A Jelenések könyvében lévő hét csapást szó szerint, vagy jelképesnek tekintitek?

Szia.

Ezek Jelképes csapások ugyan is a hét csésze hét ítélet üzenetet tartalmaz, amit bejelent Isten a szolgái által

Kemény szavak, de igazságosak.

Jelenések 16:2 a földre önti az első csészét:

És fájdalmas és rosszindulatú fekély lett azokon az embereken, akiken rajta volt a vadállat jele, és akik imádták annak képmását”

’a föld’ itt is azt a stabilnak tűnő politikai rendszert jelképezi, melynek kiépítését Sátán több mint 4000 évvel ezelőtt, Nimród idejében kezdte el (Jelenések 8:7).

Ezekben az utolsó napokban számos kormányzat olyan fokú lojalitást követel meg az alattvalóitól, amely felér az imádattal. Ragaszkodnak hozzá, hogy elsősorban az államhoz kell lojálisnak lenni, nem pedig Istenhez vagy bármi máshoz (2Timóteusz 3:1; vesd össze: Lukács 20:25; János 19:15)

Ennek az első csészének a tartalma erőteljesen kiemeli az emberek előtt álló választási lehetőséget. Vagy elvesztik a világ kegyét, vagy Jehova haragját vonják magukra. Az emberekre kényszer nehezedik, hogy elfogadják a vadállat jelét, és így „senki ne tudjon venni vagy eladni, csak az, akin rajta van a jel, a vadállat neve vagy nevének száma” (Jelenések 13:16, 17). De ennek ára van! Jehova úgy tekint azokra, akik elfogadják a jelet, mint akiket „fájdalmas és rosszindulatú fekély” borít.

Szellemi értelemben tisztátalanok. Ha nem bánják meg bűneiket, ez a „fájdalmas” betegség halálos kimenetelű lesz, mert itt van Jehova ítéletnapja. Senki sem lehet semleges állásponton: vagy a világrendszer részét alkotja, vagy Jehovát szolgálja az ő Krisztusának oldalán (Lukács 11:23; vesd össze: Jakab 4:4).

Második csésze:

a tengerbe. Az pedig vérré vált, mint amilyen a halott vére, és minden élő lélek meghalt, igen, ami a tengerben volt” (Jelenések 16:3).

a tenger’ ellen irányul, a Jehovától elidegenedett, háborgó, lázadó emberiség tömege ellen (Ézsaiás 57:20, 21; Jelenések 8:8, 9). Ez a ’tenger’ Jehova szemében olyan, mint a vér, tehát alkalmatlan arra, hogy teremtmények éljenek benne. Éppen ezért a keresztények nem alkothatják a világ részét (János 17:14). A második csésze kiöntése feltárja, hogy a tengerben lakozó emberiség halott Jehova szemében. A közösségi felelősség elve alapján az emberiség rengeteg ártatlan vér kiontásában vétkes! Amikor elérkezik Jehova haragjának napja, ezek az emberek szó szerint is meghalnak Jehova ítélet-végrehajtóinak a kezétől (Jelenések 19:17, 18; vesd össze: Efézus 2:1; Kolosszé 2:13).

„És a harmadik kiöntötte csészéjét a folyókba és a vizek forrásaiba. Azok pedig vérré váltak.

’A folyók és a vizek forrásai’ a vezetés és a bölcsesség úgynevezett friss forrásait szemléltetik, amelyeket ez a világ elfogad: például politikai, gazdasági, tudományos, oktatási, társadalmi és vallási filozófiákat, melyek befolyásolják az emberek tetteit és döntéseit. Ahelyett, hogy Jehovára, az élet Forrására tekintenének, és tőle várnák az életadó igazságot, az emberek ’repedezett tárolókat vájnak maguknak’, és bőven isznak ’e világ bölcsességéből, mely bolondság Isten előtt’ (Jeremiás 2:13; 1Korintusz 1:19; 2:6; 3:19; Zsoltárok 36:9).

A szennyezett „vizek” miatt az emberek vérbűnt követtek el, például úgy, hogy óriási mérvű vérontásba keveredtek a háborúkban, amelyek több mint százmillió életet követeltek a múlt században. Az emberek különösen a keresztény országokban – ahol a két világháború kirobbant – ’siettek ártatlan vért ontani’, Isten tanúinak a vérét is (Ézsaiás 59:7; Jeremiás 2:34). Az emberiség azáltal is vérbűnt vont magára, hogy megszegve Jehova igazságos törvényeit, óriási mennyiségű vért használt fel transzfúzió céljára (1Mózes 9:3–5; 3Mózes 17:14; Cselekedetek 15:28, 29). Ennek már le is aratták szomorú következményeit: rengetegen fertőződtek meg vérátömlesztés útján terjedő betegségekkel, például AIDS-cel és hepatitisszel. Ezek a törvényszegők nemsokára megkapják a vérbűnükért járó teljes fizetséget, amikor kiszabják rájuk a lehető legnagyobb büntetést: összetapossák őket ’Isten haragjának nagy borsajtójában’ (Jelenések 14:19, 20).

Amikor Mózes idejében a Nílus vize vérré vált, az egyiptomiak életben maradhattak, ha más vízforrást kerestek (2Mózes 7:24). Ma azonban, a szellemi csapás idején az emberek sehol sem találhatnak életadó vizet Sátán világában. Ennek a harmadik csészének a kiöntése azt foglalja magában, hogy kihirdetjük: a világ ’folyói és a vizek forrásai’ olyanok, mint a vér, tehát szellemi halált okoznak mindazoknak, akik isznak belőlük. Ha az emberek nem fordulnak Jehovához, elmarasztaló ítéletet vonnak magukra. (Vesd össze: Ezékiel 33:11.)

„És a negyedik kiöntötte csészéjét a napra, és a napnak megadatott, hogy tűzzel perzselje az embereket. És nagy hőség perzselte az embereket, mégis káromolták az Isten nevét, akinek megvan a hatalma e csapások fölött, és nem tanúsítottak megbánást, hogy dicsőséget adjanak neki” (Jelenések 16:8, 9).

Az emberiségnek azonban megvan a saját ’napja’, a saját uralkodói, akik Isten Királyságával szemben állva próbálnak meg ragyogni. A negyedik trombitaszó közzé tette, hogy a kereszténység egeiben levő ’nap, hold és csillagok’ tulajdonképpen nem is a fény forrásai, hanem a sötétségé (Jelenések 8:12). Isten haragjának negyedik csészéje most megmutatja, hogy a világ ’napja’ elviselhetetlenül forró lesz. Azok, akikre felnéznek mint naphoz hasonló vezetőkre, ’megperzselik’ az emberiséget. Ez megadatott a jelképes napnak, más szóval Jehova megengedi, mert ez része az emberiség feletti tüzes ítéletének.

A világ uralkodói az első világháború után létrehozták a Népszövetséget, hogy biztonságossá tegyék a világot, ám az nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezért különféle uralkodási formákkal próbálkoztak, például a fasizmussal és a nácizmussal. A kommunizmus is tért hódított. De ahelyett, hogy jobbá tették volna az emberiség sorsát, e rendszerek naphoz hasonló uralkodói kezdték ’nagy hőséggel perzselni az embereket’. A Spanyolországban, Etiópiában és Mandzsúriában dúló helyi háborúk hozzájárultak a második világháború kirobbanásához. A modern kori történelem feltárja, hogy Mussolini, Hitler és Sztálin diktátorként közvetlenül és közvetve is több tízmillió ember haláláért felelős, akik közül sokan a saját honfitársaik voltak. Nem túl régen olyan országok lakosságát ’perzselték’ nemzetközi konfliktusok vagy polgárháborúk, mint például Vietnam, Kambodzsa, Irán, Libanon és Írország, valamint Latin-Amerika és Afrika néhány országa. Ehhez adjuk hozzá a szuperhatalmak közt dúló állandó versengést is. E hatalmak borzalmas atomfegyverei képesek az egész emberiséget hamuvá égetni. Ezekben az utolsó napokban az emberiség valóban ki van téve a perzselő ’nap’, vagyis a saját igazságtalan uralkodói hevének. Isten haragja negyedik csészéjének a kiöntése rávilágított ezekre a történelmi tényekre, melyeket Isten népe az egész földön hirdetett.

De az emberiség nagy része hallani sem akar erről. Sokan azok közül, akik elvetik a Királyságot, még káromolják is Isten nevét, ahogyan a fáraó tette azzal, hogy nem volt hajlandó elismerni Jehova szuverenitását (2Mózes 1:8–10; 5:2). Ezek az ellenállók, akiket nem érdekel a messiási Királyság, inkább a szenvedést választják az elnyomó emberi uralom perzselő ’napja’ alatt.

És az ötödik kiöntötte csészéjét a vadállat trónjára” (Jelenések 16:10

A „vadállat” Sátán kormányzati rendszere. Nincsen szó szerinti trónja, mint ahogy maga a vadállat sem szó szerinti. A trón említése azonban azt mutatja, hogy a vadállat királyi hatalmat gyakorol az emberiség felett, s ez összhangban van azzal a ténnyel, hogy az állat mindegyik szarván királyi diadém van. Valójában ’a vadállat trónja’ az alapja vagy forrása ennek a hatalomnak. A Biblia feltárja az igazságot a vadállat királyi hatalmáról, amikor azt mondja, hogy „a vadállat a sárkánytól kapta erejét és trónját, s nagy hatalmat is” (Jelenések 13:1, 2; 1János 5:19). Amikor tehát kiöntik a csészét a vadállat trónjára, feltárják, hogy mi volt és mi még jelenleg is Sátán valódi szerepe a vadállat támogatásában.

Amikor Sátán megkísértette Jézust, látomásban megmutatta neki a világ összes királyságát, és felkínálta neki „mindezt a hatalmat és ezek dicsőségét”. De volt egy feltétel: Jézusnak előbb imádatot kellett bemutatnia Sátán előtt (Lukács 4:5–7). Gondolod, hogy a világ kormányzatainak kisebb árat kell fizetniük a hatalmukért? Egyáltalán nem! A Biblia szerint Sátán e világrendszer istene, tehát akár tudatában vannak a nemzetek, akár nem, neki szolgálnak (2Korintusz 4:3, 4). Ez a helyzet a jelenlegi világrendszer felépítéséből is látszik, ugyanis a világ szűklátókörű nacionalizmusra, gyűlöletre és önzésre épül. Olyan, amilyennek Sátán akarja, hiszen így az uralma alatt tarthatja az emberiséget. Korrupt kormányzatok, hatalomvágy, hazug diplomácia, fegyverkezési verseny – mindez Sátán aljas egyéniségét tükrözi. A világ Sátán erkölcstelen irányadó mértékeit követi, így őt teszi meg az istenévé. Amikor a vadállatot kivégzik, és Isten asszonyának Magva végül a mélységbe veti Sátánt, a vadállat trónja összeomlik (1Mózes 3:15; Jelenések 19:20, 21; 20:1–3).

A világ uralkodójaként Sátán sok szomorúságot és szenvedést okoz. Éhínség, háborúk, erőszak, bűnözés, kábítószer-élvezet, erkölcstelenség, szexuális úton terjedő betegségek, becstelenség, vallásos képmutatás – egyebek közt ezek jellemzik Sátán rendszerét. (Vesd össze: Galácia 5:19–21.) Ennek ellenére az, hogy Sátánt leleplezték mint e világ istenét, kínokat és kellemetlenséget okozott azoknak, akik az ő irányadó mértékei szerint élnek. „A nyelvüket kezdték harapdálni fájdalmukban”, különösen a kereszténység tagjai. Sokan fájlalják, hogy az igazság leleplezi az életmódjukat, mások félnek a leleplezéstől, és üldözik azokat, akik hirdetik az igazságot. Elvetik Isten Királyságát, és gyalázzák Jehova szent nevét. Vallási vonatkozásban beteg, fekélyes állapotuk lelepleződik, ezért káromolják az egek Istenét. Nem, ’nem bánják meg cselekedeteiket’. Tehát nem számíthatunk tömeges megtérésre, mielőtt véget ér a jelenlegi világrendszer (Ézsaiás 32:6).

Isten haragja hatodik csészéjének a kiöntése szintén kapcsolatban van az Eufrátesszel: „És a hatodik kiöntötte csészéjét az Eufráteszre, a nagy folyóra, és kiszáradt annak vize, hogy elő legyen készítve az út a napkeletről jövő királyoknak” (Jelenések 16:12). Ez is rossz hír Nagy Babilonnak!

Az ősi Babilon fénykorában az Eufrátesz bő vizének fontos szerepe volt a város védelmében. I. e. 539-ben a folyó kiszáradt, amikor a perzsa hadvezér, Círusz elterelte. Tehát megnyílt az út a perzsa Círusz és a méd Dáriusz, ’a napkeletről jövő királyok’ előtt, hogy betörjenek Babilonba és birtokba vegyék. A döntő pillanatban az Eufrátesz nem nyújtott védelmet a nagy városnak (Ézsaiás 44:27–45:7; Jeremiás 51:36). Valami hasonló fog történni a modern kori Babilonnal, a hamis vallás világbirodalmával is.

Nagy Babilon „sok vízen ül”. A Jelenések 17:1, 15 szerint ezek a vizek „népeket, tömegeket, nemzeteket és nyelveket” jelentenek, hívek tömegeit, akiket védelemnek tekint. De a ’vizei’ kiszáradóban vannak! Nyugat-Európában, ahol korábban nagy volt a befolyása, ma százmilliók vannak, akik nem is tagadják, hogy nem érdekli őket a vallás. Egyes országokban sok éven át nyíltan arra törekedtek, hogy megpróbálják megszüntetni a vallás befolyását. Ezekben az országokban a tömegek nem álltak ki a vallás mellett. Hasonlóképpen, amikor elérkezik az idő Nagy Babilon elpusztítására, egyre fogyatkozó hívei semmilyen védelmet sem fognak nyújtani neki (Jelenések 17:16). Jóllehet állítása szerint több milliárd tagja van, Nagy Babilon mégis védtelenül áll majd ’a napkeletről jövő királyokkal’ szemben.

I. e. 539-ben a méd Dáriusz és a perzsa Círusz volt az. Jehova ezt a két királyt használta fel az ókori Babilon elfoglalására. Most, az Úr napján szintén emberi uralkodók fogják elpusztítani Nagy Babilon hamis vallásait. De ez ismét Isten ítélete lesz. Jehova Isten és Jézus Krisztus, vagyis ’a napkeletről jövő királyok’ az emberi uralkodók szívébe adják azt a ’gondolatot’, hogy forduljanak Nagy Babilon ellen és pusztítsák el (Jelenések 17:16, 17). A hatodik csésze kiöntése közzéteszi, hogy az ítélet a végrehajtásához közeledik.

A „Har-Magedon” név azt jelenti, hogy ’Megiddó hegye’. Ám ez nem egy szó szerinti hely, hanem egy világhelyzet, melybe akkor kerülnek a nemzetek, amikor egybegyűjtik őket Jehova Isten ellen, és melyben Jehova végleg elpusztítja őket. Ez az egész világot érinteni fogja (Jeremiás 25:31–33; Dániel 2:44). Hasonló ’Isten haragjának nagy borsajtójához’, és ’a döntés völgyéhez’, azaz ’Josafát völgyéhez’, ahová összegyűjtik a nemzeteket, hogy Jehova kivégezze őket (Jelenések 14:19; Jóel 3:12, 14). ’Izrael földjével’ is kapcsolatban van, ahol Magóg Gógjának sátáni seregei megsemmisülnek, és „a nagy tenger és a Dicsőség szent hegye” közötti hellyel is, ahol Mihály, a nagy fejedelem keze által az északi királyt „utoléri a vég” (Ezékiel 38:16–18, 22, 23; Dániel 11:45–12:1).

Amikor a Sátántól és földi ügynökeitől származó, brekegésszerű propaganda hatására a nemzetek ebbe a helyzetbe kerülnek, elérkezik az ideje, hogy a hetedik angyal kiöntse Isten haragjának utolsó csészéjét.

„És a hetedik kiöntötte csészéjét a levegőre. Erre egy harsány hang jött a szentélyből, a trón felől, és ezt mondta: »Meglett!«” (Jelenések 16:17).

’A levegő’ az utolsó létfenntartó közeg, melyet csapás sújt. De ez nem a szó szerinti levegő. Az semmivel sem szolgált rá Jehova elmarasztaló ítéletére, mint ahogy a szó szerinti föld, a tenger, az édesvizek forrásai vagy a nap sem. Itt inkább arról a ’levegőről’ van szó, amelyről Pál beszélt, amikor Sátánt „a levegő hatalmának uralkodója” kifejezéssel illette (Efézus 2:2). Ez a sátáni ’levegő’, melyet a világ belélegez, az a szellem, vagyis gondolkodásmód, amely az egész gonosz világrendszerre jellemző; Sátán gondolkodásmódja, amely teljesen átitatja az élet minden területét, csak Jehova szervezetét nem. Amikor tehát a hetedik angyal kiönti csészéjét a levegőre, kifejezi Isten haragját Sátán ellen, annak szervezete ellen, és minden ellen, ami az emberiséget arra indítja, hogy támogassa Sátánt, és hogy szembeszálljon Jehova szuverenitásával.

Ez és a hat korábbi csapás fejezi ki Jehova teljes ítéletét Sátán és a rendszere felett. Bejelentik, milyen sors vár Sátánra és magvára. Amikor az utolsó csészét is kiöntik, maga Jehova jelenti ki: „Meglett!” Ehhez nincs mit hozzáfűzni. Amikor Jehova úgy látja, hogy a haragja csészéinek a tartalmát kellőképpen nyilvánosságra hozták, késedelem nélkül végre fogja hajtani az üzenetekben kihirdetett ítéleteket.

Fogalmam sincs. A Jelenések könyve János apostol látomásairól szól, nem tudni, mi válik valóra belőle és mi nem. Ezenkívül igencsak bonyolult a szimbolikája, nehéz értelmezni.

Nem tanú