Jézus imádata bálványimádatnak számít?

# 7/ tegnap 10:11

„Ja, hogy te nem vagy keresztény.”

Honnan vetted ezt ?

„Máskor jelezd, hogy nem releváns a válaszod, mivel a kérdező a Bibliában szereplő Jézusról kérdezett, nem egy általad kitalált lényről.”

Pedig én igenis a Bibliában szereplő Jézusról írtam, nem egy általam kitalált lényről.

„Mivel a Bibliát, mint Isten szavát nem fogadod el,”

Elfogadom, de nem szó szerint és a magyarázatát nem hagyom másokra. Nem hagyom hogy mások írják elő mit kell nekem hinni. A Biblia nem közvetlen Isten szava, gyarló emberek írták, saját gyakran 'elvakult' véleményeikkel keverve, de hát ha valaha olvastad a Bibliát, akkor ezt tudnod kellene.

„ ... ezért nem is értem miért írtál ide?”

Azért írtam ide mert sejtem hogy a kérdező az én hozzászólásomat olvasta valahol.

# 10/ tegnap 20:52

„Peligrim elég érdekes a fantáziád :) ne haragudj...”

Nem haragszom. Nem lenne ilyen érdekes ha csak az én fantáziám lenne.

Amikor meg a fold nem volt meg Jezus mar letezett.

Az attyaval hosszu ideig elt eggyutt es nagyon szerette,imadta Ot.

Amikor meglett a fold ,rajta az ember,es elkovette a bunet,megkapta erte a bunteteset.

Nem lenne szabadulasa ha nem lenne valaki a segitsegere,aki tokeletes valtsagot tudna adni ertuk.

Ezt tette meg Jezus.

Lejott a foldre megalazta magat,emberi format oltott,es hu maradt egeszen a kinoszlopon valo halalaig.

Azt tanitotta,hogy imadni csakis az attyat szabad,mert tole szarmazik minden.

Jezus Isten szandekaban,fotos dolog ,de az imadat akkor is egyedul Istent illeti meg.

Amikor megvalosul Isten szandeka es az emberek ujra tokeletesek lesznek az ezer ev vegere,akkor visszaadja Jezus az Attyanak a Kiralysagot amit megkapott 1914-ben,hogy ujra az Atya legyen minden ,mindenkinek.

Jezus ujra azt a szerepet fogja betolteni mint azelott,illetve mar akkor vele lessz a 144000 szemely is mint szellemteremtmenyek.

Jezusnak jar a tiszteletunk,es maradektalanul be kell tartanunk amit bemutatott es parancsolt,mert meghalt ertunk,de az imadat ami Istennek jar,az csak neki jar,mert O adta az eletet es csak O veheti el.

Kedves kérdező!

Attól függ, hogy mit értessz ''imádás'' alatt. Ha úgy akarod őt imádni, mint Jehovát, akkor igen, bűnnek számít!

"Akkor még a bűntelen angyalok is bálványimádók

lennének?

Zsidók 1:6 Amikor pedig bevezeti az elsőszülöttet a

világba, ismét így szól: "Imádja őt az Isten minden angyala!"

Pál az imádatnál itt a görög pro·szkü·ne′ó szót használta. Egy bibliai szótár leírása szerint ez a szó betű szerint azt jelenti, hogy ’a tisztelet jeleként vagy hódolattal adózva kezet csókol valakinek’ (Unger’s Bible Dictionary). W. E. Vine egy másik műben azt írja, hogy a szó „a tiszteletadás megnyilvánulására utal,

akár ember . . . , akár Isten felé irányul is ez a tisztelet” (An Expository Dictionary of New Testament Words). A bibliai időkben a pro·szkü·ne′ó jelentése gyakran arra is kiterjedt, amikor valaki ténylegesen meghajolt egy magas állásban lévő személy előtt.

Lássuk például Jézusnak azt a példázatát, amely egy rabszolgáról szól, aki képtelen volt visszafizetni urának egy igen nagy pénzösszeget. Ebben a példázatban ennek a görög szónak az egyik alakja szerepel, és a Vida fordítás szövegezésében így

olvasható ez a gondolat: „Leborult ekkor a rabszolga, imádva [a pro·szkü·ne′ó egyik alakja] (hódolattal) kérlelte [a királyt], ezt mondva neki: légy hosszútűrő irántam és mindent megfizetek neked” (Máté 18:26) Vajon ez azt jelenti, hogy amit ez a

férfi tett, az bálványimádás volt? Egyáltalán nem. csupán kifejezésre juttatta azt a hódolatot és tiszteletet, ami a királyt, azaz urát és feljebbvalóját megilleti.

A szövegkörnyezet alapján a János 1:1, 2 melyik fordítása a helyes? A János 1:18 ezt írja: „Istent soha senki sem látta.” A 14. vers világosan kijelenti: „ Az Ige testté lett, közöttünk lakott, és

láttuk az ő dicsőségét.” Az 1. és a 2. vers is azt mondja, hogy kezdetben „Isten nél volt”. Lehet-e valaki valakinél úgy,

hogy egyszersmind ő maga is az a személy? A János 17:3 -ban Jézus úgy szólítja meg az Atyát, mint „az egyedül igaz Istent”; így Jézus mint „isten” csupán Atyjának isteni tulajdonságait tükrözi vissza ( Héb 1:3 ).

Összeegyeztethető-e az „isten” fordítás a görög nyelvtan szabályaival? Néhány forrásmű kifejezetten síkraszáll amellett, hogy a görög szöveg úgy fordítandó, hogy „Isten volt az Ige”.

De nem mindegyik ért ezzel egyet. Philip B. Harner a „Minősítő értelmű, névelő nélkül használt főnévi állítmánykiegészítők: Márk 15:39 és János 1:1 ” című cikkében azt mondja, hogy az olyan mondatok, mint amilyen a János 1:1 - ben található mondat is, „névelő nélkül használt és az igét megelőző állítmánnyal elsősorban minősítő értelműek. Arra utalnak, hogy a

logosznak theosztermészete van.” Ezt javasolja:

„Talán így lehetne fordítani a mondatot:

»a Szónak ugyanaz volt a természete, mint Istennek«” ( Journal of Biblical Literature . 1973, 85., 87. o.). Ebben az írásszövegben tehát az a tény, hogy a the·osz′ szó a második előfordulásakor a (ho) határozott névelő nélkül jelenik meg, és az ige előtt áll a mondatban, a görög nyelvben nagy jelentőségű. Érdekes módon azok a fordítók, akik kitartanak amellett, hogy a János 1:1 -et így kell fordítani: „Isten volt az Ige”, habozás nélkül elhagyják a határozott névelőt más szövegrészek fordításánál, ahol az

ige előtt egyes számú, névelő nélkül használt főnévi állítmánykiegészítő van. A görög szövegben több példa is van erre: Ján 6:70, 9:17 .

John L. McKenzie, S. J., ezt írja a Dictionary of the Bible című munkájában: „ A Ján 1:1 -et szigorúan véve a következőképpen kellene lefordítani: »Az Ige az Istennél [= az Atyánál] volt, és az Ige isteni lény volt.«” (A zárójeles részt ő tette be. Nihil obstattal és a katolikus egyház nyomtatási engedélyével ellátva.) ([New York, 1965] 317. o.)

" De amikor azt mondom,hogy imádom Jézust akkor általa az Atyát is ugyan úgy imádom mert én nem tudok különbséget tenni kettőjük között."

Az baj, pedig a Szentírás külömbséget tesz, persze sok félrefordítás született annak érdekében, hogy ez a külömbség ne legyen érezhető, de a teljes írást olvasva ezek könnyen leleplezhetőek, mint azt be is bizonyítottam fenti példáimmal.

Amikor például az Ördög arra igyekezett rávenni Jézust, hogy mutasson be előtte egy imádati aktust, ő ezt mondta:

„Az Urat [Jehovát, ÚVF], a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj” (Máté 4:10 ). Később Jézus így oktatta a tanítványait:

„Atyátoknak se hívjatok senkit e földön; mert egy a ti Atyátok, a ki a mennyben van” (Máté 23:9 ).