Miért ragaszkodnak a tanúk Istenük, Jehova nevéhez?

Csak eggy Isten van.

A Tanuk Jehovatol varjak a megmenteset,amit Jezus valtsagaba vetett hit tesz teljesse.

Kedves második válaszolónak csak annyit írnék hogy nézze meg miről is beszélnek leginkább Jehova Tanúi.

Mert nem a Jehova név áll a hirdetés középpontjában, hanem a királyság.

Hiszitek ,hogy Isten neve Jehova,de hát az ördögök is hisznek Istenbe,és tudják ,hogy a neve Jehova.

Kár ,hogy nem hisztek Jehovának,annak amit Ő a Bibliában kijelent Ön magáról ,és nem a nevéről.

„Mondd el az izraelitáknak, hogy JEHOVA, az atyáik Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene, Jákob Istene küldött el téged hozzájuk. Ez a nevem örökre; így kell neveznetek nemzedékről nemzedékre” (2MÓZES 3:15, The New English Bible).

Ez a név 749-szer jelenik meg CSAK a bibliai Zsoltárok könyvében. A zsoltárokat vagy dicsőítő énekeket az örömteli imádók énekelték, akik „köszönetet mondtak Jehova nevének” a jeruzsálemi templomban (Zsoltárok 122:1–4). A zsoltárok írói és éneklői ismerték Jehova nevét (Zsoltárok 9:10, [9:11, Károli]), bíztak a nevében (33:21), mélységesen tisztelték az ő nevét (80:18, [80:19, Károli]; 105:1), hálát adtak szent nevének (106:47), az ő nevéhez fordultak segítségért (124:8), és állandóan dicsőítették nevét (68:4, [68:5, Károli]; 135:3). Nem rejtett, titkos név volt ez, hanem szeretettől övezett név (Zsoltárok 89:1, [89:2, Károli]; 92:1–5, [2–6, Károli]). Jehova nem csupán végrehajtotta a zsoltárokban dicsért szerető tetteket, de a Példabeszédek című bibliai könyvben feljegyzett bölcsességre is ihlette az embereket. Ott olvashatjuk: „Jehova ad bölcsességet; szájából ismeret és értelem származik” (Példabeszédek 2:6). Ha a te bibliafordításodban az ÚR szó szerepel az ilyen részeknél, biztosíthatunk arról, hogy az eredeti héberben mindenütt Isten neve jelenik meg.

A név a Bibliában leírt egész történelmet, próféciát, törvényt és bölcsességet juttatja eszünkbe. Azokra a kiemelkedő próféciákra emlékeztet, amelyek a világtörténelem főbb eseményeivel foglalkoznak. Jehova úgy intézte a történelmi események alakulását, hogy próféciái beteljesedjenek Egyiptomon, Asszírián, Babilonon, Médo-Perzsián, Görögországon és Rómán, egészen a mi forrongó XX. századunkig, sőt azon túl is (Dániel 2, 7, 8 fejezete).

Jézus és az Atya neve

A hála forró érzése, amelyet az isteni Jehova név kelt a szívünkben, egy sokkal fontosabb tényt is magában foglal: azt, hogy csodálatos módon „elsőszülőtt Fiát”, az „Igét” küldte el a földre, aki Jézus Krisztussá lett (Zsidók 1:6; János 1:1–3; Róma 5:6–8). Mennyei Atyjához intézett imájában Jézus ezt mondta: „Nyilvánvalóvá tettem a te nevedet azoknak, akiket nekem adtál a világból. . . . Megismertettem velük a te nevedet, és megismertetem” (János 17:6, 26). Nem mintha követői még nem ismerték volna Isten nevét. Láthatták Isten nevét a héber bibliai tekercseken, valamint a görög bibliai fordításokban, amelyeket használtak. Ámde Jézus tanítása nyomán a név további értelmet kapott: pontosan úgy, mint Mózes napjaiban, Jehova hatalmas tettei után. Jézus csodálatosan megnövelte Jehovával kapcsolatos ismereteinket és értékelésünket mind Jehova személyisége, mind feltett szándéka tekintetében. Sokkal tágabb értelemben ismerjük ma Jehova nevét Jézus tanítása következtében, aki azt mondta: „Tanításom nem az enyém, hanem azé, aki elküldött engem.” Jézus gondoskodott váltságdíjról és megnyitotta előttünk az Atyához vezető utat. Ezért Jézus azt mondta: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. Senki sem mehet az Atyához, csak általam” (János 7:16; 14:6).

A bibliai Jelenések könyvében, ahol János látomásai vannak feljegyezve napjaink eseményeivel kapcsolatban, Jehova neve szintén dicsőítést nyer. Amikor Nagy-Babilon, a hamis vallás világbirodalma elpusztul, hatalmas mennyei sereg ebben az örömkiáltásban tör ki: „Hallelujah! A megmentés, a dicsőség és az erő a mi Istenünké!” Majd pedig „a huszonnégy vén és a négy élő teremtmény leborult és imádta Istent, aki a trónon ül, és ezt mondta: ’Amen. Hallelujah!’” (Jelenések 19:1, 4, Revised Standard Version). Vajon mit jelent ez a „Hallelujah”? A „Jah” a Jehova” név rövidített költői formája. Ezért a magyar Bibliai Kislexikon (1978 kiadás) ezt mondja: „hallelujah (héb.: dicsérjétek Jahvét) — dicsérő, biztató felkiáltás. . .” Tehát Istent a mennyben ezzel a felkiáltással imádják: „Dicsérjétek Jehovát!”

Az a személy, akinek nem tudjuk a nevét, többé-kevésbé mindig ismeretlen marad előttünk. Amikor Isten arra szólít fel, hogy használjuk a nevét, ez az isteni barátság megnyilvánulása.