Emberek! Kivancsi lennek a velemenyetekre azzal kapcsolatban, hogy a Biblia melyik napot tartja a tizparancsolat szerint hetedik napnak, nyugalomnapnak? Mert kulonbozo ertelmezeseket lehet hallani.

40. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.

Tehát el lett törölve? Szerintem e szerint nem.

A biblia első oldalán van, hogy Isten megpihent a hetedik napon. A zsidó időszámítás szerint a hetedik nap az, amelyik nekünk a szombati nap. Tehát nekik Vasárnappal kezdődik a hét. Így aztán a szombat nap lesz a pihenés napja.

Ezt a zsidók úgy mondják, hogy Sabat. Sokan innen eredeztetik a Szombat elnevezést, amit nem tudok hova tenni, mert az tény, hogy a középkori Magyarországon valóban tartották a szombat napot, de magyarul ez Szabad nap volt. Márpedig a Sabat -ból nehogy feltételezzük már a szabadság szavunkat... Így amennyire a Sabat -ból eredhet, úgy a Szabad -ból is eredhet a szombat nap. Mindenki döntse el, hogy be kellett hozni a nevét, mert évezredekig nem is tudtuk, hogy így hívják, vagy már eleve volt egy neve.

Sabatot úgy határozzák meg, hogy a Péntek esti hajnalcsillag megjelenésének pillanatától tart a Szombat esti hajnalcsillag megjelenéséig.

Ez csupán csak formalitás, hogy ki honnan mettől meddig számítja az időt. Mivel a kereszténység a Sol Iustitiae vagyis az Igazság Napját tartja a megtestesült Istennek, vagyis Jézus Krisztust, ezért vele kezdődik a hét. De a nevében benne is van, hogy Sol vagyis nap az első a hét bolygóból. Így aztán a Saturnus vagyis a zsidók csillaga lesz a hatodik bolygó, tehát ez lesz a hatodik nap. A zsidók viszont a Saturnusról tartják úgy, hogy az az ő népük csillaga, így hét számlálásában az lesz a hetedik bolygójuk, vagyis a hét utolsó napja, a pihenő nap.

Igen ez ennyire bonyolult! És nem, ebben az esetben nem számít, hogy a bolygók nem csillagok, és a nap nem bolygó.

Anonymus

kedves 54-es ezt írod

40. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.

Tehát el lett törölve? Szerintem e szerint nem

-----------------

A keresztények tudják, hogy a Mózesi törvény érvényét veszítette a Krisztus halálával.

Jézus Krisztus által megkötött Újszövetség alatt vagyunk.

Ha a Mózesi törvény érvényben lenne, akkor még érvényes lenne az állatáldozatok hozatala is.

Már az Ószövetségben meg volt jövendölve, az új törvény, ami a "szívbe" lesz írva ismered ugye ezt a jövendölést?

Az hogy Újszövetség alatt vagyunk a törvény változott, de az Isteni alapelvek nem.

Söt még szigorúbb....Jézus ezt mondta a törvény írja "ne paráználkodj" én pedig azt mondom, ha valaki úgy néz egy nöre, hogy szívében már paráználkodott....már vétkezett. "

"Söt még szigorúbb....Jézus ezt mondta a törvény írja "ne paráználkodj" én pedig azt mondom, ha valaki úgy néz egy nöre, hogy szívében már paráználkodott....már vétkezett. ""

Oh my God! Nem nőre, asszonyra! "Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki ASSZONYRA tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében."

Dehogy szigorította! Ez a törvény része!

Tízparancsolat, idézet: "Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét..."

Alapelv, törvény? Lári-fári, mi a különbség? Alapelvet, ha megsértek, bűnt követek el, törvényt ha megsértek bűnt követek el. Tudtad, hogy nem létezik az a szó a Bibliában, hogy alapelv? :D

Kedves 54-es

köszi, megmosolyogtattál ahogyan elképzeltem....

mert eddig azt hittem, hogy azzal hogy asszony vagyok, akkor talán nö is ugye? :D

Figyeld kérlek: A tízparancsolat:

2.Mózes 20:14 "Ne paráználkodjál"

Jézus Krisztus ezt mondta:

Máté 5:27,28 "....én pedig azt mondom nektek, ha

valaki asszonyra tekint gonosz

kívánság okáért immár PARÁZNálkodott

azzal az ö szívében". Károli

grkaty!

Nő létedre tudhatnád, hogy minden asszony nő, de nem minden nő asszony! Az asszony kifejezést a férjezett nőkre értendő! Nem mosolyogni való, hanem szomorú, hogy tanítani "próbálsz" és kioktatni másokat, de ennyire egyszerű dolgokat sem értesz!

Egy másik 54%-os (asszony) :)

Bocsánat az offért!

09:57:

Szerintem egyenesen nevettséges, ahogy próbál kioktatni másokat, holott ő maga is tudatlan.

Sziasztok!

Visszatérve az eredeti kérdéshez néhány idézet:

"A nálunk használatos ’hét’ a bibliai zsidó vallásból öröklődött. Az ismert teremtéstörténet szerint az Úr hat nap alatt teremtette a világot, a hetedik napon megpihent, ezért e napot sabbatnak nevezte, megszentelte, és pihenőnapul rendelte az emberek számára. Függetlenül attól, volt-e kapcsolat és milyen jellegű, a babiloni szibutu, illetve umu sappattu napok és az ószövetségi sabbat között, az bizonyos, hogy ez a hetednapos ünnep elszakadt a Hold járásától, és megszakítatlan sorozatban következett mindig egymásra." (Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás 65. oldal)

"A héber nyelvben, a többi sémi nyelvben, valamint ezek hatására a görögben, a hét napjai közül csak a szombatnak van saját neve, a többi napot - a szombatot a 7-nek számítva - csupán sorszámmal jelzik." (Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás 71. oldal)

Laplace, a híres francia csillagász azt írja:

"A hét a hónaptól és az évtől teljesen különálló rövid időszak. Eredete a legrégibb időkben vész el, hogy megszakítás nélkül haladjon át a századokon, és végül minden nép naptárába bejusson. Jellegzetes a hétre, hogy az egész földön egyformának találhatjuk." (Laplace,1.Expoxition de systéme du mond Paris 1836. I. kötet 35-36. old.)

A hét nyomait megtalálhatjuk a régi egyiptomiaknál, babiloniaknál, perzsáknál az araboknál, a görögöknél, rómaiaknál, kínaiaknál, peruiaknál, és az afrikai négereknél. Az i.e. 660-ban fennálló Ninive város aszurbani palota romjainak agyagtáblái között egy olyan kisebb táblára, azaz régi eredetű naptárra bukkantak, amely mutatja, hogy már a régi babilóniaiaknál is megvolt a hét.

Valószínűtlen egy tárgyilagos kutató számára azt feltételezni, hogy a nagy ősi kultúrájú népek a piciny zsidóságtól vették volna át időszámítási, naptári rendszerüket!

A teremtéstörténetben nemcsak azt látjuk meg, hogy Isten létrehozott egy hét napból álló időperiódust, hanem azt is, hogy az emberiség munkanapjait és pihenőnapját, ünnepnapját is meghatározta.

"A pihenőnap semmilyen természeti jelenségtől sem függ, mert a természet nem ismeri a pihenést és még kevésbé a hetedik napot, mint a nyugalom napját. ... Mert a hét bármelyik napjára való tekintet nélkül az égitestek keringenek, a fű nő, a madarak énekelnek, a tenger zúg. A természet nem különbözteti meg a napokat. A pihenőnap csak az embernek adatott Istentől és mi isteni meghatározásként is fogadjuk. A pihenőnap összefüggésben van Isten teremtői művével, s valójában ennek a műnek az emléke." (Golubics M.: Isten nyugalomnapja korszakokon át 4. old.)

Az első hétbeosztásról tehát a teremtéstörténetben olvashatunk. Isten hozta létre a hétbeosztást azzal, hogy 6 napon át teremtett, a hetedik napot pedig nyugalomnapként, pihenőnapként adta, a Vele való kapcsolat ápolására rendelte el a teremtéskor.

"Amikor ezt az emlékművet megalapította, a Teremtő második tette az volt, hogy megnyugvása napjára áldását helyezte. Ettől kezdve az Úr áldott nyugalomnapja volt. A harmadik cselekedet teszi teljessé ezt a szent intézményt: azt a napot, amit az Úr Isten már megáldott, most legvégül meg is szentelte. Meg- szentelni annyit jelent, ’mint szentté tenni, elkülöníteni szent vagy vallásos célra; megfelelő szertartással felavatni, megszentelni.’

Az idő, amikor ez a három tett végbement, különleges figyelemre érdemes. Az első a megnyugvás tette volt. A hetedik napon történt. Ezt a napot nyugalomban kell eltölteni. A második és a harmadik tett akkor következett be, amikor a hetedik nap már elmúlt. "Isten megáldotta a hetedik napot és megszentelte azt", mert azon nyugodott meg minden munkájától".

Az idő kezdetével Isten számlálni kezdte a napokat s mindegyiknek a nevének megfelelő sajátos számot adott. A hét különböző nap tehát a számozásának megfelelő nevet kapott. Annak emlékezetére, amit e legutolsó napon cselekedett, ezt a napot nevével is szent használatra különítette el. Ez a cselekedet keltette életre a heteket, vagyis a hét napból álló periódusokat, mert a hetedik nappal abbahagyta a számolást s azzal, hogy ezt a napot szent használatra kijelölte, hogy megemlékezzenek arról, miszerint Ő is megnyugodott ezen a napon, s új hét számolása kezdődött, mihelyt az első hetedik nap véget ért. És ahogy tetszett az Istennek, hogy hét különböző napot adjon az embernek, s mindegyik napnak nevet is adott, ami jelzi a napnak a hétben elfoglalt helyét. Azt a tettét, mellyel ezek egyikét névvel elkülönítette, és heteket hozott létre valamint hogy az embernek a szombatot adta, csak álokoskodással lehet egy meghatározatlan vagy bizonytalan nappal összefüggésbe hozni.

Üdv. Péter

Isten nem nevezte meg a napokat teremtéskor, ezt csak ti tettétek hozzá. Hat napon keresztül munkálkodunk, a hetediken megpihenünk. De nem a teremtésről emlékezünk meg, ahogy a Genesisben adva lett a hetedik nap, nem az egyiptomi menekülést, ahogy a zsidóknak lett adva a hetedik nap, hanem Jézus Krisztus feltámadásáról emlékezünk meg a hetedik napunkon.

Nevetséges bezárni a Mindenhatót egy napba és azt feltételezni, hogy amit a zsidóknak adott, az a kegyelemben is érvényes.