Miért nem tudják elfogadni az ateisták, hogy vannak hívők, akik így érzik jól magukat?

Nem mindenképpen a saját válaszomra gondoltam, írtak mások is elgondolkodtató dolgokat, amire még nem reagáltál. Azonban most nem ragadom ki azokat, inkább arra válaszolok amit nekem írtál. :)

Én a kirekesztés, és az intolerancia alatt nem ezeket értem. Kicsit más jellegű dolgokat. Szavak számomra soha nem bírtak különösebb jelentőséggel, azonban annál jobban a tettek.

Had szemléltessem egy példával, hogy mire gondoltam ami bár megtörtént, lehet akár kitalált is.

Budapesti vagyok, de megismerkedtem egy aránylag egy közelben lévő faluban egy lánnyal. A lány családja mélyen vallásos. Keresztények. A lány annyira nem, de most nem is lényeg. Történt egyszer, hogy szerelmesek lettünk egymásba, a lány akkor 18 éves volt, én 21. A probléma a bemutatásnál kezdődött, először az én szüleim ismerték a lányt, ott nem volt probléma, szerették, sőt odavoltak érte.

Noh és ezután jött a feketeleves, a lány szeretett volna bemutatni engem az ő szüleinek. Kb a második kérdésük az volt, hogy keresztény vagyok e, amire azt feleltem, hogy bár megvagyok keresztelve, nem különösebben érdekel a vallás. Itt már elég csúnyán néztek. Harmadik kérdés az volt, hogy mikor akarom elvenni a lányukat. Ez kicsit sokkolva ért, s azt feleltem, hogy egyelőre nem döntöttük el. Erre még csúnyábban néztek, aztán a kedves apa elküldött engem, (igaz illedelmesen) hogy szeretnének a lányukkal beszélni négyszemközt, most ideje lenne menni. Megtettem, bár iszonyatosan bántott, hogy a lány nélkül kell hazavonatoznom 1 órát, s hogy ilyen hamar, és látszólag tragikusan ért véget a találkozó.

A lány ezután nem keresett telefonon, én meg otthon vártam hívását, mobilja ki volt kapcsolva. Másnap hívott fel, és sírva mesélte el, hogy szülei teljesen kikészültek amiért egy ilyen "pogány" (lol) fickót talált magának, s a lány elmondta azt is, hogy már lefeküdtünk, ezen mégjobban kiakadtak. Végül azt az ultimátumot adták neki, hogy vagy elfelejt engem, és keres egy "normális" pasit, vagy a jövőben megvonnak tőle minden támogatást, és látni, hallani se szeretnének felőle.

Pár napra rá személyesen megbeszéltük a dolgot, s a lány sírva bár, de az első lehetőséget választotta. Beleegyeztem, nem akartam, hogy miattam romoljon meg a viszonyuk.

Azóta eltelt pár év, namost nem árt tudni, hogy mi lett a lánnyal. Apja meghalt, anyja még életben van, de immár egyedül marad a faluban a házukban. A lány miután elvégezte az egyetemet (koleszba akkoriban nem engedték, mindig be kellett utaznia), elment otthonról, az első fickóval akit talált. Lett munkája, ezután elkezdte habzsolni a pasikat, kb havonta váltogatja őket.

Noh, és ez nem egy egyedi történet. RENGETEG ilyen történik. Van 3 olyan ismerősöm aki elvette a lányt, aztán persze válás lett a vége. (szerintem nemcsoda, pár hónap alatt nem lehet kiismerni a párunkat, nembiztos, hogy hosszútávon összeillenek, még ha eleinte nagy is a szerelem) Én is pont az élni, és élni hagyni szabályra támaszkodom, és pont ezért utálom a vallások nagyrészét...

Persze ha még nem találkoztál ilyennel, addig észre se veszed. Addig meg nem fogsz találkozni, amíg benne élsz, mert már másképp fogod fel a dolgokat. A vallásodhoz "méltóan".

Ha ez nem intolerancia, akkor micsoda? Beleavatkozni mások életébe saját szájunk íze szerint vallásra/egyházra hivatkozva? Ezzel megadva annak a lehetőségét, hogy tönkretegyük mások életét? Elrontani a nevelést, azért mert hiszünk valamiben? Ráerőltetni saját akaratunkat másokéra, zsarolással?

Rengeteg történetet, és hasonló példát tudnék még felhozni neked, hogy a vallások miért lehetnek ártalmasak akár a társadalomra, akár egyes személyekre nézve, de hogy őszinte legyek, ezt a kört már lefutottam párszor, és egy igazán vallásos személyt meggyőzni olyan, mint egy macskát arról, hogy kiengedett egerekre ne vadásszon. Meddő feladat.

Persze ellehet határolódni ezektől a régi erkölcsi korlátoktól, és lehetsz abban a tudatban, hogy így modernizálódik, csak akkor minek hiszel ABBAN a vallásban ami ezeket felállította? Keress másikat, vagy alkosd meg a sajátodat.

Vannak emberek akik túl primitívek ahhoz, hogy felfogják egy vallás lényegét, és azt hiszik, hogy az a jó amit a bibliában olvasnak, illetve ami a régi keresztény időkben szokás volt. Ezt akarják becsben tartani, és ebbe a mederbe terelni saját, és családjuk életét. Közben persze azt teszik amitől a vallások épp óvni kívánják őket, de képtelenek ezt felismerni, hisz ők abban a tudatban vannak, hogy épp isten akaratának megfelelően cselekednek. S ettől lesznek jobb emberek. Elvakultak. S sajnos ez igaz a vallásos emberek kb 70-80%-ára. Illetve a többi vallásra is.

Igazi kemény ortodox vallás? Nézd meg, ugyan így hat az emberekre. Jehovisták? Ugyanez. Iszlám vallás? ugyanez...

Szcientológia? Mégjóhogy, sőt.. Hindu? há' hogyne..

Szerintem ez nem jó, méghozzá nagyon nem.

Szerinted?

Örülök, hogy sikerült válaszolnom érdemlegesen a kérdésedre, s ezzel együtt megértetted a problémám lényegét. :)

A gondom viszont pont ez amit Te is felvázoltál.

Te azok közé tartozol, akik nem szó szerint értelmeznek mindent, hanem mélyebben is belegondolsz a mondatokba, s akár új, olyan értelmet adsz egy-egy résznek ami a Te erkölcsi értékrendedbe beleilleszkedik. Így akár módosítva is azt.

Ez egy nagyon jó tulajdonság, de az én gondom az, hogy az emberek nagyrésze nem ilyen.

S ezeket a vallások pont olyan mederbe terelhetik, ahová nem kéne.

Hogy miért nem ilyen? Azért, mert vagy nincs energiájuk, idejük, vagy csak egyszerűen képességük erre.

Egyszerű emberek boldogságot, közösséget, válaszokat, és útmutatókat keresve.

Ezt a vallás megadja nekik, de számukra azok az útmutatások már nem mindenképpen tartalmaznak hasznos/jó dolgokat, ha nem alternatív módon értelmezik azokat mint ahogy le van írva.

Márpedig egy egyszerű ember, aki küzd a megélhetéséért, nem azzal lesz elfoglalva (hacsak nem pap), hogy ezekbe mélyebben belegondoljon.

Elfogadja azt ami le van írva, úgy ahogy van egészében, feketén fehéren.

S pont ez vezet az olyan példákhoz, amit felvázoltam, vagy egyéb kellemetlen jelenségekhez amiket ebből következtetve el tudsz képzelni.

A legnagyobb baj viszont az, hogy akik a vallást terjesztik, általában nem gondolnak ebbe bele, vagy nem magyarázzák el az embereknek ezeket a dolgokat, nem tudják megváltoztatni a hívőket, sőt, nem is próbálják, mert így is örülnek már, ha kicsit többen járnának templomba, többen adakoznának, így maradnak az egyszerűségnél. Azzal meg hogy Te is egy bizonyos egyház hívőjének mondod magad, máris támogatod azt az irányzatot, egyházat amit képviselsz.

Úgy gondolom, hogy a mai időkben egyszerűen már nem lenne szükség a hagyományos egyházakra, az erkölcsi normákat, értékrendet máshonnan is meglehet szerezni. Nekem például úgy gondolom, hogy sikerült (tudom ez elég egoista beszólás :P ), pedig soha nem támaszkodtam semmilyen vallásra ehhez. Körülöttem se élt soha vallásos ember, mégis minden igyekezetem arra irányul, hogy békésen éljek egyszerű életet, konfliktusok, mások megbántása nélkül toleranciával. Tiszteljem a többi embert, s segítsem őket ha a sorsuk épp úgy kívánja. Szeressem a természetet, és igyekezzek megvédeni azt, tartsam becsben az energiát, és ne pazaroljam, ne hazudjak, ha csak nem mindenképp szükséges, vagy jó akaratú.

Ehhez nem kellenek vallások manapság, elég egy jó nevelés, és a társadalom által mindig szép lassan változó, alakuló korlátozott társadalmi norma, amit tapasztalatokból szerez az ember, legyen az akármennyire egyszerű.

Ennek nem egy a vallásokhoz hasonló ideológiának kéne lennie, hanem egyszerű ténynek, szóval társadalmi normának. Az útmutatók tehát vallások nélkül is megvannak, csak az egyházak saját túlélésük érdekében nem hajlandóak ezt észrevenni, vagy ha észre is veszik, nem fogadják el azt. Ilyen, példának okáért a már sokat említett eutanázia is. Az eutanázia pont azért kirívó eset, mert a vallásosok többsége nem érti, hogy ez miért elitélendő. Itt csapnak össze a régi, és az új társadalmi normák hullámai. Az új társadalmi normában élő (akár vallásos emberek) már nem értik, hogy ez miért lenne elitélendő, azonban sokan az ellenkező oldalon, még mindig görcsösen ragaszkodnak a régen felállított erkölcsi útmutatókhoz. Ez az a másik dolog ami nagyon ártalmas szerintem a társadalomra, mivel az ilyen összecsapások, sokáig húzódnak.. Vallások által visszafogva a társadalom folyamatos fejlődését, és ezáltal erősítve a (manapság amúgy is divatos) társadalmi széthúzást.

Természetesen vannak olyan erkölcsi határok amiket nem szabadna átlépni, és a társadalom mégis hajlamos rá, de ezt a vallások is képtelenek befolyásolni..

A vallások manapság már csak olyan dolgokat tudnak ennek a társadalomnak mutatni ami vagy már régen köztudott, és elterjedt vallás nélkül is, vagy régimódi és potenciálisan ártalmas/fejlődést visszafogó jellegű.

Az emberi fajnak a széthúzást kéne végre minimalizálnia a saját túlélése érdekében. Ezt a széthúzást a vallások meg csak erősítik. (most teljesen függetlenűl attól, hogy épp milyen vallásról beszélünk)

Pl. elég csak a közelmúltban kirobbant vallási nézeteltérésekből fakadó háborúkra gondolni. Így soha nem lesz képes összefogni az emberiség, ha a csoportosult ideológiák alapvető dolgokban is ellenkező nézeteket vallanak, és a másik nézetet nem akarják elfogadni.

Hál istennek (és ezt most ironikusan mondom :) ) az egyházak egyre jobban a háttérbe szorulnak, a totálisan különböző emberek közti kommunikáció egyre gyorsabb ütemben fejlődik, ennek köszönhetően a tolerancia egyre jobban nő… De a különböző vallásokat képviselő egyházak ezt a folyamatot is (akár akaratlanul is, csak a puszta jelenlétükkel) hátráltatják.

Elképzelhető, hogy néhol már hülyeséget, sarkított túlzásokat használtam látásmódom leírására, elnézést ezért. Fogalmazási hibák is előfordulhatnak, mert kezdek nagyon fáradni. :P

"Nem attól lesz jó egy ember, vagy Istennek tetsző, hogy minden vasárnap otthon pihen, hogy házasság előtt egyáltalán nem szexszel (persze nem is fűvel-fával), vagy hogy nőként férfi ruhát hord (ezt is írja a Biblia), vagy hogy sosem maszturbál, hanem attól, hogy segít másokon, nem árt lehetőleg senkinek, tisztességes, becsületes, dolgos, nem csal és nem lop. Ez az egésznek a lényege szerintem, és nem az, hogy betartsunk szószerint több ezer éves hétköznapi viselkedésre vonatkozó tanácsokat!"

Pont most alkottál saját vallást. Egy Biblián alapuló, keresztény-jellegű, de mégis sajátot. Ez van.

"Az itt a lényeg, hogy ne feledkezz bele a munkába, legyen időd a családoddal, és ami különösen fontos, Istennel lenni."

Ne haragudj, de én nem ezt olvasom ki belőle. Ez egyértelműen arra szólít föl, hogy ne csinálj semmit, pihenj. Onnantól kezdve, hogy te nem szó szerint érted, az már a saját gondolatod. Ha pedig a saját gondolatod, akkor akár függetlenítheted is magad az egésztől és fogadd el, hogy hiszel, de nem a kereszténység v. a Biblia istenében. Vagy egyszerűen figyelmen kívül hagyod a könyvet. Ennyi.

"Ez a parancs két dolgoz mond:

- Ne szexelj túl korán!

- Ne szexelj fűvel-fával!"

Nem, a házasság egy konkrét dolog. Nem egy szimbólum. A szexen már lehet vitatkozni, de hogy dugni nem szabad, az biztos. Megint te adsz sajátos értelmezést, de így akkor nem a Bibliából van a gondolat, hanem tőled. Érted?

"Ha viszont lerendezed heti 2szer 10 perc alatt, és a maradék idődben Istennel foglalkozol, akkor máris előrébb vagy, mint aki nem maszturbál."

Dettó.

Érted, mi a gond ezzel? Te magad is érzed, mert elővetted viccből a saját vallás kérdését.

Mert a hívők provokálják az ateistákat.

Sőt. A hívők jelentős része (főként a zsidók, a keresztények, az iszlám és muzulmán vallás hívei) provokálja azokat is, akik más egyházakban hisznek.