Szerintetek, helyes lenne hogy csak 18 év után válaszon mindenki magának vallást, miután ízelítőt kap mindegyik vallásból?

It még senki nem gondolkodott el azon hogy az egész vallás dolog meg az egyház másik oldala egy hatalmas nagy üzlet ami ráadásul ADÓMENTESSÉGET ÉLVEZ??

Gondoljatok hát csak bele a sok temetőadóba

(sírhelypénz ami 25 évre szól csak) koporsódíjba stb stb stb mécsesek koszorúk....

Sem előbb, sem később nem kötelező vallást "választani", tehát nem kellene így feltenni a kérdést.

Amúgy felvetésed nem egyeztethető össze a szólás- és vallásszabadság demokratikus jogkörével.

Szerintem teljesen mindegy. A vallás választás az nem egy olyan komoly visszacsinálhatatlan, bejegyzett, kötelező dolog, hogy szabályozni kelljen ilyenekkel.

A keresztelés sem kötelez semmire a világon, ha valaki annyira nem akar keresztény lenni, nem hiszem, hogy az tenne neki keresztbe, hogy néhány hónaposan egy cifra ruhás illető lelocsolta a fejét.

Attól,hogy nem érted mit ír, még lehet értelmes...nem? No mindegy.

Tudod, sokan vannak, akik 18 év után, vagy korábban, vagy később, vagy soha nem "választanak vallást". Az, hogy téged a szüleid mire köteleznek... Szerintem legyél jó kislány/kisfiú otthon és fogd be a szád, mert az "amíg az én kenyeremet eszed" című monológból egy is több a soknál. AZtán egyszer majd elköltözöl. Addig meg jobb békésen tűrni, mint háborogni. Nem? Én is voltam egy párszor "kötelező-misén". Nem haltam bele. A mai napi nem vagyok hívő, mégis nagyon sokat tanultam belőle.

Próbálkozz te is ezzel. Attól, hogy a vallással nem értesz egyet, nem véletlenül épp az az egy beszél a többi meg hallgat a templomban. Sokszor mondd érdekes, értékes dolgokat.

Igen, a szülő a legjobbat szeretné gyermekének, ezért szeretné, ha a gyermeke is részesülne abban a jóban, amit ő Istentől kapott illetve az egyházban élt meg. Igen, a szülő feladata, hogy nevelje, terelgesse a szerinte fontos értékekre gyermekét. Elmondja, hogy mi jó és mi nem. Útmutatást és példát adjon az élet minden kérdésében. Aztán, ha a gyerek felnő, úgyis maga eldönti, hogy az a neveltetés, amit kapott, az jó vagy nem.

Névlegesen lehet tartozni egyik-másik egyházhoz a neveltetés miatt, de az még nem hit. Ki-ki mindenképp maga kell meghozza a saját döntését, ahogy felnő, hogy maga is akarja-e Jézust követni (a keresztyénség esetében) vagy sem. De addig is kellenek a gyökerek. Kell, ami alapján majd meghozhatja a tudatos döntést, hogy ő oda akar tartozni vagy sem.

Sajnos, ma az ellenkezője lett a divat. A szülők közül sokan nem merik/nem akarják/ nem tudják nevelni gyermeküket, azaz nem közvetítenek nekik értékeket, nem mondják meg határozottan, hogy mi helyes és mi nem. A gyereket pedig nevelik. Ha más nem, a haverok, a tv, az internet ... (Lehet olvasgatni a szerelem, szex rovatban, hogy mennyi kérdése van a fiataloknak a párkapcsolatról, és nincs ahonnan választ kapjanak vagy követendő példát látnának! Elmondják nekik pl. mindenfelé, hogy védekezzenek, használjanak gumit, de senki nem mondja el nekik, hogy milyen egy jól működő párkapcsolat, hogy nem kell a 2. estén lefeküdni ...)

Ez lenne a normális? Talán minden helyes és követendő lenne, amik ma a gyerekeket befolyásolni akarják? Nemrég olvastam, hogy valahol (pontosan már nem emlékszem) azt támogatják, hogy a szülők ne mondják azt gyereküknek, hogy fiam vagy lányom, hanem majd ő hadd döntse el 18 éves korában, hogy fiú akar lenni vagy lány. Ez lenne a normális? Ez őrültség! Remélem, nem jutunk idáig!

Értsük már meg, hogy nincs semlegesség!

Vannak alapvető jellemzőink: férfi/nő vagyok, a magyar néphez tartozom... Vallás tekintetében is: vagy ateista vagyok vagy keresztyén vagy x másik vallás követője.

És a szülő is vagy valamely hitben neveli gyermekét vagy ateizmusban! Nincs semlegesség!