Emberek! Kivancsi lennek a velemenyetekre azzal kapcsolatban, hogy a Biblia melyik napot tartja a tizparancsolat szerint hetedik napnak, nyugalomnapnak? Mert kulonbozo ertelmezeseket lehet hallani.

Oké Dávid!

Most vagy nem olvasod a válaszaimat, vagy nem jól értelmezed, vagy nem tudod értelmezni, vagy nem fejezem ki sorozatosan magam megfelelően.

Nem a válaszaimra reagálsz, csak ontod magadból a vasárnap elleni kampányodat, holott egy fél mondattal nem kampányoltam mellette.

Úgyhogy mivel inkább beszélgetek magammal, mint egy fallal, így egyenlőre részemről befejezettnek tekintem a témát.

Figyelj, válaszoltam rá. Kicsit megkavartad a dolgot, és helyre akartam tenni.

Ezt írtad:

"A tízparancsolatban nem az van, hogy tartsd meg a szombat napját, hanem az, hogy tartsd meg a nyugalom napját."

Ez sem igaz. Helyesen az van: tartsd meg a sabbat napját.

De sabbat napja csak egy van, a hetedik nap, a többi az nevesincs nap. Teljesen értelmetlen azon lovagolni, hogy nem a magyar szombat szó van ott. Hetedik nap, sabbat nap. A zsidók sabbatnak hívják a hetedik napot.

Nem értem, neked miért lényeges az, hogy nem a magyar szombat szó szerepel ott.

Ettől függetlenül, nevesincs napként, a hét első napján támadt fel Jézus, így tanítja nekünk a Szentírás:

Máté 28:1

"A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt."

Márk 16:9

"9 Mikor pedig reggel, a hétnek első napján föltámadott vala, megjelenék először Mária Magdalénának, akiből hét ördögöt űzött vala ki."

Melyik nap támadt fel Jézus Krisztus? A hét első napján. Milyen nap volt ez, és milyen napnak tartjuk ezt ma is? Vasárnap.

Az az érzésem, válaszaiddal kicsit megbonyolítottad az amúgy tök egyszerű kérdést:

A nyugalom napja a hetedik nap. Sabbat.

Krisztus feltámadása pedig az első nap.

Valóban nem szerepel a Bibliában a magyar szombat szó a nyugalom napjára, sem a vasárnap a hét első napjára. DE a hetedik napot mi szombatnak hívjuk, és ez pontosan ugyanaz a nap, amikor a zsidók naplemente után (amit mi még péntek estének tartunk) megkezdik a sabbatot, ami tart a következő naplementéig. A zsidó sabbat, a nyugalom napja a mi magyarországi szombati napunk.

A hét első napja, ami a zsidóknál nevesincs nap volt, amikor a Szentírás állítása szerint Jézus feltámadt, az pedig Magyarországon a vasárnap.

Ezen túlmenően nem értem, mire kéne még reagálnom, mert a bibliából kiderül, melyik a hetedik nap, és melyik az első nap, a zsidók folyamatosan tartják is a hetedik napot, tudhatjuk tehát, hogy melyik a hetedik nap.

Az, amikor zsidó testvéreink naplementekor, a hajnalcsillag feltűnésekor meggyújtják a gyertyát, asztalhoz ülnek, és azt mondják: sabbat salom.

Ekkor van nálunk kb. péntek este 6 óra. Hozzáadsz még négy órát, elüti éjfélt az óra, és utána úgy hívják, hogy szombat, amikoris zsidó testvéreinknél már kb 4 órája tart a sabbat.

Nálunk pedig úgy hívják: SZOMBAT

Mire szeretnéd még, hogy válaszoljak?

Kedves Kérdező!

találtam még néhány adalékot, ami hasznos lehet számodra, a vasárnapi törvény zsidóellenességével, illetve államilag elrendeltségével kapcsolatban, íme:

Ha valaki vasárnap vagy más nagyobb ünnepen talál zsidót munkában, tehát hogy a keresztyénség meg ne botránkozzék, valamely szerszámmal a zsidó dolgozott, azt veszitse el. (Szent László Király Dekrétomainak Első Könyve 26. Fejezet) [link]

Idáig jutottunk onnan, hogy Pál azt mondta, ha valaki szentnek tartja az egyik napot, azt is fogadjuk el, ha valaki nem tesz különbséget, azt is.

Tehát, ha pap vagy ispán, vagy más keresztyén ember vasárnapon találna munkában valakit, akárki legyen, üzzék el a munkától.

1. § És ha ökörrel dolgozott, vegyék el ökrét és adják ételül a vár népének.

2. § Ha pedig lóval, vegyék el lovát, melyet a gazdája ökrön váltson meg, ha kedve tartja; és azon ökröt egyék meg, a mint mondtuk.

3. § Ha valakit egyéb szerszámokkal találnak, vegyék el szerszámait és ruháit, melyeket bőrén váltson meg, ha akar. (Szent István Király Dekrétomainak Második Könyve 7. Fejezet) [link]

Valaki vasárnap vagy nagyobb ünnepeken el nem megyen a község templomába, csapják meg. (Szent László Király Dekrétomainak Első Könyve 11. Fejezet) [link]

Ezek pedig nyilvánvalóan nem a keresztény szabadságról szólnak, hogy Krisztus megváltott minket a törvénytől, és szabadon választhatjuk meg, hogy megtartjuk-e a sabbatot (ami a szombat) vagy sem. Ugyan szabadok vagyunk a törvénytől, de itt igenis látható egy egyházi, emberi, hamis, igeellenes, és zsidóellenes törvény, amit bizony halálbüntetés terhe mellett kötelező volt megtartani.

Tehát ne hivatkozzunk Pálra, a páli-érv csúsztatás, nagyon hamis érvelés. Valójában nagyon gonosz okai vannak a vasárnap-törvénynek.

Hagyd el a gonosz indulatot és a lekezelő becézgetést. Méltatlan egy keresztényhez.

Te nem figyelsz:

"Máté 28:1

"A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt."

Márk 16:9

"9 Mikor pedig reggel, a hétnek első napján föltámadott vala, megjelenék először Mária Magdalénának, akiből hét ördögöt űzött vala ki."

Ezt a Biblia írja. Figyelj oda rá, mit ír a Biblia, és arra is, amit válaszolnak neked. A gonoszságot pedig vesd el szívedből.

Kekeckedésed pedig elég off a kérdező eredeti kérdéséhez képest.

Nézd meg ezt az igeverset:

Máté 28:1

A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt."

A szombat - amit σαββάτων-nak ír a biblia - után a hét első napja virradt. σαββάτων = szombaté a görög eredeti szerint. Namost, egy hét az hét napos, tehát, ha az első nap következett a σαββάτ után, akkor a σαββάτ az a hetedik nap volt.

Márk pedig azt állítja, hogy a hét első napján támadt fel.

De az eredeti kérdésfeltevés szempontjából ez pont lényegtelen, semmit sem változtat azon a tényen, hogy a hetedik nap a σαββάτ, sabbat, szombat.

Tudom, hogy sokaknak fáj szembenézni az igazsággal, de történelmi egyházként bizony sok gonoszságot követtünk el. A Biblia félremagyarázása, Isten igéjének elferdítése, a zsidóellenesség is ezen gonoszságok között szerepel.

Biztos észrevetted, hogy az 54-es válaszoló 49%-os, nem annyi, mint én. Amúgy nem tudom, hogy miért gonoszság becézni valakit, Dávidka? :D Bocs, de kihagyhatatlan volt.

A gonoszság szó eredete a Bibliai iratokban azt jelenti, hogy törvénytelen. Úgy gondolom, hogy nem törvénytelen, kvázi nem gonosz tegezni, becézni valakit, de nem is lekezelendő szerintem, én legalábbis, ha becézem, tegezem apámat, azzal nem nézem le.

Visszatérve a „vitánkra”:

A görög szabbaton szóra, ha utánanézel, nem ekte görög. Ennek a szónak az eredete héber, a sabbat szóból ered. Tehát nem szombatot jelöl, hanem nyugalom napját.

A Márk 16;9 esetében ne vedd ki a számításból, hogy a héberek a napot napnyugtától kezdték. Tehát amit én írtam, hogy Jézus szombat utáni napnyugta körül támadt fel, ez összevág azzal, hogy a hét első napján történt. Viszont ez nem a mi vasárnapunk, hanem a mi szombat esténk lenne, tehát a mi időszámításunk szerint nem vasárnap annak a napja, hogy ünnepeljünk, hanem szombat este.

„Márk pedig azt állítja, hogy a hét első napján támadt fel.”

Viszont ez a mi szombat esténk, és nem a vasárnap reggel. Különben sántítana Jézus 3 nap 3 éjjel a földben kijelentése.

Nem vonom kétségbe, hogy amit a héberek sabbatnak hívnak, az megegyezik a mi szombatunkkal. Én azt vonom kétségbe, hogy a törvény egyetlen szóval is a szombatot tette meg megtartandó napnak. Ott nem szerepel szombat szó, ott sabbat, azaz nyugalom napja szerepel.

„Tudom, hogy sokaknak fáj szembenézni az igazsággal, de történelmi egyházként bizony sok gonoszságot követtünk el. A Biblia félremagyarázása, Isten igéjének elferdítése, a zsidóellenesség is ezen gonoszságok között szerepel.”

Magad nevében egyfelől, légy szíves, másfelől ez úgy hangzik, hogy az adventizmus nem magyarázza félre a Bibliát. Szerintem meg az adventista egyház olyan méretű törvénykezést folytat, mai annak idején a farizeusokra, írástudókra volt jellemző. Na, ha valakik, ők megtartották a törvényt, Jézus mégis óva intette tőlük a tanítványokat. Akik úgy hitték, hogy világosságban járnak, de nagy sötétségben voltak mégis. Nem a törvény vezet az üdvösségre, hanem a törvény mutatja meg Jézust, a megváltót. Az adventisták több ponton megsértik a szombat napra vonatkozó törvényt, márpedig ha egyetlen pontot is megsértünk a törvényből, az egész ellen vétkessé válunk. Nincs ember, akit a törvény megtarthat, bármennyire is akarnátok. Aki úgy hiszi mégis, a kegyelemből kiesett. Ez mellett olyan mértékben eltörpül a szombat nap kérdése, ami prófécia mind az elkövetkezendőkre, mind Jézusra, melyet a népnek ki kellett vetítenie, mind prófétai nép.

A Tízparancsolat a szombatot tartja a hetedik napnak, de ezt a zsidók kapták Mózes által. Velünk Isten Új szövetséget kötött és két törvényünk csak: szeretni Istenünk és szeretni a másik embert.

Elég kicsinyes és hazug Isten lenne az, aki egy nap megtartásához kötné az üdvösséget, holott teljesen mást mondott. Még Jézus sem tartotta meg, ő betöltötte a törvényt és kész. De a betölteni nem azt jelenti, hogy újra ránk terhelte. A törvény arra hó, hogy akinek magától nem megy, az felismerni általa a bűnt. De nincs benne több.

Viszont sokkal nehezebb szeretni a többi embert, mint megtartani a szombatot.