A keresztények jelentős része miért nem fogadja el Mohamedet prófétának?

Ez egyszerű: mert ha valaki szerint Mohamed igaz próféta volt, akkor azt is hinnie kell, hogy Jézus nem Megváltó.

Mohamed szerint ugyanis, bár ő is hirdette az örök ítéletet, de az általa írtak szerint nem szükséges megváltás az "üdvösséghez".

Jézus viszont azt mondta, hogy "én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam".

Tisztán logikai szempontból nézve lényegtelen, hogy melyikük mondott igazat és melyikük hazudott, a lényeg az, hogy az ellentét a két hitrendszer között feloldhatatlan. Definíció szerint NEM TUD senki egyszerre hinni Mohamed prófétai elhívásában és Jézusban a Krisztusban, ezért vagy nem fogadja el Mohamedet prófétának, vagy nem keresztény. Akinek Jézus nem több prófétánál, azt nem lehet kereszténynek nevezni.

Ettől még természetesen nem lenne muszáj egymást gyilkolászni, de azt nem lehet elvárni egy kereszténytől, hogy Mohamedet elfogadja prófétának, ugyanúgy, mint ahogy a muszlimoktól se lehet elvárni, hogy Jézust tartsák az egyedül üdvözítő Krisztusnak.

Tudom, mit nem értesz, de ezt nem nehéz feloldani. Csak egy premisszát kellene megváltoztatni.

Azt írod:

"miert abba fektetnek erõt h egymàsra "ràlicitàljanak" vagy egymàst megtérìtsék

Ahelyett h vàlvetve kuzdenének egy közös ha úgy tetszik magasztos célért."

Emögött ott van az a holisztikus feltételezés, hogy igazából minden vallás egyformán "jó", mert csak különböző világlátásokról, hagyományokról van szó, nem pedig igazságról és hazugságról. Ez a szociológiai vallásfogalom.

Azonban ha megváltoztatod a premisszát arra, hogy létezik egy objektív transzcendens valóság, akkor már nagyon nem mindegy, hogy milyen vallást követnek az emberek, mert akkor a vallási pluralizmus azt jelenti, hogy valódi küzdelem folyik a lelkekért egy jó és egy gonosz természetfölötti valóság között, aminek valódi tétje van, még azon emberek számára is, akik egyáltalán nem is hisznek semmilyen vallásban. Mind az iszlám, mind a kereszténység azt vallja, hogy az objektív természetfeletti valóság lett számára kinyilatkoztatva, és annak nevében cselekszik. Aki nem abban hisz, amiben ő, az el lesz ítélve, elkárhozik stb..

Tehát egy kereszténynek a kereszténység, egy muszlimnak az iszlám az nem csupán a vallása, hanem a látható világnál is objektívebbnek tekintett valóság. Épp ezért nemcsak az nem mindegy számára, hogy ő miben hisz, és megalkuszik-e más vallásokkal a békesség vagy vmilyen "magasztos cél" érdekében, hanem hogy mások miben hisznek, az se mindegy. Mert csak egyetlen magasztos cél létezik: a saját Istene elvárásainak megfelelni. Ha ennek az Istennek az az elvárása, hogy akik már ismerik Őt, azok minél több emberrel is megismertessék, akkor itt nem arról van szó, hogy ezek hülyék, akik nem képesek belátni, hogy jobb lenne mindenkinek hagyni, hogy higgyen, amiben akar, hanem akkor nekik, mint az objektív transzcendens valóság ismerőinek morális kötelezettségük mind az Istenük, mind a többi ember felé, hogy elmondják nekik az igazságot.

Nem tudom, érted-e, mire gondolok. De pl. ha tényleg létezik a keresztények Istene, akkor a térítő keresztények nem irracionálisan viselkednek és éppen hogy nem az önérdeküket követik (amit általában feltételeznek a térítő vallásokról, pl. hogy a vallásuknak minél több követőt szerezzenek), hanem ugyanazt csinálják, mint a katasztrófafilmekben az a tipikus figura, aki szinte mindig egyedüliként jön rá, hogy katasztrófa közeleg, és tudja is, hogy hogyan lehetne megelőzni, de senki vagy csak kevesen hisznek neki, aztán mikor mégis kiderül, hogy igaza volt, már késő bármit is tenni. Azok a többi emberek, akik belehalnak a katasztrófába, mert nem hittek neki, ugyanúgy járnak, mintha nem is szólt volna nekik, de ő a saját morális kötelességét teljesítette azzal, hogy figyelmeztette őket a veszélyre.

Ugyanígy, ha az iszlám tartalmazza az igazságot, akkor a dzsihád a legjobb dolog, amit tehetnek, hiszen a világnak is ez a legjobb az ítélet szemontjából és saját maguknak is ez eredményezi a legnagyobb jutalmazást a túlvilágon.

Tehát ha tényleg hiszel abban, amit a vallásod hirdet, akkor - nem minden vallásnál, de ennél a kettőnél tipikusan - morális kötelezettséged keletkezik arra, hogy a többi embert is meggyőzzed, legalábbis megpróbáljad. És akkor nincs értelme semmiféle kiegyezésnek, kompromisszumkeresésnek a többi vallással, mert ha a saját vallásodról elhiszed, hogy az az objektív valóság, akkor az összes többi vallás hazugság.

Egy fontos megjegyzés az, hogy Jézus a keresztényeknek nem engedte meg a kereszténység erőszakkal történő terjesztését, mégis ezt csinálták állandóan. Az iszlám viszont megengedhetőnek tartja az erőszakos terjeszkedést, és magától értetődőnek a saját területén a többi vallás gyakorlásának korlátozását.