Keresztyén hívők, mit gondoltak az ókori zsidók a túlvilági létről?

Szia!

Itt olvashatsz erről:- [link]

Kedves kérdezö,

Sem az Ábrahám idejében /aki mint tudjuk ösatyja a zsidóknak/ sem a Mózes idejében, sem a Dávid idejében, sem a Dániel idejében nem hittek a túlvilági életben.

Hittek a feltámadásban. Például Ábrahámról írja a Biblia hogy hitt a "városban" mely kifejezés abban az idöben királyságot, vagy államot jelzett. Hitt a feltámadásban. Ezt alátámasztja a Zsidók 11 része i

Ugyanúgy Mózes, söt Jób. Dánielnek ezt mondta az angyal: "Sokan alszanak a föld porában, felserkennek..."

kedves kérdezö, hogy nem maradnak a "seolban", amit a magyar nyelv a "sír, sírgödör, pokol, holtak hazája"-ként fordít ez azt jelenti, hogy lesz feltámadás.

Tudta ezt Jób, tudták ezt Isten hithü szolgái.

Jézus Krisztus ezt megerösítette a jövendölésében, mikor jövö idöben beszélt a feltámadásról. János 5:28,29

Igen, a Biblia valóban úgy írja, hogy a halállal kapcsolatban teljesen egyforma vége van az állatnak és az embernek, és hogy egy helyre megy mind a kettö

Azt, hogy mit gondoltak az ókori zsidók a túlvilági létről, Lukács 16. 19-31-ben olvashatjuk a gazdag és Lázár történetében.

Ami nem példázat!

Dávid azért tudott valamit, mikor azt mondta, hogy ő megy majd a meghalt kisfiához. :)

Sőt, még Salamon is, aki azt állította, hogy a halál után a lélek megy Isten elé, azonnali ítéletre. Uhh... a sallangot a szekták találták ki, hogy tagadhassák azt, amiről Krisztus beszélt, mert milyen dolog már hasonlítani azokhoz, akik azt állítják, hogy az üdvösséghez a belé vetett hit elég??? Fúj! Se napok megtartása, se étkezési szokások, vagy épp egy szervezethez való csatlakozás. Brrrr....

A zsidók sokmindenben tévedtek,elég sokszór hátat forditottak Istennek,hálátlanok voltak,eléágedetlenek voltak,bálványokat öntöttek,faragtak. Mindezt alátámasztja a Biblia is.

Jézus idejében a zsidók a templomot féltették,nem fogadták el Jézust sőt megölették.

A templomuk fontosabb volt számukra mint Isten.

Napjainkban is ugyan ez történik,némelyeknek fontosabb egy szervezet mint Isten és a szervezetet teszik Isten elébe.

Vagyis tévednek pontosan úgy mint annó a zsidók.

Õszintén szólva ebbõl a szempontból nem figyeltem, de - mivel az Örökkévaló, áldott Õ, örök és változatlan - a hit is Ábrahám óta ugyanaz.

Ez pedig: a lélek hallhatatlan, az ÚR ítél, aki nagyon sok rossz fát tett a tûzre, azt kitörli a könyvébõl. ( Örülni kell a pechnek, mert azzal letudtál valamit, annyival kevesebb marad odaátra. )

"Az idõk végén" eljön a Messiás Király és a feltámadás. ( Nem szabad hamvasztani, mert a feltámadáshoz szükség van a csontokra. Kivétel: a mártírok )

Egy irányzat hisz az újraszületésben ( reinkarnáció - ez még nem a feltámadás ), miszerint minden léleknek van egy feledata, ha nem végzi el, a "hátralékot" egy következõ életben kell. Ha valkivel szemben csalt, igazságtalankodott, egy következõ életben visszakapja, a karosultat "kárpótolják". De ez az elképzelés nem általános.

T. Kerdezo!

Mind a negy esetben azt mondhatjuk, hogy a zsidok nem hittek a lelek halhatatlansagaban. Ok tudtak Isten kijelentese altal, hogy aki meghal, az megszunt letezni. Isten jelentette ki: "Visszatersz a porba, mert porbol vetettel es porra leszel." Szo sincs a Bibliaban arrol, hogy az ember lelke valahova menne.

Jol emlitetted azt is, ami a Predikator 3:19-21 verse ir. Marmint arrol, hogy az allatban ugyan az a lelek van mint az emberben. Es mindegyik egy helyre megy a halala utan, a sirba.

Emlitetted itt azt is, hogy nehol arrol ir a Biblia, hogy: "nem hagysz a holtak hazajaban".

Igen, ez arra vonatkozik, hogy lesz feltamadas mindenkinek, mind az igazsagtalanoknak, mind az igazaknak.

Irta itt neked valaki a valaszaban, hogy a Lukacs 16:19-3l verse az nem szemleltetes. Pedig bizony az.

Itt arrol ir, hogy meghal egy gazdag ember es a pokolba kerul. Meghal a szegeny Lazar, aki viszont Abraham kebelere kerul. A gadag ember felszol a pokolbol Lazarhoz, es keri, hogy az ujja hegyen nyujtson le neki egy csepp vizet, hogy a szomjat olthassa.

Most gondoljuk at ezt a tenyt. A pokol olyan kozel lenne a mennyhez, hogy Lazar tudna vizet adni az ujja hegyen a gazdag embernek? Es minden igaz ember elferne Abraham kebelen? Es ha le is nyujtana az ujjan azt az egy csepp vizet, az nem parologna el a pokol forrosagaban?

Ennek egeszen mas jelentese van:

Mit jelent a példázat? A „gazdag” ember a farizeusokat szemlélteti. (Lásd: 14. vers.) Lázár, a koldus jelentette az egyszerű zsidó népet, melyet a farizeusok ugyan megvetettek, ám ezek az emberek megbánást tanúsítottak, és Jézus követői lettek. (Lásd: Máté 21:31, 32; Lukács 18:11; János 7:49.) Haláluk is jelképes, azt ábrázolja, hogy megváltoztak a körülményeik. Így a korábbi megvetetteket Isten a kegyébe fogadta, s a látszólag kegyelteket Isten elutasította, míg az az ítéletüzenet, melyet az általuk megvetett emberek hirdettek, gyötörte őket (Csel 5:33; 7:54).

Ha valami kerdesed lenne, nagyon szivesen valaszolok. Udv: Judit!