A buzgó, Bibliát készpénznek vevő hívők hisznek a dinoszauruszokban?

"Noé bárkája 150 méter hosszú 30 méter széles és 12 méter magas volt, három szint volt benne, egy-egy szint 4 méter. A Biblia egy szóval sem írja, hogy Noé szegény ember volt, és arról sincs szó, hogy nem fogadhatott fel embereket a bárka építésére, az állatok összeszedésére."

Értem. De akkor még mindig ott a probléma, hogy pl. a tenger mélyére hogy jutottak le? Plusz, ha felhozol onnan élőlényeket, akkor kipukkadnak. Vagy Noé nagy nyomású tartályt is csinált? Mi van azokkal a fajokkal, amiket azóta fedeztünk fel? Nem egy ember, hanem biológusok százai.

Szerinted a bioszféra újra képzéséhez elég minden állatból kettő? Elférne egy egész táplálékpiramis egy 150x30-as bárkán?

Ezt röviden úgy hívják, hogy képtelenség.

Na most már végképp nem értem.

Tehát megpróbálom összefoglalni az eddigieket:

Réges-régen élt Noé és az állatok.

2600 millió évvel ezelőtt a földrészek szétváltak. (hiszen Noé idejében egyben kellett lenniük a begyűjtés miatt).

500 millió éve dinók teremtése, majd kihalása (tehát mégsem voltak a bárkán).

6000 éve Ádám és Éva teremtése, akik szőrösek voltak és kissé majom szerűek. (hiszen ők voltak és leszármazottaik az ősemberek, akiknek manapság előkerülnek a csontjaik).

Ha nincs evolúció akkor miért nem néz ki minden nő és férfi egyformán?

Noé története. (6, 9—9, 29.)

9—22. Isten közli Noéval, hogy elpusztítja a földet, s megparancsolja néki, hogy építsen bárkát. — 14. A bárkát négyszögletes, ládaszerű, nem kormányozható alkotmánynak kell képzelnünk. (A bárka szót a héber szöveg ugyanazzal a szóval fejezi ki, mint azt a kosárkát — ládikát —, melyben Mózest anyja a Nílusba kitette. Vö. Móz. II. 2, 3.) A héber szöveg szerint (nem simított fából, hanem) góferfából készült; utóbbi úgy látszik valami fenyőféle — ciprus vagy cédrus — volt. — 15. A régi: Kelet a hosszmértékek egységeit az emberi testről vette ; könyökön az alsó kar hosszát kell értenünk, a könyöktől a nagy újj végéig. Egy könyök — mint mértékegység — 45—55 cm. volt ; a bárka hossza tehát (a könyököt egyszerűség kedvéért 50 cm-rel számítva) 300 x 50 cm = 150 m, szélessége 50 x 50 cm = 25 m, magassága 30 X 50 cm = 15 m, alapja 3750 m2, köbtartalma 56.250 m3 volt. A 16. vers első felének szövege és értelme teljesen bizonytalan ; fordításunk ahhoz a véleményhez csatlakozik, mely szerint a bárka (nyeregalakú?) teteje alatt, a tetőtől egy könyöknyire (félméternyire) köröskörül ablakok (a héber szerint inkább : nyílások) készültek, hogy a bárkának elegendő levegője s némi világossága legyen. — 17. Ámbár a Szentírás azt mondja, hogy az özönvíz mindent el fog pusztítani, mi a földön van, mégsem tudjuk a vízözön kiterjedését meghatározni, mert a Szentírás nyelvhasználatában a föld szó nemcsak a föld kerekségét, hanem igen sokszor a föld egyes vidékeit, országait is jelenti. (Vö. ígéret földje.) így tehát arra a kérdésre, volt-e vízözön azokon a helyeken is, hol gonosz emberek nem laktak, biztos választ adni nem tudunk. Lényegében ugyanez áll arra nézve is, éltek-e ez időben valahol olyan emberek is, kik gonoszságba nem süllyedtek, s így Isten büntetését sem hívták ki magukra, bár erre a kérdésre valószínűleg tagadólag kell felelnünk. (Vö. Pét. I. 3, 21.) Mindenesetre fel: tűnő, hogy számos nép hagyományában találkozunk a bibliai vízözön történetéhez hasonló mondákkal: abban az esetben, ha ezek tényleg ugyanarra a vízözönre vonatkoznak, amelyről a Szentírás beszél — s nemcsak valamely helyi jellegű áradásról szólnak —, ezeket a Szentírásban tisztán megőrzött események elhomályosult és elferdített emlékeinek kell tekintenünk. Ali ez különösen a babiloni híres vízözön-mondára. — A geológiai diluviumnak a Szentírás vízözönéhez semmi köze sincsen. — 18. Isten tehát összesen nyolc ember számára rendelt helyet a bárkában. — 19—20. Hogy egy-egy állatfajból mennyit (hányat) kell majd bevinnie Noénak a bárkába, azt 7, 2. szabja meg ; itt csak azt hangsúlyozza a szöveg, hogy mindenből mindig 2—2, azaz hím- és nőstényből álló pár menjen be a bárkába.

7. χ—6. Isten megparancsolja Noénak, hogy menjen be a barkába. — 2. Mivel ekkor még — tudtunkkal — tételes törvény nem szabta meg, hogy mely állatok tiszták vagy tisztátalanok (vallási szempontból), a tiszta és tisztátalan állatok közti különbség eredétét a természeti törvényben kell keresnünk. Később erről tételes törvény (l. Móz. III. 11.) intézkedett. — A tiszta állatokból azért kellett többet bevinni a bárkába, mert ezekből mutatták be az áldozatokat s ezeket használta az ember a ház körül, s így ezekből a vízözön után többnek kellett lennie.

7—16. Noé bevonulása a bárkába. — 8. Az állatokat részint maga Noé hajtotta be a bárkába, részint ösztönük vezette be abba. — 11. Noé hatszázadik esztendeje a Szentírás rendelkezésünkre álló évszámai szerint a világ teremtésétől számított 1656. esztendőre, tehát a Kr. előtti harmadik évezred közepe tájára esik. Az esztendőt a régiek Ősszel, a vetéssel szeptember vége felé kezdették ; a vízözön kezdete tehát egybeesett az őszi (novemberi) esőzésekkel, melyeket azonban ezúttal Isten mindenhatósága rendkívüli módon fokozott; ehhez járult a nagy mélység forrásainak felszakadása, vagyis a tengerek kiáradása, melyet talán a tengerfenéknek — Isten akaratából — földrengés következtében létrejött emelkedése idézett elő. — 17—24. Λ vízözön— 17. — negyven napig zúdult a földre, — 20. — a legmagasabb hegyeket is 15 könyöknyivel, 7 1/2 méterrel meghaladta és — 24. — a negyven nappal együtt százötven napig háborgott a földön.

8. 1—5. A vizek apadása — 4. — egybeesik a tavaszi esőzések befejeztével; ekkor a hetedik hó (márc.—ápr.) huszonhetedik (a héber szerint ; tizenhetedik) napján, tehát épen 150 napra, azaz öt hónapra a vízözön kezdetétől (II. hó 17.) megállott a bárka Örményország (a héber szerint : Ararát) hegyén. (A Nagy-Ararát 4395 m, a Kis-Ararát kb. 3000 m magas.) — 5. A tizedik hónapig, vagyis a nyári szárazság idejéig (jún.—júl.) , épen tizenöt könyöknyit (= 7,5 m) apadtak a vizek.