Mi lenne, ha nem létezne isten?

"Ezt az "írót" tudományosabb körökben egyfajta udvari bolondként tartják nyilván, amin jókat lehet néha mulatni, de komolyan venni soha nem szabad."

Kicsit kifejthetnéd nekem, hogy konkrétan ki az a komoly tudományos kör, pontosan mely személyeket takarja, mert így csak egy red herring... people say..

"Kicsit kifejthetnéd nekem, hogy konkrétan ki az a komoly tudományos kör, pontosan mely személyeket takarja, mert így csak egy red herring... people say.."

Hát semmiképpen sem az ÉRTEM.HU zagyva csapata a sületlen féligazságaival meg a csúsztatásaival. :)

Egyébként meg minek fejtegessem? Az előbb kaptál rá választ, hogy milyen sületlenségeket is állít az illető.

Legyen elég annyi, hogy csámcsoghass. ;)

Ne menekülj, öcsi.

Engem nem a másik hozzászóló válasza érdekel, és nem is neki válaszoltam vissza.

Szóval fejtsd ki nékem szépen mire alapoztad a nagymellényű mellesleg logikailag semmi érvet nem tartalmazó állításodat, amivel egy elegáns mozdulattal lesöpörted az egészet?

A keresztények érvei:

minden it levő materalista cáfolja meg ezeket, kérem.

[link]

"Miért van annyi igazságtalanság? Létezik-e végső igazságosság?"

"Valódi, mindent átfogó igazságosság, amely mindenkire érvényes, nem található a világban."

A természet törvényei eddig általános igazságnak tűntek.

"Így az igazságosság utáni vágy vajon az emberi természet értelmetlen jellemzője csupán, vagy egy olyan örök, természetfeletti lényre mutat, aki azt örökké biztosítani tudja?"

Ebben a mondatban össze-vissza van keverve minden, teljesen értelmetlen.

Az igazságosság utáni vágy az emberi természet jellemzője. Értelmetlennek nem értelmetlen, mert az együttélés lehetőségét teremti meg. Nem mutat semmiféle örök, természetfeletti lényre. Azok az emberek, akik nem működnek együtt másokkal, hátrányba kerülnek az együttműködőkhöz képest. Ennyi az egész.

"Ha az élet csupán a túlélésért folytatott kegyetlen tusa, honnan erednek olyan értékek, mint a szépség és harmónia szeretete?"

"Az arányok, vonalak, színek, hangok ritmusa általában nem hordoz anyagi vagy biológiai értéket, s még ha van is kapcsolat köztük, más miatt szeretjük."

Tévedés. A természetben számos olyan eset van, amikor objektumok mérete, vagy kapcsolata kifejezhető természetes számokkal, vagy azok kapcsolatával. Ezek egy részéről belátható, hogy valamiféle optimum eredménye. Az olajcsepp gömb alakot formál, mert egyrészt szimmetriaokok miatt, másrészt energetikai minimum okán. A víz felszínén azonban egyetlen molekularétegből álló folttá folyik szét, mert a víz-levegő határon ez az optimális.

Pl. párválasztásnál megfigyelték, hogy a jobb-bal arcfél szimmetriája döntő fontosságú, ugyanis a test szimmetriái, helyes arányai egészségesebb génállományt feltételez, tehát érdemes utódlásul lehetőleg ilyet választani.

Az ember, fennmaradását annak is köszönheti, hogy képes összefüggéseket találni a világ dolgaiban, szimmetriákat felfedezni, hiszen ez a dolgok jobb megértését és kezelését adja. Az az ember, akinek nem tetszenek ezek, hajlamos nem foglalkozni velük, így hátrányba kerül.

A művészetek, zene, festészet, stb. szépérzékének eredetét meg a pszichológia és az agykutatás témakörében keresd.

"Miért létezik erkölcs, és miért van lelkiismeret?"

Az ember társas, kooperáló lény. Azok az embercsoportok, akiknek erre hajlama nem volt, nagyobb eséllyel haltak ki. Az erkölcs azon íratlan v. írott szabályok összessége, amely az ember társas egységét megtartani igyekszik. Ez prózai szükségszerűség. Egyszer olvastam egy tanulmányról (majd előkeresem a referenciát), amely végkövetkeztetésnek azt hozta ki, hogy az emberek erkölcsi és etikai normái függetlenek földrajzi helytől, vallástól, népcsoporttól. Ez az emberbe evolúció és szociológiai fejlődés során kerül bele.

"Honnan ered az ember szabad akarata?"

Onnan, hogy fizikailag külön objektum a többitől és más tárgyaktól. Igazából a szabad akarat hiánya lenne inkább indoklásért kiáltó. Emellett igazolni kellene, hogy az valóban szabad akarat-e, amit az ember érez, illetve, hogy egy nem szabad akarattal rendelkező entitásnak szükségszerűen éreznie is kell azt, hogy nincs szabad akarata. Az előbbiek fényében ugyanis lehet, hogy van szabad akarat érzésed úgy, hogy nincs is szabad akaratod (mint ahogy korlátos is).

"Személyes tulajdonságok nem fejlődhetnek ki személytelenekből."

Ezt azért indokolni kellene. Szóval miért is?

"Miért vágyik az ember eredendően a végtelen és tökéletes után?"

A tudás hatalom...

"Miért élünk, ha egyszer meg kell halnunk? Lehetséges, hogy a halál után nem lesz semmi?"

Azt, hogy te miért élsz, neked kell tudnod. Miért kell, hogy ezt valami "magasabb" szintű, soha nem látott, végtelen entitás mondja meg? A halál elkerülésére kifejlődött az életösztön, különben nem maradtunk volna fenn. A világ kognitív megismerése során az ember rájön arra, hogy előtte is éltek emberek és utána is élni fognak. Mindössze annyi történik, hogy az ő tudata szűnik meg.

"Lehet oly sok ember általános hite teljesen alaptalan?"

Lehet. Nagyjából Newton-ig mindenki azt hitte (jogosan), hogy a mozgás fenntartásához kell erőhatás, valójában a mozgás megváltoztatásához kell. Ez a felismerés egyébként egy máig is tartó gondolati forradalom időpontjában jött létre, sok másikkal együtt. Mivel a világ összes igazságáról indokolatlan lenne elvárni azt, hogy nyilvánvaló legyen, nem meglepő, hogy előfordul, több ember gondol valamit tévesen, mint ahány jól. Pl. a valószínűségszámítás és a testek relativisztikus mozgásának intuitív felfogásában az ember rendkívül rosszul teljesít.

"Mit mondanak a tudósok az emberi szellemről? Lehet-e az emberi szellem pusztán az anyag evolúciójának eredménye?"

Igen, lehet. Ez a kurrens tudományos vélemény.

"Számos materialista tudós megkísérli a legmagasabb szintű szellemi folyamatokat, beleértve az öntudatot és tudatosságot is, mint biokémiai reakciók végtermékét megmagyarázni. őket redukcionistáknak hívják, mivel a teljes valóságot az anyagi folyamatok szintjére egyszerűsítik. Vannak azonban más tudományos szakértők, akik nem ebbe a csoportba tartoznak, akik a tudomány korlátaival tisztában vannak, és "az emberi én csodájáról és misztériumáról beszélnek, annak szellemi értékeivel, kreativitásával és egyediségével mindannyiunkban", mint John C. Eccles, a Nobel-díjas neurológus tudós."

Igen, ez igaz. Ez most mit cáfol, vagy mit támaszt alá?

A válasz megírásának időpontja: ma 12:06

Öcsi az anyukád, te kis p.csköszörű! :)