Katolikusok! Van közöttetek olyan, aki elgondolkozott már ezeken a dolgokon?

4. A katolikusok és a világiak közötti kapcsolattartás és párbeszéd

A retorika aranyszabálya szerint a befogadóból, jelen esetben a világiak gondolkodásmódjából kellene kiindulni a párbeszéd folyamán. Tapasztalatom szerint a hívők és a világiak teljesen elbeszélnek egymás mellett, mintha nem is ugyanabban a dimenzióban élnénk. Ennek az az oka, hogy más a két fél paradigmarendszere. Amíg mi katolikusok elfogadjuk a Szentírást és a szent hagyományokat, addig egy nem hívő ezeket elutasítja; következésképpen a Biblián illetve az egyházi hagyományokon alapuló érvelés teljesen hatástalan marad egy nem hívő számára. Mi lehetne akkor a megoldás? Szerintem a pszichológia lehetne az a gondolati rendszer, melyet mindkét fél elfogadhatna „közös nyelvként”. Ahogy Pál Ferenc atya is teszi, véleményem szerint lehet úgy beszélni az örömhírről, hogy közben nem utalunk a Szentírásra, sőt a pszichológiai eredmények sok esetben tudományosan is alátámasztják a krisztusi tanítás helyességét. Emiatt érezzük fontosnak a papok pszichológiából is történő felkészítését. Véleményem megegyezik Aquinói Szent Tamáséval, aki szerint a hit és a tudomány (jelen esetben a pszichológia) jól kiegészítik egymást.

Az egyház marketingtevékenységébe jó lenne bevonni profi marketingszakembereket, akik jobban meg tudnák érteni a világiak gondolkodásmódját. Így elkerülhetők lennének a visszatetszést kiváltó, sokszor giccses reklámok. A fő hangsúlyt a PR során a befogadó közösségekre és az építő jellegű tevékenységekre kellene helyezni, ezáltal érzelmi alapon kéne megfogni az embereket. (Jó örömteli katolikusnak lenni!) Manapság olyan az embernek az érzése a katolikus egyházban, mint egy haldokló halálos ágyánál, ne csodálkozzunk azon, hogy sokan hagyják el az egyházat a szekták kedvéért. Igenis lehetne PR tevékenységet és marketinget tanulni a szektáktól. Mindenképp vissza kéne szereznie az egyháznak a hitelességét, melyen alapulhatna az igaz, örök értékeket nyújtó vonzó légkör. Kezdeti lépésnek az is elég lenne, ha az Éneklő Egyházat felülvizsgálnák és kiselejteznének több egyházi éneket is, például: Keresztények sírjatok!(…) kezdetű ének.

Nem szabad azonban átesni a ló túloldalára sem, és sok protestáns nemzeti egyház mintájára teljesen engedékennyé válni a világgal szemben. Az a tapasztalat ugyanis, hogy ilyen esetben elvesztették hívőiket ezek az egyházak, mert a lényegüket, vagyis az elveiket adták fel. Fogyasztói társadalmunkban, ahol minden mű az emberek szomjúhozzák az igaz értékeket, melyet az egyház képes is lenne nekik megadni, de erre csak akkor van lehetősség, ha a nem hívők számára is érthető módon (a pszichológia segítségével) képes érvelni a tanítása mellett.

Függelék: Házasság előtti szeretkezés?

A katolikus egyház tanítása szerint nem érdemes. (Nem szerencsés itt a bűn szót használni.)

Mivel indokolható ez?

A Praktikus érvek:

1. Ha mindkét fél először szeretkezik, akkor nincs közöttük különbség a szexuális tapasztalat terén és emiatt mindketten sokkal felszabadultabbak tudnak lenni, hiszen nem kell azon aggódniuk, hogy a másikhoz képest mennyivel „bénábbak”. (abszolút alapérv)

2. Rosszul érezné magát az ember, ha a házastársát akarva, akaratlanul szexuális téren mással hasonlítaná össze, vagy éppen őt hasonlítgatnák máshoz. (Így biztosan a házastársaknak egymással lesz legjobb szeretkezni!) (abszolút alapérv)

3. Rosszúl érzi magát az ember szeretkezés közben, ha az ex(ekk)el történő szex jut az eszébe. (abszolút alapérv)

4. Ki tudod zárni a komolytalan élvhajhászokat, mivel így csak az fog veled járni, aki a teljes személyiségedet szereti, nem csak a testedet kívánja. (relatív alapérv)

B Biológiai érvek:

5. Lehetséges a teherbe esés → nem kívánt terhesség vagy abortusz, de elég a terhességtől való félelem is. (relatív alapérv)

6. Nemi úton terjedő betegségek (AIDS stb.) veszélye. (relatív alapérv)

C Biokémiai érvek:

7. Szeretkezés közben oxitocin, + férfiaknál még vazopresszin hormon is felszabadul, ami ragaszkodást vált ki → megnehezíti (fájdalmasabbá teszi) a szakítást, még ha arra szükség is lenne, mivel a felek nem illenek össze. (abszolút alapérv)

8. Ha mégis megtörténik a szakítás, akkor sem szűnik meg a ragaszkodás az ex(ek) iránt, ami megnehezíti az új kapcsolatot. Sok szakítás esetén a kötődést kiváltó hormonok hatása jelentősen csökken, pedig a házasság nehéz időszakában nagy szükség lenne rájuk az egymás melletti kitartás céljából. (abszolút alapérv)

D Pszichológiai érvek:

9. Az első alkalom mély nyomot hagy az emberben, ezért jó azt a házastársával átélni. Meglepő módon csak egyszer lehet valakivel először szeretkezni. (abszolút alapérv)

10. A szex kerül központba, ami elvonja a figyelmet és az energiát egymás megismeréséről, ami előfeltétele annak, hogy felelősen, a másikat jól ismerve lehessen egymás mellett dönteni. Szex elhomályosítja a kritikus látásmódot, mivel irreálisan idealisztikusnak tünteti fel a másikat, ez rossz párválasztási döntéshez vezethet. (abszolút alapérv)

11. Mindenáron a másik megtartása marad a cél (nehogy már másé legyen!) → erősödik a féltékenység iránti fogékonyság, ami megmérgezheti a kapcsolatot. (abszolút alapérv)

12. Ha vársz az első szeretkezéssel, akkor az első együttlétet, jobban fogod élvezni, mint amilyennek különben éreznéd, mert tudattalanul az ember pszichéje így kompenzálja a benne keletkező disszonanciát: (nem olyan élvezetes az első szeretkezés, mint amennyire nehéz volt azt kivárni); és ez átsegít a tapasztalatlanságból eredő félelmen és feszültségen. (abszolút alapérv)

E Pszichoszomatikus érvek:

13. Az ember úgy van biológiailag beállítva, hogy a teste és a lelke szoros egységben működik → ha nincs meg a lelki síkon a legszorosabb kapcsolat (házasság), akkor úgy érzi, hogy a testével hazudik a másiknak az igazi érzelméről, ez pedig beárnyékolja az együttlétet. (abszolút alapérv)

14. Így nem értéktelenedik el a szeretet testi kifejezésének többi módja, ráadásul az újdonság boldogító érzését adja a szeretkezés a házasság elején, ami kritikus időszak, mivel ekkor hagyják ott a házasok régi életüket és alakítanak ki közösen egy újat egymáshoz „csiszolódva” (abszolút alapérv)

F Lelki érvek:

15. Jó érzés az, ha a házastársak úgy érzik, hogy van olyan, amit csak egymással osztottak meg, ezzel különlegessé téve a párjukat. (abszolút alapérv)

16. Ez egy lehetséges módja az önmegtartóztatás gyakorlásának, amire szükség lesz ahhoz, hogy a házasságban is kitartsanak a házastársak egymás mellett + látja azt az illető, hogy saját maga és a párja ilyen téren mennyire önmegtartóztató. (kiegészítő érv)

17. Az első szeretkezés a legszebb nászajándék, amit adhatnak egymásnak a házastársak (különösen úgy, hogy, ha nehezen is, de kivárták a megfelelő alkalmat); ünnep (házasságkötés) után szokott lenni ajándékozás nemde… (abszolút alapérv)

18. Az ember személyisége olyan, hogy csak egy embernek tudja igazán odaadni magát → különben a szexuálisan kicsapongó élet könnyen kiégéshez vezethet. (abszolút alapérv)

G Teológiai érv:

19. A legtöbb vallás a szeretkezést csak a házasság ajándékának tekinti, melyben, mint egy biztonságos védőburokban szeretetteljes, elfogadó légkörben lehet megélni azt. Egyesekben a vallás tanításától történő elhajlás miatt bűntudat keletkezhet. (kiegészítő érv)

H Példa érvek:

20. Statisztikai adatok azt mutatják, hogy akik kicsapongó szexuális életet élnek házasság előtt, azoknak általában problematikus(abb) lesz a házasságuk. (kiegészítő érv)

21. Több ember várt volna vele. (kiegészítő érv)

25/F

A jó kérdésekre szeretek hosszan válaszolni, úgyhogy szeretném bemutatni a történelmi hátterét annak, hogy hogyan jutottunk el a Magyar Katolikus Egyház idáig.

Egyház és politika kapcsolata a történelemben

(Kultúrkereszténység összefonódása a magyar jobboldallal)

I. Bemutatkozás: (0. dia)

1. köszöntés

2. bemutatkozás: név, életkor, 5. éves történelem szakos, sok hittanra jártam, egyháztörténelmi érdeklődés, filozofikus alkat vagyok (merengek)

II. Előadás felvezetése

0. Fiatalságnak mindig is az volt szerintem a történelmi feladata, hogy a korának sajátos hibáira rámutasson, hogy ezáltal lehetőség legyen a fejlődésre.

„Fiatalságunk […] rosszul nevelt, fittyet hány a tekintélyre és semmiféle tiszteletet nem tanúsít az idősek iránt. Manapság fiaink […] nem állnak fel, amikor a helyiségbe belép egy idős ember, feleselnek a szüleikkel és fecsegnek ahelyett, hogy dolgoznának. Egyszerűen kiállhatatlanok.”

Szókratész (Kr.e. 470-399)

(Hegeli dialektika: tézis → antitézis → szintézis), nem véletlen, hogy az összes forradalmat (köztük a kereszténység elterjedését is) fiatalok kezdeményezték. Nem véletlen, hogy Jézus fiatal apostolokat választott ki, nem pedig Nikodémust. Ennek a szellemiségében lehet, hogy sokak számára az előadásom provokatívnak fog tűnni. Én a saját véleményemet mondom el, a saját tapasztalataim alapján, amivel lehet egyet is érteni és nem is. Csak arra kérek mindenkit, hogy attól, hogy egy gondolattal még nem ért egyet, attól még a többit automatikusan ne vesse el.

1. Kereszténységnek sok vetülete van a társadalomban, ezek közül az egyik a politikai vetület, mely szerintem nem tartozik a legfontosabbak közé, de azért érdemes mégis ezzel foglalkozni, mert ezen a részen nagyon sok támadás éri az egyházat, és sok ember emiatt utasítja el az Egyházat.

2. A katolikus egyház számára mindig is egy nagy dilemma volt, hogy mennyire legyen erős a politikai szerepvállalása: (1. dia)

III. Előadás

1. Tételmondat: Kultúrkereszténység összefonódott a magyar jobboldallal.

2014-es választásokon minden jobboldali párt utalt az emblémájában a keresztény elköteleződésre, ezzel szemben egyetlen baloldali, vagy liberális párt sem.

Kérdések: Keresztény ember szavazhat-e más pártra? Más pártok szavazótábora felé nyitott-e a magyar kereszténység? Sokan sajnos pártellenszenv miatt utasítják el a kereszténységet.

Mi az oka annak, hogy a kultúrkereszténység Magyarországon összefonódott a jobboldallal?

A) Kultúrkereszténység:

– kereszténység és az egyes korok kultúrája elválaszthatatlan egymástól

a) pozitív példák:

– káptalan, mint hiteleshely (középkori közjegyzőség): „Fejem nem káptalan.”

papok, mint tudós személyek, akik végezték a falu írásbeli ügyeit

– trappista sajt – ciszterciek új agrártechnológiák elterjesztését végezték a középkorban

b) negatív példák:

– Jeruzsálem ostroma (keresztény krónikások is elszörnyülködtek a vérengzésen)

– Husz János máglyahalála a konstanzi zsinaton

(középkori felfogás: az igazságot mindenáron meg kell védeni az eretnekséggel szemben, úgyhogy, jobb, ha egy lélek veszik el, mint az egész közösség)

Amivel sokat vádolják a katolikus egyházat az az, hogy az egyháztörténelem során sokszor volt inkább kultúra, mintsem kereszténység.

c) mai példák:

– Harry Potter könyvek ellenzése, mondván, hogy boszorkányok szerepelnek benne.

– sztereotípia él arról, hogy a keresztény lányok kevésbé dekoratívan öltözködnek

– gagyi hittankönyvek és bennük szereplő rajzocskák

Egyházkritikák túlnyomó többsége a kultúrkereszténységet szidja, nem pedig magát a kereszténységet, vagyis nem a jézusi tanítást kritizálja, hanem azt, amit ennek a neve alatt adott esetben elkövettek a történelem folyamán.

Összefoglalva: A kultúrkereszténység az, ami a kereszténységhez az évszázadok alatt hozzácsapódott, és ami nem a krisztusi tanítás lényege, tehát az, ami megkérdőjelezhető, és ha úgy jobb megváltoztatandó.

B) Jobboldal:

– baloldal-jobboldal kifejezést rengetegszer használjuk, de kevesen tudják, hogy pontosan miről is van szó

– politikában a jobboldal-baloldal fogalompáros az 1789-es nagy francia forradalom idején jelent meg, ugyanis a francia nemzetgyűlésben az elnök székéhez képest a királypárti képviselők jobb oldalt, míg a köztársaságpárti képviselők bal oldalt foglaltak helyet

– sok félreértés forrása az, hogy a baloldal-jobboldal fogalompárosnak van egy világnézeti és egy gazdaságpolitikai jelentéstartalma is (pl.: Orbán-Bokros félreértés az EU parlamentben)

– sok zavar forrása az, hogy lehet egy párt világnézetileg jobboldali, míg gazdaságpolitikailag baloldali (pl.: Jobbik)

– jobboldal és a katolikus egyház világnézeti hasonlósága

(Erdő Péter püspöki szinódusának kérdőíve: hívek csak véleményezési jogkörrel bírnak)

C) Összefonódás:

– nehezen lehet pontosan meghatározni: magyar jobboldal társadalmi bázisát a keresztény tábor adja, mind szavazókban, mind kapcsolatokban, mind kölcsönös anyagi támogatásban, mind szimbólumrendszerben, mind értékvilágban és normarendszerben

– 3 magyar politikai tábor, mely ma már egyáltalán nem érti meg egymást, csak a kölcsönös sárdobálás zajlik (lásd internetes fórumokon)

– Magyarországihoz hasonló európai pártcsaládok

2. Katolikus Egyház kapcsolata a politikával:

– Európában a jobboldallal, Latin-Amerikában a baloldallal fonódott össze

– Európa: jobboldalon meghatározó kereszténydemokrata pártok (Európai Néppárt tömöríti pl. Merkel CDU-CSU-ja) (Ennek az okáról a későbbiekben szeretnék részletesebben beszélni.)

– Latin-Amerikában: neomarxistákkal van szoros kapcsolat

Felszabadítási teológia:

1. XIII. Leó pápa Rerum Novarum enciklikája (1891): keresztényszocializmus megalapozása

korlátozottan sikeres, oka: ateista marxizmus ereje, arisztokrata gazdag egyház visszataszító képe

2. Katakomba-paktum (1965): püspökök önkéntes elköteleződése a szegények szolgálata mellett (favellák nyomorát látva) → Latin-Amerikában hódított igazán tért (gondoljunk csak Ferenc pápára)

3. Felszabadítási teológia (XX. század 2. fele): teológia ötvözése a marxizmussal (Szentszék elítélte):

– Krisztus megváltása nemcsak a túlvilágra, hanem a földi létre is vonatkozik, ezért a katolikusoknak célja kell, hogy legyen a szegénység elleni küzdelem, hogy e révén a szegények „fel tudjanak szabadulni”

– erkölcsi kötelesség a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése

– nem a passzív elmélkedésen, hanem a tevékeny szereteten van a hangsúly

– nemcsak a személyes bűn fogalmát ismeri el, hanem az úgynevezett strukturális bűnét is, amikor maga a kapitalista rendszer belső működése bűnös, azáltal, hogy a profitorientáltság révén egyeseket kizsákmányol

3. Kereszténység és a magyarság összefonódása

Számunkra természetesek ezek a szimbólumok (nem akadunk fel), de mi van azokkal a magyarokkal, akik ateisták, vagy ne adj isten ellenszenvesen viseltetnek valamilyen okból a katolikus egyházzal szemben? Ők ezeket a többnyire történelmileg kialakult szimbólumokat nem tudják magukénak érezni, rosszabb esetben kifejezetten unszimpatikusnak tűnnek számukra. Ettől még ne kérdőjelezzük meg az ő hazaszeretetüket, hanem fogadjuk el, hogy ők ezt másképp élik meg. Nemzeti tábor kirekesztő felhangja.

4. Egyháztörténeti áttekintés

– Vissza kell nyúlni a kezdetekig, ha meg akarjuk érteni azt, hogy mi az oka annak, hogy Európában a kultúrkereszténység összefonódott a nemzeti öntudattal és a konzervatív világszemlélettel.

1. Jézus kora:

– Jézus a saját korához képest liberálisnak számított: ezt bizonyítják a farizeusokkal szembeni folyamatos vitái: nem az ember van a törvényért, hanem a törvény van az emberért (egyén előtérbe kerülése).

Lásd például: kalászszedés szombaton.

– Jézus a saját korához képest baloldali szellemiségűnek számított: ostromolta beszédeiben a pénzhajhászást (földi kincsek gyűjtését). Lásd például a gazdag ember és a szegény Lázár példabeszéde.

– Jézus nem volt nacionalista, ahogy azt különben sokan várták volna tőle: nem küzdött Izrael függetlenségéért a Római Birodalommal szemben, mint ahogy azt például Gandhi tette a Brit Birodalommal szemben. Lásd például a császárnak fizetendő adó kérdését. Gandhi lehet, hogy Jézus helyében passzív ellenállásra szólított fel volna azáltal, hogy megtagadja a császári adó fizetését.

– Jézus bölcs volt abban, hogy nem ideológiát akart teremteni, amely nyilvánvalóan kötődött volna az adott korhoz, hanem örök érvényű tanítást nyújtott. Nem az volt a küldetése, hogy társadalmi reformokat hajtson végre, mint mondjuk például Izrael felszabadítása, vagy a rabszolgaság eltörlése; amik önmagukban lehet, hogy helyes törekvések lettek volna; de lehetetlenné tették volna azt, hogy képes legyen minden emberhez szólni, hiszen sokak érdekét megsértette volna.

Tehát nem ez az oka a kultúrkereszténység és a jobboldal összefonódásának Európában.

2. Őskereszténység (1.-4. század): keresztényüldözések

3. Kereszténység a feudalizmusban (5.-19. század): Konstantini fordulat:

egyház és állam összefonódása.

„ Istenné tettetek aranyt, ezüstöt, nálatok bálványimádó se rosszabb: egyet imád az, százakat a püspök. Aj, Konstantinus, látod, mennyi rosszat szült nem megtérésed, de adományod, mellyel először lett egy pápa gazdag! ”

Dante: Az isteni színjáték (Pokol, 19. ének)

a) Konstantinusi adománylevél története:

– tartalma: Nagy Konstantin adománya Szilveszter pápának: Pápai Állam, keresztények fősége

– keletkezése: VIII. századi hamisítvány a pápai kancelláriától

– kritikája: Lorenzo Valla reneszánsz könyvtáros szövegkritikailag bizonyítja, hogy hamisítvány

b) Pápai Állam (754-1870): utolsó abszolút monarchia Európában

c) Kereszténység felvétele (1000)

– Szent István király az államalapítással összekapcsolta a magyarságot a kereszténységgel:

• pápai koronaküldés olyan volt a középkorban, mint most az ENSZ-be felvétel

• feltétel volt a kereszténység felvétele („slaggal keresztelés”), kicsit olyan, mint most az európai integráció esetében a koppenhágai kritériumok (demokrácia, piacgazdaság stb.) betartása

– István király a politikai szent

• Szent László avattatta szentté legitimációs okból

• családon belüli erőszak: Cél szentesíti az eszközt?

d) Főkegyúri jog = egyházkormányzati beleszólás joga (évszázadokon át az apostoli magyar királyoké)

e) Nemzeti és egyházi érdek összefonódása Tomori Pál példáján:

– közös érdekek: területvédelem (külpolitika, hadügy), bevételek biztosítása, infrastruktúra fejlesztés, politikai stabilitás (aktív részvétel az országgyűlés felsőházában)

Jobboldalhoz azok a történelmi egyházak kapcsolódnak, melyeknek voltak magyarországi földbirtokaik.

f) Máriás zászlók (hajdani hadilobogó, milyen lenne most egy tankra ráfesteni?):

– Mária dilemmája: Habsburg apostoli királyt támogassa, aki főkegyúri joggal bír és a családja mindenkinél többet tett az ellenreformációban, vagy a magyarországi patronáltjait, akik még a zászlójukra is ráhímezték

g) Miért lett konzervatív a Katolikus Egyház?

4. Egyház és a revízió

– Magyar Katolikus Egyházat súlyosan sújtotta Trianon, mivel több egyházmegye is óriási területeket vesztett, ráadásul meg kellett gyorsan oldani a határokon kívül rekedtek lelki gondozását is ellenséges környezetben → tovább erősítette a Magyar Katolikus Egyház elkötelezettségét a jobboldal mellett a revízió érdekében.

– Revíziós propaganda előszeretettel használta fel a kereszténység jelképeit, sokszor teljesen kiforgatva azok eredeti jelentését a propaganda céljaira.

– Gyakran használt szimbólum volt a keresztre feszített Nagy-Magyarország képe is, ami egy nagyon erős szimbólum volt a kor vallásos embere számára, hiszen aki nem hit Nagy-Magyarország feltámadásában, az tudat alatt a saját hitét kérdőjelezte meg:

• Egy dolog az, hogy a két jelkép között semmi kapcsolat nincs.

• Baj vele az, hogy azt sugallja, hogy Kis-Magyarország halott, tehát aki csak minimálisan szereti a hazáját, annak mindent el kell követnie az elszakított területek visszaszerzéséért, akár súlyos áron is, ami végül a II. világháborúban be is következett.

• További gond vele az, hogy ez a szimbólum kizár mindenfajta kompromisszumos megoldást, hiszen aki így cselekszik, az nem hisz a feltámadásban.

– KNEP plakát nem köntörfalazik, nyíltan kimondja, hogy kire szavazzanak a keresztények

5. Szocializmus egyházellenessége tovább erősítette az Egyház jobboldali elköteleződését

6. Modern kereszténység (19. századtól): szekularizáció

7. Csíksomlyói búcsú sajátos ünnepe:

– egyszerre Mária zarándoklat és összmagyarsági ünnep

– Mi lenne, ha megjelenne egy ortodox pópa román zászlóval, hogy az ő általuk is mélyen tisztelt Szűz Mária előtt lerója kegyeletét?

8. Egyház új arca

– Christina nővér Voice (olasz Megasztár) győzelme

– a zsűri teljesen le volt döbbenve, amikor meglátták

Kereszténység az adott hely és kor kultúráján keresztül tud csak megnyilvánulni, a keresztények apostoli küldetése az, hogy megtalálják az utat, hogy a keresztény tanítást hogyan fejezzék ki az adott kultúrában.

Az előző két hozzászólás egy előadás vázlata, amit én egy hittantáborban tartottam, ezért tűnhet olyan furcsának. Sajnos a diasort nem tudom hozzá csatolni, de remélem a lényeg így is átmegy.

25/F

Mivel a kérdésed elég komplex (szeretem a komplex kérdéseket), ezért csak 9 (előző 9) hozzászólásban tudtam rá érdemben válaszolni, elismerve azt, hogy ez még mindig csak egy összefoglalás. Remélem nem veszed rossz néven, hogy ennyi olvasnivalót adtam fel, de ez a kérdés már kiskorom óta engem is nagyon érdekelt, úgyhogy remélem tudtam új dolgokra rávilágítani.

Ui: Ha érdekel az egyháztörténeti diasorom, akkor írd meg, és átküldöm az e-mail címedre.

Gáspár 25/F

Utolsó gondolat:

Miért konzervatív a Katolikus Egyház?

1. A múltban a királypárti főpapságnak arisztokrata nagybirtokosként nem volt érdeke semmilyen gazdasági-társadalmi változás: pl. földosztás, szekularizáció, polgárosodás, demokratizálódás.

2. A Katolikus Egyház annyira nagy, hogy tehetetlensége miatt csak nagyon lassú változásokra képes.

3. Az ember a meggyőződésén (ide tartoznak a vallási szokások is) csak nagyon nehezen képes változtatni.

4. A centralizált Egyházi hierarchiában felfelé haladva egyre idősebbek a papok. (Idős emberek általában kevésbé szeretnek a megszokottól eltérni.)

5. Egyház szándékosan le van maradva, hogy az adott korszellemből fakadó viták ne befolyásolják az örök érvényűnek szánt tanítás meghatározását