk a két lehetséges dátumot, amikor Jézus Krisztus megszülethetett. Ez pedig vagy Tisri (szeptember-október) vagy pedig Niszán (március-április) hónap volt. A népszámlálás pedig Kr.e-5-ben vagy 6-ban volt megtartva Augustus császár rendelete nyomán, amit minden tartományban így a Heródes vezette királyságban is meg kellett tartani.

A kérdés ezek után már csak az, hogy a tavaszi ünnepek, tehát a páska, kovásztalan kenyerek vagy az őszi ünnepek, jom kippur, sátoros ünnep alatt született a Megváltó? A kérdés nem eldöntött még a keresztény tanítók között sem, de többen az őszi ünnepek idejét tartják legvalószínűbbnek, elsősorban János apostol, érdekes kijelentése miatt.

„És az Ige testté lett és lakozék mi közöttünk…” (Ján. ev. 1,14)

A lakozott kifejezés az eredeti görög szövegben szó szerint sátorozást jelent. Ez ismerős szimbólum a Bibliából, amikor Isten az emberekkel való közelségét szeretné demonstrálni. Így volt ez a Szent Sátor idején és lesz a mennyben is.(Jel 21,3) Talán egy szimbolikus utalást találhatunk itt a születés időpontjára nézve. Ekkor hangozhatott el a Betlehemi mezőn az angyal kijelentése mely szerint:

Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen. Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. (Luk 2,10-11)

www.ujremeny.hu

Ebben bibliai támpontok is vannak

Majdnem jo utolso csak egy dolgot hagysz figyelmen kivul:

1. Ha az ev marcius-aprilisben kezdodott es szeptember-oktoberben jart le akkor baj van mert max 32 het van igy a 24 rend nem lehetett ketszer szolgalatban....

Ha viszont Zakarias szolgalata pont Jom kippurra esik akkor december 25 datum nagyon is lehetseges......

Igen, a válasz kissé rövidítette az eredeti verziót.

Március/áprilisban a vallási szeptember/októberben pedig a polgári újév kezdődött el és mindegyik értelemszerűen egy évig tartott. S így kerül sor a kétszeres szolgálatra minden csoportnál. A nagyobb ünnepeken minden pedig a mind a 24 csoport szolgált. Tehát nem lett kifejtve a különbség a polgári és vallási év eltérése között. A papi csoportok így március/áprilisban kezdték meg a szolgálatukat és az őszi nagy ünnepek után kezdődött elölről a szolgálatuk a következő év tavaszáig.

Sziasztok!

Én nem szeretném minősíteni filoszgod kommentjét és stílusát, szerintem azt mindenki maga ítélje meg.

Én csupán arra szeretnék reagálni, hogy Ellen Gould White hogyan viszonyult a karácsonyhoz, mert vele ellentétben engem tényleg érdekelt és utánaolvastam:

"Feltételezik, hogy december 25-e Jézus Krisztus születése napja, és annak megünneplése szokássá és népszerűvé vált. Mégsem biztos, hogy Jézus születésének valódi napját tartjuk meg. A történelem nem ad erről határozott bizonyítékot. A Biblia sem adja meg a pontos időt. Ha az Úr üdvösségünk szempontjából fontosnak tartotta volna ennek ismeretét, akkor kijelentette volna azt a próféták és apostolok által, hogy mindent megtudjunk e dolog felől. De a Szentírás hallgatása e kérdésben bizonyítja, hogy azt bölcsen elrejtették szemeink elől... Ne hagyjuk figyelmen kívül e napot! - Mivel december 25-ét Krisztus születésének emlékezetére ünneplik, és a gyermekeket is tanítással és példával oktatták, hogy ez valóban a boldogság és öröm napja, nehéz úgy elhaladnod ez időszak mellett, hogy ne szentelj annak semmi figyelmet. Mégis nagyon jó célt szolgálhat. Kezeljük nagyon megfontoltan az ifjúságot! Ne hagyjuk, hogy karácsonykor a hiábavalóságban és élvezethajhászásban keressék szórakozásukat, olyanban, mely káros lelki életükre! A szülők irányítsák úgy a dolgokat, hogy gyermekeik gondolatát és áldozatukat Istenre és ügyére, valamint lelkek megmentésére fordítsák. A szülők, ahelyett, hogy kioltanák és önkényesen uralnák a szórakozás utáni vágyat, tegyenek fáradságos erőfeszítéseket azok ellenőrzésére és irányítására. Az ajándékozás vágya tiszta és szent mederbe fordítható és embertársaink javát eredményezheti, támogatva a tárházat a nagy, nemes munkában, amelyért Krisztus lejött világunkba. Az önmegtagadás és az önfeláldozás jellemezte cselekedeteit. Hadd jellemezze a miénket is, akik Jézus szeretetét valljuk, mert benne összpontosul reményünk az örök életre. Az ünnep időszaka gyorsan közeledik a kölcsönös megajándékozással. Idős és fiatal buzgón tanulmányozza, hogy szeretete jeléül mivel ajándékozhatja meg barátait. Kellemes dolog bármilyen csekély ajándékot kapni azoktól, akiket szeretünk. Az annak a bizonyítéka, hogy nem felejtettek el bennünket és úgy látszik, hogy az szorosabban összekapcsol. Helyes egymás megajándékozása a szeretet és megemlékezés jelképeként, feltéve, ha nem feledkezünk meg Istenről, legjobb barátunkról. Készítsünk olyan ajándékot, mely igazi jótétemény az elfogadónak! Olyan könyveket ajánlanék, amelyek segítenek Isten Igéjének megértésében vagy amelyek növelik előírásai iránti szeretetünket. Gondoskodjatok valami jó olvasmányról a hosszú, téli estékre! Azok mind értékes könyvek, amelyeket bevihetünk minden családba. A sok pénzt, amit általában cukorkára és haszontalan játékokra költenek, össze lehetne gyűjteni értékes könyvek megvételére... Legyenek ajándékaitok olyanok, hogy a világosság sugarait árasszák a menny felé vezető úton. Testvéreim, miközben ajándékokat adtok egymásnak, emlékeztetlek benneteket mennyei Barátunkra, nehogy elfeledkezzetek igényéről. Vajon nem nyernénk-e el tetszését, ha megmutatnánk, nem feledkeztünk el róla? Jézus, az élet fejedelme mindent odaadott, hogy közel hozza az üdvösséget... Még a halált is elszenvedte, hogy örök életet adhasson nekünk. Krisztus által nyerünk minden áldást... Vajon mennyei Jótevőnk ne részesüljön hálánk és szeretetünk jeleiből? Jöjjetek, Testvéreim, gyermekeitekkel, még a karjaitokon levő csecsemőkkel is, és hozzatok áldozatot Istennek lehetőségeitek szerint! Keljenek szárnyra a dallamok szívetekben és legyen az Ő dicsérete ajkaitokon!

A karácsony Isten tiszteletének ideje. - A világ könnyelműséggel, szertelenséggel, torkossággal és önmaga fitogtatásával tölti el e napokat... A közelgő karácsonykor és újévkor ezreket költenek lényegtelen élvezetekre, ami rosszabb, mintha kidobnák azt... De kiváltságunk, hogy elkerüljük e romlott kor szokását és gyakorlatát; s az étvágy kielégítése, a szükségtelen díszek és ruházati cikkekre való költekezés helyett olyan alkalommá tehetjük a közelgő ünnepeket, amelyen tisztelhetjük és dicsőíthetjük Istent. Krisztus legyen legfőbb célunk; mégis, ahogyan ünneplik a karácsonyt, a dicsőséget róla a halandó emberre fordítják, akinek bűnös, gyarló jelleme tette szükségessé, hogy lejöjjön világunkba. Jézus, a mennyei felség, a menny királya letette királyságát, otthagyta a dicsőség királyi székét, magas parancsnoki tisztségét, és lejött világunkba, hogy isteni segítséget hozzon az erkölcsileg legyengült és a bűn által megrontott ember számára... A szülők tárják gyermekeik elé e dolgokat és tanítsák meg őket pontról pontra, előírásról előírásra Isten - és nem egymás - iránti kötelezettségükre, hogy tiszteljék és dicsérjék egymást ajándékokkal és áldozatokkal. Sok ízléses dolgot találhatunk ki, és azok jóval kevesebbe kerülnek, mint a szükségtelen ajándékok - amelyeket oly gyakran adnak a gyermekeknek és a rokonoknak -, és így előzékenyek lehetünk és boldogságot hozhatunk az otthonunkba. Taníthatod gyermekeidet azzal, ha megmagyarázod nekik annak okát, miért változtattad meg ajándékaid értékét. Mondd el, meg vagy győződve, hogy eddig jobban fontolóra vetted kedvtelésüket, mint Isten dicsőségét. Mondd el nekik, többet gondoltál saját kedvtelésedre és az ő örömükre azért, hogy összhangban maradj a világ szokásaival és hagyományaival; ez okból ajándékokat adtál azoknak, akiknek nem volt szükségük rá, s nem gondoltál Isten ügyének előrehaladására. A napkeleti bölcsekhez hasonlóan felajánlhatod Istennek legjobb ajándékaidat és adományaidat, mely által megmutathatod, hogy értékeled a bűnös világ számára adott ajándékát. Tereld gyermekeid figyelmét új, önzetlen mederbe és buzdítsd őket, hozzák Isten elé adományaikat, egyszülött Fia ajándékául.

Istennek nagyon tetszene, ha karácsonykor minden gyülekezetnek volna fenyőfája, amelyre ráhelyeznék kis és nagy adományaikat az istentisztelet háza számára. Levelek érkeznek hozzánk, a következő kérdésekkel: "Legyen-e fenyőfánk? Nem lesz-e az hasonló a világhoz?" Válaszunk: "A világhoz hasonlóvá teheted, ha hajlamos vagy rá, vagy - amennyire lehet - a világtól eltérővé teheted." Semmi bűn sincs az illatos, örökzöld kiválasztásában és gyülekezetünkben történő elhelyezésében, de bűn van abban az indítékban, amely cselekedetre és azoknak az ajándékoknak felhasználására késztet, amelyeket a fára helyezünk. A fa lehet olyan nagy és ágai olyan szélesek, amely a legjobban megfelel az alkalomnak, de rakjátok tele ágait jótékonyságtok arany és ezüst gyümölcseivel, és mutassátok be ezt karácsonyi ajándékként Jézusnak. Szenteljétek meg adományaitokat imával! Karácsonyi és új évi ünnepeket tarthatunk, és kell is tartanunk a gyámoltalanokért. Istent dicsőítjük meg, amikor adakozunk, hogy segítsünk azokon, akiknek nagy családot kell eltartaniuk.

A szülők ne legyenek azon az állásponton, hogy szombatiskolai tanulók örömére a gyülekezetben elhelyezett örökzöld bűn; az nagy áldássá tehető. Tárjátok fel előttük a jótékonysági célokat! Az adakozások tárgya semmi esetre se legyen puszta szórakozás. Lesznek olyanok, akik ez alkalmakat a gondtalanság és könnyelműség idejévé teszik, akiknek a lelke nem részesül isteni áldásban. Ugyanakkor mások sok áldást merítenek belőle.

Keresztény Testvérek, nem indultok-e el és nem övezitek-e fel magatokat kötelességeitek végzésére Istennek félelmében, úgy rendezve a dolgot, hogy ne legyen száraz és unalmas, hanem telve legyen kellemes elfoglaltsággal, amely magán viselheti a menny pecsétjét? Tudom, hogy a szegényebbek eleget fognak tenni a javaslatoknak. A gazdagok is érdeklődést fognak tanúsítani, és ajándékaikat, adományaikat ama javak arányában adják majd, amelyeket Isten reájuk bízott. Hadd jegyezzenek be a mennyei könyvekbe olyan karácsonyt, amilyet még sohasem láttak az adományok miatt, amelyeket Isten művének fenntartására és országának építésére adtak."

(Boldog otthon, Karácsony című fejezet)

Üdv. Péter

@filoszgod

Engem nem minősít semmi, a te írásaidban én azt látom, ami tény és való, hogy ellenséges vagy azokkal szemben, akik nem osztoznak a te hitvallásodban.

Had áruljam el neked, hogy én hívő, római katolikus családból származok, és mint ismeretes a katolikus teológia szerint azt az egyházat Krisztus alapította (persze, tudjuk, hogy ez nem így van). De akkor sem jutott eszembe soha lenézni egy protestánst sem, mint aki szerint a Mária kultuszak nincs helye az Egyházban. De adventstaként sem szólom le a Pápát és a katolikus teológiát, pedig olyanokat nyilatkoznak, amik nincsenek összhangban a Bibliával. Tudod azért, mert toleránsabb vagyok annál, minthogy egy hívő katolikust hazugsággal vádoljak. Te vajon toleránsnak tartod magad, hogy "szektázod", és "marhasággal" illeted a másik meggyőződését? Biztosíthatlak téged, hogy ezzel a viselkedéssel csak az ateisták és a más vallásúak előtt járatod Krisztust, hiszen arra a kövekteztetésre juthatnak, hogy akik vallják az Ő nevét, azok is csak ugyanolyan veszekedős, civakodós emberek, ebben a kereszténységben semmi különleges sincs. Legyél szíves tehát kétszer is meggondolni, hogy mit mondassz, mert a soraidat mások is olvassák. Azt mondod, hogy utána jártál Ellen White életének, mégsem vagy tisztában avval, hogy mit mondott a karácsonyról, mert pár kommentel odébb, még rá hivatkoztál, hogy Péter miatta utasítja el a karácsonyt. Fentebb azonban be lettek idézve White szavai, amik nem támasztják alá a te utánajárásodat, mert White azt tanácsolja, hogy ne hagyjuk figyelmenkívül ezt a napot. Egyébként pedig a karácsony nem Ellen White és az adventisták szerint pogány ünnep, hanem ezt igazolja a történelem is, amint az előző kommentben idéztem, hogy mi volt December 25-én Rómában.

Ami egyébként a húst illeti: Így van, Jézus halat adott a népnek, viszont disznóhúst nem adott soha a népnek, sőt az életpéldájával is azt fejezte ki, hogy a disznó tisztátalan állat, ahogy a Tórában meg van írva. Soha nem evett disznóhúst, és bizonyára nem volt véletlen, hogy disznóval jelképezte azokat, akik elé nem szabad a gyöngyöket szórni (Mát 7,6), és az sem véletlen hogy a disznókba űzte a tisztátalan lelkeket (Mk 5,13). Jézus példájából tehát azt nem lehet levezetni, hogy a tisztátalan állatok fogyasztása engedélyezve lenne. A hal nem bizonyít semmit, mert azoknak egy része tisztának van nyilvánítva. Egyébként pedig azért nem esznek sokan halat, mert Jézus idejével szemben, ma a vizek fertőzöttsége miatt a halak fogyasztása is kockázatossá vált. Jézus még tudott adni halat a népnek, mert az első században biztos nem volt olyan szennyezett a víz mint korunkban (olajszennyezés stb...). De ha valaki halat akar enni, hát tegye, végülis az ő élete. Az pedig egyébként, hogy mi Ellen White tanítását a Biblia elé tesszük, nem igaz. Ha valóban olvastál volna Ellen Whitetól figyelmesen, és gondolkodva, nem csak a kritikai irodalom szemszögéből, akkor láthattad volna, hogy mennyire alaptalan az állításod. Több helyről is tudnék idézni, most csak egyet idézek a Nagy Küzdelemből:

"Nap mint nap szorgalmasan kell kutatnunk a Bibliát, minden gondolatot mérlegelve, és igét igével összevetve. Isten segítségével nekünk kell kialakítanunk nézeteinket, mint ahogy életünkért is saját magunk vagyunk felelősek Isten előtt."

De ugyanilyen téves információ az is, hogy az üdvösség biztosítva van, ha valaki csatlakozik hozzánk. Mi nem tartjuk magunkat üdvözítő egyháznak. Gyűlölködésed tehát nem csak keresztényietlen, hanem alaptalan is. Ellen White Isten prófétája volt, aki a jövendöléseknek megfelelően lépett fel az Egyházban, hogy pedig valóban Isten embere volt, az bizonyítja az a tény is, hogy a vallásos emberekkel és az önjelölt prófétákkal szemben a teológiájának az alapja a Krisztushoz hasonló jellem elérése, és a bűnös hajlamaink legyőzése volt. Ő nem csak prédikálta a Krisztushoz való hasonlatosságot, hanem élt is általa. Nem gyűlölködött, élete feddhetetlen volt, és 17 éves korától fogva az egész életét Isten szolgálatában töltötte.

És még valami filoszgod:

Ha nem értesz velem egyet, akkor jogod van azt hinni, amit szeretnél, én nem kényszerítem rád, az én hitvallásomat, csak leírtam, hogy én hogy látom ezeket a dolgokat. Nekünk adventistáknak ugyanis nem szokásunk erőszkoskodni a másikon. Ugyanakkor viszont én sem értek egyet a te hitvallásoddal.

De a teológiai különbségek miat feleslgesnek tartom a veszekedéseket. Mindenki abban hisz, amiben akar. Csak ne legyen itt a fórumon veszekedés, és gyűlölködés, mert az nem vezet semmi jóra. Erre szerettem volna felhívni a figyelmet.

Minden jót kívánok