Ti egyetértetek ezzel? :"Isten elöre tudta, hogy Adám és Éva bünbe fognak esni. "

Megspórolom neked a keresgélést:-)

Róm.8.29 Mert akiket eleve kiválasztott, azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez, hogy ő legyen az elsőszülött sok testvér között.30 Akikről pedig ezt eleve elrendelte, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette.

"Isten elöre tudta, hogy Adám és Èva bünbe fognak esni. "

Persze,hogy tudta,mivel ismerte őket nagyon jól.De voltaképp mi ezzel a problémád? az,hogy el kellene ismerni,hogy logikailag inkorrekt a történet,miszerint Isten nagyon szerette őket,de mégis megbüntette mindkettőt,úgy,hogy ráadásul ő teremtette őket bűnre hajlónak? Aztán pedig a nyakukba varrja az egész balhét? Pedig ez az igazság,legalábbis ha a Bibliát nézzük.

"A Biblia valóban azt írja, hogy Isten eldöntötte, hogy a Fia képéhez legyünk hasonlóak.

Kikeressem neked?"

Köszi, hogy kikerested nekem. :-) Látod, ezért mondtam, hogy csak csoportos elhívásról van szó a bibliában. A felkentek, mint Krisztushoz hasonlóvá válók, avagy a 144.000 égi reménységű "társkirály" is ilyen csoport, de nem személyek "eleve lerendeléséről" beszélünk.

"Már a hatnapos teremtés első napján azt mondta Isten: Legyen világosság! És lett világosság. A fentebb felsorolt égitesteket csak a negyedik napon teremtette."

De miért dőltök be minden mesének, melyet a felületesek terjesztenek a Bibliáról?! A fényforrások már az első napon megteremtettek, de csak a negyedik napon (nem 24 órás "napokról" van szó, hanem hosszabb időszakokról) váltak tisztán láthatóvá a földről, addig a sűrű légkör eltakarta a konkrét fényforrásokat, tehát nem látszottak, csak a diffúz fény látszott - mert ugyanis a Teremtési beszámoló egy földi ember szemszögéből íródott. A két szó nem is egyforma a két helyen.

Na és amikor az ördögöt teremtette, akkor már tudta, hogy gonosszá változik majd és uralkodni fog a Földön, bűnre csábítva az embereket?

Ezt igazán tudnia kellett, mert egy csomó mindent lát a sátán uralma alatt történő dolgokból, az biztos, hiszen mindent előre megprófétál, még azt is, hogy véget fog érni a hatalma, de akkor meg minek teremtette meg egyáltalán?

Ha előre tudta volna, miért teremtette meg őket? Miért tette oda azt a fát?

Istennek valóban van jövőbe látó képessége, de ezt Ő dönti el mikor használja és mikor nem.

Természetesen a végtelen bölcsessége alapján!

Vagy a jövőbelátása alapján?

Isten bízott az első emberpárban. Ha tudta volna, hogy úgy is elbuknak, akkor ezáltal Istennek ez lett volna az akarata. De Isten nem akar rosszat az embereknek és nem ez volt a terve, ezért joggal mondhatjuk azt, hogy Isten ekkor nem használta a jövőbe látó képességét. Bízott abban, hogy Ádám és Éva engedelmes lesz a teremtőjükhöz és meg sem közelítik azt a fát. Hát nem így lett...

Egy példa: csengetnek, te éppen sütsz valamit. A kis gyermekedet figyelmezteted , hogy míg kiszaladsz megnézni ki az, ő maradjon a kis szobában, mert a a tűzhely megy és elmondod neki, hogy ha hozzányúl, akkor fájni fog a keze. Nem azért sütöd az ételt, mert azt akarod, hogy megégesse a gyermeked a kezét. Bízol benne, hogy a gyermeked nem fog hozzányúlni a sütőhöz. Nem tudtad, hogy csengetni fog valaki, miközben te sütöd az ételt. Nem gondoltad volna, hogy a gyermeked nem fog engedelmeskedni neked, mert bíztál benne. Ha tudtad volna, akkor később kezdted volna el a sütést.

Ádám és Évát figyelmeztette Égi Atyjuk, hogy amely napon esznek arról a fáról, bizony meghalnak. Az első emberpár tudta mi az a halál. Látta, amint az állatok lefekszenek és többé már nem kelnek fel. A fát azért kellett elhelyeznie a kertbe, hogy ezzel tudja bizonyítani az első emberpár az Istenhez való lojalitását és hűségét. Jól tudjuk, ekkor már Sátán lázadó volt és azzal vádolta Isten anyalait, hogy csak érdekből szolgálják Istent és ugyanígy az első emberpárról is ezt gondolta. Isten ellen fordította őket és elérte a célját. Ekkor Isten megjövendölte, hogy jön majd egy szabadító, aki elveszi a világ bűnét.

A mai világban is hasonló a helyzet. Sok olyan kísértés van a keresztények számára, ami hasonló ahhoz a bizonyos gyümölcshöz, amiből evett Ádám és Éva. Ha nem 'eszünk' azokból a gyümölcsökből, azáltal bizonyítjuk az Istenhez való fedhetetlenségünket és hűségünket.