Mért kell ennyi protestáns egyház?

Jó kérdés... végülis nem kéne. Jézus egyetlen egyházat alapított.

Szerintem arról lehet szó, hogy sajátos bibliaértelmezések jöttek létre, mivel nem mindig egyértelműek Isten Igéjének értelmezése.

Mindenesetre abban mindegyik egyetért, hogy a katolikus tanítások túlnyomó többségének követése - Igei bizonyíték hiányában - gyakran elfogadhatatlan.

Ja, és természetesen mindegyik a saját igazát védi.

kzs:

"Mindenesetre abban mindegyik egyetért, hogy a katolikus tanítások túlnyomó többségének követése - Igei bizonyíték hiányában - gyakran elfogadhatatlan."

Én nagyon sajnálom, hogy a másik felekezetbe tartozó testvéreket - akik ugyanúgy keresztények - kritizáljátok, annak ellenére, hogy az ítélet Istenhez tartozik. Persze, a kisegyházak hívei hajlamosak "istent" játszani. Erre éppen ez egy kitűnő példa.

Kedves kérdező!

Én nem tartom ezt gondnak. Miért kellene uniformizálni a hitet? Különböző emberek, különböző környezetben élnek. Miért ne kezelhetnék a hitüket a saját belátásuk szerint? Miért ne újíthatná meg a hitét? Nem kell. Maga a Római Katolikus Egyház is már számtalan változáson ment át. Pontosan ettől válik az emberiség világképe szélesebbé, színesebbé.

Egyébként a keresztény vallások mondanivalója, tartalma, célja igazából totál megegyezik. ÜDVÖSSÉG. Ami a különbség az inkább az út, amin el akarja érni. Szerintem egyébként a szabad akarat erről szól, hogy Te magad eldönthesd melyik úton mész végig.

Szóval én ezt nem látom rossz dolognak. Ráadásul ha én azt mondom, hogy az én utam, az én hitem igazabb, mint a Tiéd, na az gőg. Az pedig szerintem minden keresztény vallásban bűn.

"Ráadásul ha én azt mondom, hogy az én utam, az én hitem igazabb, mint a Tiéd, na az gőg. Az pedig szerintem minden keresztény vallásban bűn."

Tehát akkor Jézus és az összes többi első sz.-i keresztény tanítvány "gőgös" volt?? Nem lehet, hogy éppen te és a hozzád hasonlóan gondolkozók látják rosszul a kérdést?

De válaszolnék a kérdezőnek is: nem kell, csak vannak. Az okai egyértelműek, emberi gyengeségek, erénytelenségek, sőt a lázadás, a gőg éppen ezekre jellemző inkább. Pedig a szektásodás a Biblia által mélyen elítélt dolog. Csak kérdés, hogy mikor kezdődött ez a szakadozás a kereszténységet illetően? Sokan nem is hinnék, de tulajdonképpen ennek a csírái már az első században mutatkoztak, hiszen a Biblia ihletett írói is írtak róla eleget. De értelemszerűen csak az apostolok halála után vált sokkal intenzívebbé a szektásodás felé vezető út. Az első századokban igen megszaporodtak a kisebb csoportok, és csak ezután jött a katolicizmus hatalma, ami már jelentős mértékben eltért az eredeti krisztusi úttól és mintától.

De visszatérnék a 6-os válaszolóhoz, akinél nyitva hagytam egy kérdést. Érdekes, de pont fordítva van, nem a szakadások, szektásodás a pozitív ebben, és az a "gőgös", aki ragaszkodik a saját igazságához (amennyiben az valóban és bizonyíthatóan igaz!!!). A világ legtermészetesebb tulajdonsága, hogy RAGASZKOSZ az igazadhoz, ha tudod, hogy igazad van. Ha ezt nem teszed, éppen azzal válsz erénytelenné, megalkuvóvá, gyávává!

Mivel a bibliai hitnek az igazságon kellene, hogy alapuljon, ez nem egyéni látásmód, vagy "ízlés" kérdése, mint ahogy sokan ezt torz módon be szeretnék állítani. Nem abból vannak a konfliktusok és a háborúk az emberek között, hogy valakik gyakorolják az isteni igazság szerinti tiszta imádatukat, hanem abból, ha eltérnek attól. Mert kinek ártottak az első században élő keresztények??? Senkinek! Sőt, ez kb. 150-180 évben így volt. A baj akkor kezdődött, amikor a kereszténység hitehagyottá vált, és a világ már jobbára csak azt látta, hogy milyen szörnyű dolgokat művelnek másokkal és egymással!

Jav:

Sőt, ez kb. az első 150-180 évben így volt.

Szia!

Én adventista vagyok, leírom azt, amit tudok röviden:

A reformáció alapvetően Luther Mártonnal kezdődött, ez közismert. Bár természetesen voltak előreformációs mozgalmak, azonban a klasszikus reformáció, mégiscsak Lutherhez köthető. Luther mozgalma nagyon szépen indult,a probléma azonban akkor adódott, amikor az utódai között kialakult a protestáns hagyomány, és nem folytatták a reformációt, hanem megmaradtak abban a tudásban, amit a nagy reformátorok feltártak. így amikor Isten új igazságokat tárt fel, természetes, hogy szakadás következett be a reformációban, mert egyesek elutasították, míg mások boldogan elfogadták. Erről a korszakról szól lényegében a Jelenések könyvében a szárdiszi levél, amit Jézus Krisztus nagyon elmarasztal. Egyébként meg azt szeretném külön hangsúlyozni, hogy az új igazságok feltárása nem jelent gyökeres változást, hanem ugyanazon a tanítási síkon marad. A tanítások lényegében kiegészítik egymást, egymásra épülnek. így volt ez még régebben. Például a 18. századi protestánsok még egységben voltak alapvetően a próféciák magyarázatát illetően, a történeti-folytatólagos írásmagyrázatot vallották, úgy ahogy az előreformációs és a reformációs mozgalom idején. Így ezen a síkon Isten új igazságoat tárt fel nekik. Az újonnan alakult protestáns mozgalmaknál már futurista magyarázatot részesítik előnyben, és nem sok közük van stílusilag és tanításbelileg ahhoz a protestantizmushoz, ami a 16-19. század közepén működött.