Emberek! Kivancsi lennek a velemenyetekre azzal kapcsolatban, hogy a Biblia melyik napot tartja a tizparancsolat szerint hetedik napnak, nyugalomnapnak? Mert kulonbozo ertelmezeseket lehet hallani.

"Valamikor jó kis vérfürdő lett volna ebből is."

Nem csak, hogy lett volna, hanem voltak is. Emiatt is. Üldözték a keresztényeket, nyomást gyakoroltak rájuk a pogányok. Gyűlölték a zsidókat. A keresztény gyülekezetekben is kezdődő szakadás volt a zsidók és a pogányokból lett keresztények között.

Könnyebb megoldásnak tűnt alkalmazkodni a pogány római szokásokhoz, és a Nap Napját imádni. A keresztényekben amúgy már Konstantin rendelete előtt is ott volt a viszálykodás, és a messiáshívő zsidókkal való szembenállási szándék.

Összetalálkozott a belharc a külső nyomással, választaniuk kellett, hogy együtt szenvednek a zsidókkal, azonosítják velük őket is, vagy átállnak a pogányokhoz. Ez utóbbit választották. Elárultuk messiáshívő zsidó testvéreinket. Ezzel a lépéssel végleges lett a szakadás a messiáshívő zsidók és a pogányokból megtért keresztények között.

Előző válaszolónak:

bizonyos mértékben igazad van, sokféle fordítás (és ferdítés) van. Mind-mind áthatva annak a teológiai előfeltételezésétől, amit belelát, beleolvas a szövegbe. Aztán, amikor egy többféleképpen olvasható, értelmezhető szóhoz érkezik, választania kell, melyik alakot használja a fordításban. Lehet, a görögben egyszerre hordoz többféle jelentést, de a magyarban csak különböző szavak vannak ezekre a jelentésekre. A fordítás tehát egyúttal értelmezési lehetőségek közötti választás is. Van, akinél ez ösztönösen működik, de olyan is lehet, hogy valaki tudatosan akarja ráerőszakolni a saját olvasatát, hogy addig ferdítgesse a szöveget, míg végül azt látszik jelenteni, amit ő mindenképpen látni, láttatni akar abban a szövegben.

Ebben a konkrét kérdésben, szombat vs. vasárnap, azonban nem jól látod a helyzetet. Itt akárhány fordítást nézel meg, mindegyikben ott van, hogy a hetedik nap a nyugalom napja. Összehasonlítva különböző fordításokat, mindegyikben a hetedik nap szerepel. A különbségek azonban már itt kiütköződni látszanak:

Károli: szombat napként fordítja. American Standard, Authorized Version, Bible in Basic English, Websters' Bible, Young's literal version: sabbath day.

A revideált Károli 2011-es kiadás már csak nyugalom napjaként fordítja, hasonlóan a református kiadású Biblia is. De azért, ha elolvasod a teljes ószeövetséget, még ezekből a fordításokból is kiderül, hogy ez a nyugalom napja szombat, csak kicsit körülményesebben derül ki, mint a fentebbi fordításokból.

Ha elolvasod az újszövetséget is, ott sem fogsz egyetlen fordítást sem találni, amelyik a vasárnapot emlegetné nyugalom napjaként. Ugyanúgy a szombatról beszél.

Ebben a konkrét kérdésben tehát nem a fordításbeli problémákról van szó, hanem egyértelműen egy a kereszténységnek (a pogánysággal karöltve) a zsidósággal való szembehelyezkedéséről, teológiai izzadságszagú erőlködésekről, hogy addig toldozgassanak hozzá az Íráshoz, különböző értelmezéseket, hogy végül ne azt jelentse az Írás, amit eredetileg akart jelenteni.

Ilyen okoskodás ez a vasárnapi nyugalomnap tévtanítás is. De ez csak akkor bonyolult, ha különböző felekezetek összetákolt teológiai koholmányait olvasgatod. Ha csak a Bibliát olvasod, nem ilyen bonyolult a kérdés. Ha csak Isten igéjét olvasod, abból egyértelműen kiderül a helyes válasz, fordítástól/ferdítéstől függetlenül:

A NYUGALOM NAPJA A SZOMBAT.

A Biblia nem tartalmaz egyetlen egy utalást sem arra vonatkozóan, hogy a nyugalom napja az a nap lenne, amit mi szombatnak hívunk. Ott sabbat, azaz nyugalom napja szerepel.

2Móz 16,23

Ő pedig monda nékik: Ez az, a mit az Úr mondott: A holnap nyugalom napja, az Úrnak szentelt nyugalom (sabbat); a mit sütni akartok, süssétek meg, és a mit főzni akartok, főzzétek meg; a mi pedig megmarad, azt mind tegyétek el magatoknak reggelre.

2Móz 16,29

Lássátok meg! az Úr adta néktek a nyugalmat (sabbat); azért ád ő néktek hatodnapon két napra való kenyeret. Maradjatok veszteg, kiki a maga helyén; senki se menjen ki az ő helyéből a hetedik napon.

2Móz 20,10

De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek nyugalma (sabbat): semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van;

2Móz 20,11

Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a nyugalom napját (sabbat), és megszentelé azt.

Azért, mert Károli nem fordított le egy szót, ahogy az 1Krónikák 21;1-ben sem, attól még ahogy ott ellenségről beszél, és nem egy misztikus lényről, így a szombat esetében is a nyugalom napjáról ír.

Elképzelem, ahogy állunk Jézus előtt, és jobbra küldi azokat, akik a szombatot tartották meg, balra azokat, akik a vasárnapot, vagy egyik napot sem. Nem is értem, hogy az adventisták "igazságos Isten" képébe hogyan fér ez bele.

Ha meg semmi köze nincs sem a megváltásunkhoz sem az ítélethez, hogy melyik napot tartjuk meg, akkor teljesen lényegtelen kérdés, hogy egy meghatározott nap-e és melyik. Márpedig erről van szó.

Ennek a vélasznak semmi köze sincs a kérdésfeltevéshez. A kérdés az volt, hogy a tízparancsolat szerint melyik nap a nyugalom napja. Az pedig a szombat.

Te pedig jöttél a szokásos "keresztény" ködösítéssel. Ez már a te - és társaid - teológiai maszlagja, ködösítése, aminek köze sincs az Íráshoz. Elgondolkoztató, hogy valaki feltesz egy egyszerű kérdést, és keresztény társaim többsége nem képes rá egyenes, értelmes választ adni, úgy, hogy arra válaszoljon, amit kérdeztek, és ne azt szajkózza, amit betanítottak neki a szószékekről.

Nem tudom, hogy jönnek ide az adventisták, meg üdvösségkérdés. Ki kérdezte ezt? Nem ez volt a kérdés. Arra válaszolj, amit feltettek, ne a szokásos "keresztény" propagandát nyomasd itt. Az, hogy a nyugalomnapja a hét hetedik napja, és ez a szombat, annak semmi köze sincs az adventistákhoz. Létezett a Biblia 1831 előtt is. Nem ők találták ki a Bibliát, sem a szombatot.

Hogy pedig a sabbath = szombat, az éppenséggel az Újszövetségből is kiderül, például, hogy megváltónkat az úgynevezett előkészület napján feszítették keresztre, levették a keresztről, mert közeledett a sabbat, sabbatkor a sírban pihent, a rákövetkező napon, a hét első napján támadt fel. Mi, keresztények vasárnap, a hét első napján, Krisztus feltámadását ünnepeljük. Nos, ha a hét első napja vasárnap, akkor a hetedik nap, ami a sabbat, az a szombat.

Ha tiszteletben tartottad volna a kérdezőt, inkább erre válaszoltál volna, mert ez volt a kérdés, és nem ködösítettél volna.

Tessék, itt van:

Márk 15:37

"37 Jézus pedig nagy fennszóval kiáltván kibocsátá lelkét."

Márk 15:42-43

"42 És mikor immár este lőn, mivelhogy péntek vala, azaz szombat előtt való nap, 43 Eljöve az arimathiai József, egy tisztességes tanácsbeli, aki maga is várja vala az Isten országát; beméne bátran Pilátushoz, és kéré Jézusnak testét."

Luk 23:54-57

"54 És az a nap péntek vala, és szombat virrada rá.55

Az őt követő asszonyok is pedig, kik vele Galileából jöttek, megnézék a sírt, és hogy miképpen helyeztetett el az ő teste. 56 Visszatérvén pedig, készítének fűszerszámokat és keneteket. 57 És szombaton nyugovának a parancsolat szerint.

Máté 28:1

"A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt."

Máté 28:5-6:

"5 Az angyal pedig megszólalván, monda az asszonyoknak: Ti ne féljetek; mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek. 6 Nincsen itt, mert feltámadott, amint megmondotta volt. Jertek, lássátok a helyet, ahol feküdt vala az Úr."

Márk 16:9

"9 Mikor pedig reggel, a hétnek első napján föltámadott vala, megjelenék először Mária Magdalénának, akiből hét ördögöt űzött vala ki."

Mi derül ki a Bibliából?

Melyik nap feszítetté keresztre Jézust? Az előkészület napján. Ez melyik nap volt? A péntek.

Melyik nap pihent a sírban, és pihentek az asszonyok is és mindenki más is? A hetedik napon, a sabbat napján. Miért? mert ez volt a parancsolat. Melyik nap volt ez? Szombaton.

Melyik nap támadt fel Jézus Krisztus? A hét első napján. Milyen nap volt ez, és milyen napnak tartjuk ezt ma is? Vasárnap.

Nem olyan bonyolult...

Dávid!

Jn 19,31 A zsidók pedig, hogy a testek szombaton át a keresztfán ne maradjanak, miután péntek vala, (mert annak a szombatnak napja nagy nap vala) kérék Pilátust, hogy törjék meg azoknak lábszárait és vegyék le őket.

Itt a péntek szó a παρασκευή (paraszkeué), azaz az előkészület napja, a szombatot megelőző nap. A hébereknél nem volt neve a napoknak, csak első nap, második nap, stb. Egyedül a szombatnak a neve, hogy nyugalom napja, illetve az ezt megelőző nap neve, hogy előkészületi nap. Mivel az ünnepek egy része szintén szombat napnak minősül, így ez az idézet nem azt bizonyítja, hogy péntek volt, hanem azt, hogy nyugalom napja előtti nap volt. Persze, hogy az volt, mivel 15-e a kovásztalan kenyerek napjainak első napja sabbat, azaz nyugalom napja. Ebből még nem lehet tudni, hogy melyik napon ölték meg a Krisztust.

Jézus ezt mondta:

Mt 12,40 Mert a miképen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában.

Jézust este felé tették a sírba. Tehát az azt követő éjszaka az első éjjel, és még három nap volt a sírba. Ha szerda éjjel az első, akkor az első nappal a csütörtök, a második a péntek, a harmadik a szombat. Így szombat végén kellett, hogy feltámadjon, mert szerda éjjel, csütörtök éjjel, péntek éjjel szintén három.

Szerdán volt 14-e, akkor ölték meg a pászkabárányt, ahogy Jézust is akkor ölték meg, csütörtök volt 15-e, a kovásztalan kenyerek első napja, pénteken szerezhették be az olajokat az asszonyok, tervezve a vasárnapi megkenését Jézus testének. Napközben nem mertek odamenni a sírhoz, mivel féltek a Júdabeliektől. Ez látható a János 20,19-ből is. Tehát pénteken beszerezték az olajat, előkészültek a megkenésére, de naplemente után nem mehettek be, mivel Izrael népe naplemente után már a sabbatot ünnepelte, nem dolgozhatott. A szombatot munka nélkül töltötték, vasárnap kora reggel, mikor még sötét volt, látta Mária, hogy a kő a sír bejáratánál el van gördítve:

Jn 20,1 A hétnek első napján pedig jó reggel, a mikor még sötétes vala, odaméne Mária Magdaléna a sírhoz, és látá, hogy elvétetett a kő a sírról.

A katolikus hagyomány szerint pénteken tartják a keresztre feszítés napját, de ebben az esetben Jézus bizony nem mondott volna valós dolgot? Ők azzal érvelnek, hogy nem a harmadik napon, hanem harmadnapon támadt fel, hogy a péntek már eleve egy napnak számít, és azzal, hogy elkezdődött a vasárnap, az a harmadik nap. Pedig péntek este tették a sírba, és Krisztus nem azt mondta, hogy három nap és három éjjel lesz halott, hanem azt, hogy három nap és három éjjel lesz a sírban. Tehát a pénteket semmi esetre sem lehet egy napnak számolni. Ráadásul ha pénteket tekintjük a megfeszítés napjának, akkor hogy is jön ki a három éjjel? Péntek éjjel, szombat éjjel akárhogy is számolom csupán kettő éjszaka. Tehát ez már így is hamis számolás.

A harmadnapon kifejezés senkit se zavarjon, mivel ez a szó a tritosz, azaz a harmadik.

A harmadik nap pedig ha szerdát vesszük, akkor az a szombat. Szerintem szombat végén valamikor naplemente környékén támadhatott fel. De az biztos, hogy nem pénteken halt meg. És úgy tűnik, hogy nem vasárnap támadt fel, hanem vasárnap találták üresen a sírt.

A kérdéshez visszatérve: A Bibliában rengeteg esetben szerepel a szombat szó. Károli fordításában 143-szor. A nyugalom napját Károli szombatnak fordította, de attól még ez a nyugalom napja. Nem a szombat napja, hanem a nyugalom napja. A tízparancsolatban nem az van, hogy tartsd meg a szombat napját, hanem az, hogy tartsd meg a nyugalom napját.

Még valami: Jézus, mikor azt mondta, hogy nem eltörölni jött a törvényt, hanem betölteni, szerinted mit jelent? A törvény Jézusra mutatott. A törvényben például szerepelt az ünnepek megtartása. Tudjuk, hogy a tavaszi ünnepkör Jézus első, az őszi ünnepkör Jézus második eljövetelét hívatott kimutatni. Egy próféciát lehet betölteni, paragrafusokat nem. A törvény Jézusra mutató prófécia, amit Jézus eljött, hogy betöltsön. A szombat maga Jézus.

Zsidókhoz írt levél 4. fejezet.

9. Annakokáért megvan a szombatja az Isten népének.

10. Mert a ki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, a miképen Isten is a magáéitól...

#47-es:

Lehetséges, hogy ez is egy jó értelmezése az Írásnak, de ebből is bizony az derül ki, hogy a hét első napján, vasárnap támadt fel Jézus. A keresztrefeszítéses idézetek csak azért voltak, mert előttem szólónak problémái voltak azzal, hogy nem biztos, hogy a szombati nap a nyugalom napja.

Ha végigtanulmányozzuk a Szentírást, kiderül belőle, hogy a nyugalom napja a sabbat kifejezéssel szerepel, ez a hét hatodik napja, és ez azonos a jelenlegi szombatnappal. Még a jelenlegi - keresztény tévtanítástól megzavart közgondolkozásban - sincs vita azon, hogy a hét első napjának a vasárnapot tartjuk, és ezen Krisztus urunk feltámadását ünnepeljük.

A vita azon van, hogy egyesek ezen túlmennek, és nem csak Krisztus feltámadásának napjaként ünneplik a vasárnapot, hanem azt is állítják, hogy ez egyben az új nyugalom napja.

A vita nagyon egyszerűen lezárhat: tanít ilyet a Biblia? Nem. Van igei alapja ennek a tévtanításnak? Nincs.

Egy dolog, hogy a körülmetélkedéssel kapcsolatban konkrét apostoli határozat született, tudniillik, hogy nem szükséges körülmetélkedni a pogányokból lett keresztényeknek. De ez le van írva, ezért van igei alapja.

De ha ezt a példát akarnánk felhozni a szombat eltörlésére, és a vasárnap bevezetésére, akkor ez kb. olyan lenne, mintha azt mondanánk, hogy innentől tiltsuk be a zsidóknak is, hogy körülmetélkedjenek, üldözzük őket ezért. Helyette kezdjük el azt tanítani, hogy mondjuk a nagy lábujjunkon kell levágni egy darab bőrt, vagy a fülcimpánkból, mert ez az új "keresztény-körülmetélkedés". Ugye milyen abszurd? Még elképzelni is nevetséges...

Pedig itt valami ilyesmiről van szó, ezt lássátok már be:

A keresztények önhatalmúlag eltörölték a szombatot, amit pedig Isten rendelt el. Ráadásul még a teremtés első hetének megkoronázásának jegyében megpihent rajta. Sehol sem voltak még akkor a zsidók, meg Ábrahám, meg mózesi törvények. Öröktől fogva létezett a szombat, mint nyugalom napja.

Aztán ugrunk pár ezer évet. Beoltatnak a pogányok is az olajfába. Jönnek viták a zsidókkal. Pál kedvezményt ad, hogy fogadják el a meesiáshívő zsidók is a pogánykeresztényeket. Ne legyen ítélkezés azért, mert valaki ismeri a törvényt és aszerint él, valaki pedig nem, és ezért nem tartja meg ezt az Isten által megáldott és megszentelt öröktől fogva létező napot.

1Mzes 2:2-3:

"Mikor pedig elvégezé Isten hetednapon az ő munkáját, amelyet alkotott vala, megszűnék a hetedik napon minden munkájától, amelyet alkotott vala. És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelé azt; mivelhogy azon szűnt vala meg minden munkájától, melyet teremtve szerzett vala Isten."

Egy ilyen öröktől fogva létező, Istentől megszentelt hetedik napot kérdőjeleztek meg később azok a pogányok, akikre pedig Pál kedvezményként, engedményként adta, hogy nekik ne legyen kötelező ezt megünnepelni - vagy legalábbis fogadják el őket úgy, hogy némelyek közülük nem tesznek különbséget a napok között - azzal, hogy túlmentek azon, ami meg volt írva:

A kedvezménnyel visszaéltek. Az engedmény helyett elhatárolódtak a zsidó testvérektől. Hoztak egy új, emberi törvényt, azt állították, hogy az első nap lett a nyugalom napja. A vasárnap. Hozzáteszem, odáig még ők sem mentek, hogy azt állítsák, a vasárnap a hetedik nap, ez is csak nálunk, a magyar közgondolkozásban van ennyire megzavarva.

Tehát azt állították, hogy immár nem a hetedik nap a nyugalom napja, hanem az első nap.

nagyon egyszerűen vizsgáljuk meg a két állítást.

1. állítás: A hetedik nap, a szombat, a nyugalom napja. Ki állítja ezt? Isten igéje. Mióta van ez így? A világ teremtése óta. Istennel együtt a benne hívő zsidók is ezt állítják. Azok is, akik Istenben hisznek, de Jézusban nem, és azok is, akik messiáshívő zsidók. Állítják még az adventisták is, állítóm én is, és néhány, szintén pogányokból lett, se nem adventista, se nem zsidó keresztény. De ami a legfontosabb, maga Isten állítja ezt az Ő Igéjében.

2. állítás: a nyugalom napja a vasárnap. Kik állítják ezt? A pogányság, államilag elrendelt pihenőnap. Kik állítják még? A keresztények többsége. Mi alapján? Saját megfontolásaik alapján. Van olyan kijelentés a Bibliában, ami alapján ez az állítás megállja a helyét? Nincs.

Veesük össze most már a kettőt: a vitában szemben áll Isten, Krisztussal, a zsidósággal, az adventistákkal, néhány nem adventistával együtt, a másik oldalon a pogányság az Isten igéje iránt engedetlen kereszténységgel, akik elszakadtak zsidó hittestvéreiktől és pogány szokást imádnak úgy, mintha isteni eredetű lenne.

"Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, amelyek embereknek parancsolatai." Máté 15:9

Tárgyilagosan, elfogulatlanul, Isten igéje iránt hűséges szívvel, emberi hagyományokat elvetve ennyire egyszerűen, tisztán, érthetően megvizsgálható ez a kérdés.

Az igazi kérdés az, hogy keresztény társaim többsége hajlandó-e szembenézni az Igazsággal, tükörbe nézni Isten Igéje alapján, félretenni a hazugságokat, amiket eddig beléjük sulykoltak, és engedelmeskedni Isten Igéjének?

És ha már szóba került ez:

"Aztán ugrunk pár ezer évet. Beoltatnak a pogányok is az olajfába."

Akkor álljon itt ez is:

"Ne kevélykedjél az ágak ellenében: ha pedig kevélykedel, nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged." Róma 11:18

Egy ilyen gyökér és ágak elleni kevélykedés ez a vasárnapi nyugalomnap tévtanítás is. A gyökér Krisztus, ő az olajfa. Az olajfa természetes ágai a messiáshívő zsidók. Mi, pogánykeresztények vagyunk a beoltott vad-ágak. Ha mi akarunk emberi törvényeket hozni és azzal megváltoztatni a Bibliát és a messiáshívő zsidókat, az kb. olyan, mintha a vad ág akarná megváltoztatni az őt hordozó gyökeret és annak az olajfának a természetes ágait.

Ez kb. a vicc kategóriája: nehogy már a nyúl vigye a puskát, a befőtt tegye el a nagymamát, a farok csóválja a kutyát...

Már én is elírtam, tévesen:

"Ha végigtanulmányozzuk a Szentírást, kiderül belőle, hogy a nyugalom napja a sabbat kifejezéssel szerepel, ez a hét hatodik napja, és ez azonos a jelenlegi szombatnappal. "

helyesen:

"Ha végigtanulmányozzuk a Szentírást, kiderül belőle, hogy a nyugalom napja a sabbat kifejezéssel szerepel, ez a hét HETEDIK napja, és ez azonos a jelenlegi szombatnappal."