Mi lett volna, ha Ádám és Éva nem vétkezik, nem űzetnek ki a Paradicsomból - hogyan lett volna tovább?

Egy ember sem hal meg, az eddig megszületett összes ember (nem tudom mennyi lehet, valószínű sok billió) összezsúfolódva él. Valószínűleg már hely sincs, se élelem, se élet. Örökké tartó szenvedés inkább.

Egy semmittevésből álló világ

Akkor Jézusnak nem kellett volna meghalnia.

http://www.youtube.com/watch?v=iOqlEUyNehw

Béke és szeretet és örök élet. Ez lett volna.

Isten gondoskodott volna,hogy mindenkinek legyen "hely". :)

Szervusz

Ahogyan az emberi szervezet egy csoda, és az élet bonyolult körforgása is, nem tudom elképzelni, hogy a vég nélküli élet unalmas, egyhangú legyen. Csodálatosan szép életünk lehetne a mai sok sok fájdalom, érzelmi trauma, tragédia, stb. nélkül.

Mivel fogalmunk sincsen milyen leheetett volnaa, nem érdemes találgaatni.

De mivel Isten azt mondta az első emberpárnak, hogy töltsék be a földet, biztosan volt elképzelése arról, mennyi az az ember, amennyit képes a föld eltartani. Sajnos még neem tartartunk ott, hogy ezt megtapasztaljuk.

De Jézus éppen azért halt meg, najd került trónra, hogy "lerontsa az Ördög munkáit" 1János 3:8. Tehát még előttünk áll az az idő, amikor személyesen megtapasztalhatjuk a kérdésedre a választ.

Nem igaz hogy a jó rossz nélkül nem jó. Nincs szükség a rosszra semmilyen szempontból. Aki így gondolkodik, pusztán arról tesz bizonyságot, hogy nem tudja felfogni, milyen is lenne egy rossz nélküli világ.

Örökké éltek volna boldogan. A megvaltasnak pont ez a célja, hogy az ember a bűn ellenére ilyen tökéletesen boldog letallapotba kerülhessen.

Ez totális baromság. Igen, fel tudom fogni egyébként, akár hiszed, akár nem. NEM szükséges semmi rossz ahhoz, hogy élvezd a jót.

Ha egyszer örökké boldog vagyok, akkor hogy lehetnék boldogtalan? Ha nem tudok kikerülni egy tokeletesen élvezhető állapotból, az azt jelenti, hogy nem tapasztalom meg, milyen ha nem élvezhető valami. Nem olyan bonyolult ám ez.

Nyilván ennek Isten a letéteményese, mert az ember függő lény, és az is marad örökké (még a jelenlegi állapotában is az).

Egyébként jobb ha most elfelejted az ilyen (idióta) hozzáállást a létezéshez, mert az a helyzet, hogy egyszer (nem is olyan sokára) véglegesen el lesz a rossz és a jó szeparálva egymástól. Eltűnik a rossz az univerzumból. Úgyhogy felesleges megbekulni vele.

A rossznak is, és a jónak is személy a forrása, ezért szükségszerű, hogy a kettejük közti erő- és hatalomkulonbseg valamikor végleges eredményt hozzon. Én abban hiszek, hogy a jó nagyobb mint a rossz. Abban is hiszek, hogy Istenben nincs rossz, nem tőle származik.

Ebből következik, hogy nincs semmiféle szövetség, vagy dualizmus a kettő között. Ez sátáni tanítás, nem véletlen, hogy a legtöbb okkult irányzatban (pl New Age, keleti vallások, stb) megtalálható. De nem igaz. Nem javaslom a rosszal való kibekulest, még a végén oda számol az Isten aztán nézhetsz.

Ha a rossz lenne nagyobb, akkor eleve pokol lenne mindenhol, tehát ettől nem kell félni. De ha pokolba kerül valaki, ott aztán nem elmélkedik arról hogy kell a rossz a jó értékeléséhez (komoly harcom van egyébként okkult erőkkel, tudom milyen a kárhozattal való fenyegetés, amit teljesen valóságosnak él meg az ember, tudom milyen amikor csak a halálvágy marad az emberben, és azt is tudom milyen ebből talpra állni, milyen amikor újra élvezni tudod az életet, legalább valamennyire. Többször megfutottam már ezt a kört. Még az se rajtam múlt, hogy nem sikerült kinyirnom magam. Úgyhogy én nem a filozófia tanszéken tanultam az álláspontomat).

Nem vitatkozok egyébként erről senkivel tovább, mert ha nem hisz Istenben, akkor eleve nincs közös témánk, ha meg hisz, akkor nem nagyon gondolkodik másként. Egyébként meg akárki akármit hisz, halála után úgy is kiderül. Akkor már nem kell majd elmélkedni, készen lesz tálalva a valóság.