Jézus hogy értette ezt?

24-29-ig a teljes szövegkörnyezetben olvasd el, egy modernebb fordításban:

24 Igazán mondom nektek: aki hallgat a szavamra, és hisz abban, aki elküldött engem, annak már örök élete van. Az ilyen ember nem kerül kárhoztató ítélet alá, mert már átment a halálból az örök életre. 25 Igazán mondom nektek, eljön az idő, sőt, már itt is van, amikor a halottak meghallják az Isten Fiának hangját, és akik hallgatnak a szavára, örökké élni fognak. 26 Mert ahogyan az élet forrása az Atyában van, ugyanúgy a Fiúnak is megadta, hogy benne is az élet forrása legyen. 27 Sőt, arra is felhatalmazást adott neki, hogy ítéletet tartson, mert ő az Emberfia. 28 Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az idő, amikor minden halott meghallja a sírokban a Fiú hangját, 29 és előjön. Akik életükben jót tettek, az örök életre támadnak fel, akik pedig gonosz dolgokat műveltek, azért támadnak fel, hogy ítéletre kerüljenek.”

Szia

Jézus Krisztus esetében azt jelenti, hogy két különleges képességet kapott Istentől: egyrészt lehetővé tudja tenni az emberek számára, hogy elnyerjék Jehova helyeslését, másrészt hatalma van arra, hogy életre keltse a halottakat. Jézus követői esetében pedig azt jelenti, hogy egy minden szempontból teljes életet kapnak. A felkent keresztények akkor kapják meg, amikor feltámadnak az égi életre. A földi reménységű hűségesek pedig csak azután fogják élvezni ezt a fajta életet, miután kiállják a végső próbát, melyre azután kerül sor, hogy Krisztus millenniumi uralma véget ér (1Kor 15:52, 53; Jel 20:5, 7–10).

Jézus itt arra a kivételes hatalomra utalt, amelyet az Atyától kapott, és amely által megadhatta az embereknek, hogy Isten előtt elfogadható állapotban legyenek. Sőt, ő képes feltámasztani azokat, akik halálalvásba merültek, és életet tud adni nekik. Jézus esetében ezeket a képességeket jelenti az, hogy „élete [van] önmagában”. Ezeket a szavakat úgy is visszaadhatnánk, hogy az Atyához hasonlóan a Fiúban is megvan az élet ajándéka (János 5:24–26).

*** w86 3/1 17. o. 6. bek. Egyesülten törekedjünk az élet célja felé! ***

így is fordíthatók: „az élet ajándéka önmagában” (5:25, 26, ÚV. Ref. Biblia lábjegyzet). Jézus tehát képes arra, hogy az embereket helyeselt állapotban állítsa elé. Továbbá képes arra is, hogy feltámassza és élettel ruházza fel azokat, akik a halálban alszanak (János 11:25; Jelenések 1:18).

Jehovának mindig is volt élete önmagában. Őróla ezt olvassuk: „Nálad van az élet forrása” (Zsoltárok 36:5, 9, [36:6, 10, Károli]). Az Atya azonban feltámasztotta feddhetetlen Fiát a halottak közül „azoknak első zsengéjeként, akik elaludtak a halálban”. S mivel Jézusnál „élet ajándéka van önmagában”, ő felhatalmazást kapott arra, hogy megbocsásson bűnöket, ítéljen, és halottakat támasszon fel az örök élet kilátásával (1Korinthus 15:20–22; János 5:27–29; Cselekedetek 17:31).

Jézus ezt a hatalmat kapta, ezért nem szó szerint értendő.

Katy Weaver

"Ha benne is az élet forrása van, hogyhogy nem fakadt

fel halálakor? Hiszen nem támasztotta fel magát, az

Atya támasztotta fel."

Pedig ez már lerágott csont, de akkor lehet hogy meg fognak lepni ezek a versek:

Atya:

Apcs 2:24 Kit az >>>Isten feltámasztott<<<, a halál fájdalmait megoldván; mivelhogy lehetetlen volt neki attól fogvatartatnia.

Fiú:

Ján 2:19 Felele Jézus és monda nekik: Rontsátok le a templomot, és három nap alatt >>>megépítem<<< azt.

Ján 2:21 Ő pedig az ő testének templomáról szól vala.

Ján 10:17 Azért szeret engem az Atya, mert én leteszem az én életemet, hogy >>>újra felvegyem azt<<<.

Szent Lélek:

Róm 8:11 De ha Annak a >>>Lelke<<< lakik bennetek, aki >>>feltámasztotta Jézust a halálból<<<, ugyanaz, aki feltámasztotta Krisztus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket is az ő tibennetek lakozó Lelke által.

1Pét 3:18 Mert Krisztus is szenvedett egyszer a bűnökért, mint igaz a nem igazakért, hogy minket Istenhez vezéreljen; megölettetvén ugyan test szerint, de >>>megeleveníttetvén lélek szerint<<<;

na necsi...

Nem kell hinni benne.

Kérdezőnek!

Élete, vagy életforrása önmagában, azt hiszem ez elfogadható, mert lényegében szinte ugyanaz. De valakinek ezt írtad idézlek:

"

Nem egészen, mivel az Atya támasztota fel, és nem Ő támasztotta fel magát. "

A Názáreti Jézus Krisztus szelleme a seolban is állandóan birtokolta az örök életet, mert nem volt benne bűn, ezért lehetetlen volt, hogy a pokol erői Jézus szellemét fogságban tartsák. Ez alapján Jézus önmagától támadt föl, vagyis a szelleme az önmagában levő örök élettől jött föl a seolból.

Viszont a Rómaiakhoz írt levél 8. fejezetében arról van szó, hogy a Szentlélek központi szerepet játszott abban, hogy Jézus szelleme és lelke egyesült a testével. Tehát Jézus együttműködött Istennel és a Szentlélekkel, valamint Isten teremtő erejével. Ennek köszönhetően újra a lelke és a szelleme egyesült a testével, ami egy hatalmas lényegi változáson is keresztülment közben.

Ezért az is igaz, hogy Jézus föltámadott a halálból, de az is igaz, hogy Isten föltámasztotta Jézust a halálból, úgyhogy az igazságnak két oldala van, és a két állítás egymás mellé helyezhető.