Ez nagyon gáz szerintetek?

Először is köszönöm a sok választ!

17:15

Egyrészt azt kifogásolom, h annak idején a Hitlerjugend tagja volt, tudom, h a gyűléseket megtagadta, ill. később dezertált, viszont mégsem tartom szerencsésnek egy olyan ember megválasztását egy ilyen fontos posztra, aki, ha akaratával ellenkezőleg, de gyakorlatilag kiszolgált egy olyan hatalmat, ami több millió ember haláláért felelős.

A másik dolog pedig -és itt most nem szeretnék senkit megsérteni, aki tiszteli és becsüli XVI Benedeket- de nekem homoszexuálisnak tűnik, ami ugye ,föl is tételezzük, h betartja cölibátust, nem egyeztethető össze az egyházzal.Legutóbb pedig fölháborítónak tartottam, h a karácsonyi éjféli misét XVI. Benedek kérésére hozták előre 22 órára, Német szokás szerint, holott a világ túlnyomó részén még mindig az éjfél ennek időpontja, meg nem utolsó sorban ez a hagyomány és főleg a Vatikánban illene ezt így megtartani.

18:43

Köszönöm a részletes választ, nagyon hasznos volt, sokat megtudtam belőle!

Annyit reagálnék rá, hogy azt gondolom,hogy a cölibátus alapját és szükségességét magyarázó gondolatok elméletben logikusnak és jónak hangzanak, de hangsúlyozom csak elméletben, ugyanis azt gondolom, h gyakorlatilag a cölibátus valódi, tiszta formája kivitelezhetetlen, mert egyszerűen testileg képtelenség, ellenkezik az ember természeti adottságaival.Teljesen megértem a fölsorolt, a cölibátus mellett szóló okokat, viszont ahhoz aszexuálisnak kellene lennie a papnak, mivel ez kb. a lakosság 1%-ára vonatkozhat föltehetően, nem hiszem, h a papság nagy része közülük került vna ki.Persze értem, h egyáltalán nem ez a cölibátus lényege, hanem pont az, hogy úgy hozzunk áldozatot, h vmi jelenlévőt úgymond elfojtsunk, ill. egy adott életformáról és a hozzá kapcsolódó dolgokról Isten iránti odaadásunk jeléül lemondjuk, viszont ez az elméleti, gondolati síkon kivitelezhető, de a testi szükségletet nem lehet elfojtani.Ugyanígy meg lehetne követelni azt, h a papok odaadásuk jeléül kizárólag ostyát fogyasszanak (tudom talán kicsit hülye példa :) ), viszont az egyoldalú táplálkozás következtében előbb-utóbb betegek lennének tőle, hasonlóképpen a testi szükséglet elfojtása, ami a cölibátus gyakorlásához szűkséges előbb-utóbb lehetetlenné válik.Hogy miért, azt most nem részletezném, de szigorúan testi, biológiai folyamatokra gondolok, nem vágyra, ugyanis az valóban elfojtható, ill. le lehetne róla mondani egy magasabb cél érdekében.Azt kell hogy mondjam, h szinte biztos vagyok benne, h a római papság túlnyomó része él az említett "kiskapukkal", így viszont a cölibátus gyakorlása nem valódi, tehát képmutatás.–

"Végezetül a cölibátus gátat jelent azok számára, akiknek nincs igazi elhivatottságuk. Előfordulhat, hogy valaki nemtelen vagy nem valódi okból akar pap lenni, mert például abban bízik, hogy így anyagi biztonságban vagy megbecsült állásban élhet. Az ilyeneket, legalábbis részben, a cölibátus elriasztja, hiszen ez az evilági élet mind teljesebb élvezetét, melyre az ilyenek vágynak, nem teszi lehetővé."

A bemásolt részlettel ellentétben, én pont azt gondolom, h a cölibátus nem hogy meggátolja azt, hogy szexuális devianciákra hajlamos emberek a papság soraiba kerüljenek, hanem éppen hogy a cölibátus adta lehetőség arra, h elrejtsék titkukat a társadalom előtt, vonzza az ilyen embereket.Főleg egy konzervatív környezetben szinte a legjobb, ill. legbiztonságosabb megoldás a papság tisztségének választása homoszexualitás ill. pedofília esetén, ugyanis bármilyen jellegű magyarázkodás, h miért nincs feleség, barátnő stb. fölöslegessé válik, a magánélet teljes része teljesen elrejthetővé válik a nyilvánosság előtt.Hozzátenném, h a közelmúltban is hallott sok, a római egyházhoz kapcsolódó, főként pedofil botrány teljesen megdöbbentett és megbotránkoztatott, és így megingatta a bizalmamat az egyház vezetői, tekintélyei iránt,persze szinte valamennyi felekezetnél, de imámoknál is napvilágot láttak már ilyen botrányok, viszont jelentősen kisebb számban, és amint korábban is említettem, a r.k. cölibátus úgy gondolom a melegágya az ilyen hajlamoknak.Ettől függetlenül, ha azt vesszük, h egy egészséges ember valóban az Isten iránti szeretetből, odaadásból választja tudatosan a teljesen önmegtartóztató életet, előbb-utóbb ez valamilyen torzulást eredményez személyiségében, a személyiségben történt torzulások pedig elsőként szexuális téren nyilvánulnak meg, amire pedig mindenkinek megvan az ösztöne, aki nem aszexuális.

A bemásolt linkből is sokat tudtam meg, azt kell hogy mondjam ebben is az ortodoxia álláspontját érzem hozzám közelebb állónak sok esetben, viszont most nem térnék ki a részletekre, mivel már későre jár :)

„Hiszem és vallom mindazt, amit a katholikus Anyaszentegyház elém tesz, hogy higgyem.”

Aki ezeket nem vallja, nem hirdetheti magáról, hogy katholikus. Talán ezt a két idézetet emelném csak ki, és most nem csak szorosan arra a kontextusra értve, ahonnan kimásoltam, de ha a római egyház egyes tanításaival nem tudok egyetérteni, nem mondhatom, h katolikus vagyok, mert ez akkor így akkor gyakorlatilag hazugság lenne, nem hiteles és őszinte.Összességében azt tudom mondani, hogy a római egyházat néhány dologban képmutatónak tartom, ill. néhány tanát a vallás lényegétől elrugaszkodva.

Remélem mindezt nem veszi rossz néven, mivel (gondolom)a római-katolikus egyház képviselője.

19:50

Igen, pont erre gondoltam én is, hogy amennyiben nem tudok teljes egyetértéssel a római egyházhoz fordulni, akkor a dolog elveszíti a hitelességét és így nem célszerű.

21:19,00:28

Emgem is éppen ez a sorsszerűség foglalkoztat ezzel kapcsolatosan, valamint az hogy szerintem jobb kitartani egy adott, megkezdett úton, mintsem megtántorodni.Olvastam azt is, hogy a nem világos, ill. számunkra érthetetlen dolgoknak előbb utána kell járni, meg kell előbb próbálni saját felekezetünk tanait megérteni, viszont azt gondolom, h én ezt megtettem, ennek ellenére nem tudom elfogadni néhány részletét.

Az ilyen nagy és sűrű váltásokat én is ellenzem, manapság divat lett áttérni az iszlámra is, de főleg a buddhizmusra, hinduista vallásokra, gondolom a sok esetben a kevesebb kötöttség, nagyobb szabadosság is szerepet játszik ebben(ez az iszlámra persze nem mondható), valamint persze a divat is.Manapság "menőbb" ha valaki azt mondja, h ő buddhista, már csak azért is mert sok színész, közéleti személy között elterjedt az ilyesmi, viszont nem hiszem, h ennek ezekben az esetekben nagyon mélyremenő indokai lennének.

Talán annyit hozzáfűznék még, hogy nem vagyok megbérmálva, ugyanis úgy tudom, h a lényege a katolikus hit tudatos megerősítése, mivel ezt nem tudtam így elmondani teljes meggyőződéssel, inkább nem vettem részt rajta, mivel úgy puszta képmutatás, a szűkséges háttér és meggyőződés nélkül, és így értelmét veszítené.Már akkoriba is a keleti egyház tűnt szimpatikusabban, habár 14 évesen még nagyon kevés és javarészt nagyon felületes ismereteim voltak a vallásról, gyakorlatilag annyi, amennyit a neveltetés ill. hitoktatás kapcsán szereztem, de önálló vélemény kevésbé.

Még egyszer köszönöm a sok kedves hozzászólást, nagyon hasznosak voltak, mindenkit föl is pontoztam :)!!

Mondjuk kíváncsi lennék rá, hogy aki szerint gáz a kérés fölvetése, annak mik az indokai, de úgysem hinném, h nagyon alá tudná támasztani véleményét.