A különböző egyházak hogyan értelmezik a Máté 24:45-51-et?

Azt jelenti a kiemelt rész, hogy minden pillanatban úgy éljünk, hogy lehet már nem lesz holnap vagy egy új alkalom megváltoztatni a helyzetet.

Ez nem azt jelenti, hogy a múlttal és a jövővvel nem kell foglalkozni. Hanem azt jelenti, hogy kerüljük a bűnt ahogy csak lehet, próbáljunk meg becsületesen élni, Istennek tetszően. Nem tudhatjuk, hogy mikor halunk meg.

Azok akik úgy állnak az élethez, hogy nem érdekel Isten, majd megbánnom, lehet pórul fognak járni.

Ezt jelenti. Remélem sikerült nagyjából érthetően leírnom.

A hű és értelmes szolga mindenki, aki követi Jézust. Bár mi Jézus testévrei, barátai vagyunk és közös az atyánk.

De a lényeg, hogy attól, hogy valaki valamilyen szervezetnek a tagja, xy nemű, xy bőrszínű, yí nemzetségű stb...nem lesz magasabb.

Nem tartozom egyházhoz, de ha esetleg érdekelne, katolikus nevelést kaptam.

Kedves kérdező!

A Mt.24:45-51 az egy példázat és nem prófécia.

Sajnos a Jehova Tanúi a fenti igéket prófécia ként terjesztik.

A baj ott kezdődik,hogy a fenti igéket a saját tanaik szerint magyarázzák meg ami azt a látszatot kelti amit szinte mindannyian tudunk már,éspedig azt,hogy ők vagyis az Őrtorony társulat az "igaz és hű rabszolga".

Ezzel csak azt szeretném mondani,hogy nem csak ők azok "a hű rabszolgák" hanem mindannyiunk azok vagyunk akik befogadjuk és elfogadjuk Jézus Krisztus ajánlatát.

Nem egy szervezet vagy vallási csoport által tisztulunk meg,hanem Jézus vére tisztit meg bennünket. Ha valaki ezt elfogadja és eleget tesz és befogadja Jézust,máris hű és értelmes "rabszolga" lesz belölle és ehhez nem kell se vallás se szervezet,hanem csakis a tiszta és őszinte hit,és szeretet.

Kedves Kérdező.

Ha ez csak példázat lenne, akkor hogyan és ki számolna el Jézus földi javaival. A Földi javak, pedig az emberek, akiket tanítvánnyá kell tennie azoknak akik Jézus követői, hiszen ezért indította el Jézus ezt a munkát.

Szomorúan olvasom, egy valamikori testvérünk szavait

Az igazságtól eltért hitehagyottak ma szóban ostorozzák a „hű és értelmes rabszolgát”; valójában belemarnak abba, aki táplálta őket szellemileg.

A Hű és bölcs szolga nem példázat, hanem egy Jézus által létrehozott és támogatott kis csoport.

amikor Jézus itt járt, lefektette ennek a szolgának az alapjait, hiszen a Tanítványai, az apostolok, és a vének képviselték az I. században a Hű és bölcs szolgát.

Ők rendszeresen kiosztották a szellemi "étkeket" a testvéreknek szerte a "világon" ahova misszionáriusaik utaztak. Mint ahogy olvassuk is rendszeresen küldtek leveleket, megtartás végett a különböző gyükekezeteknek

A bibliában soha nem volt olyan hogy az emberek a saját akaratuk szerint élték, vagy értelmezték volna az írásokat személy szerint, mert akkor olyan tanítási káosz lett volna, mint ami napjainkban van.

A Teremtő nem a zűrzavar Istene hanem a rend és az egység Istene.

Ahogy régen az Izraelitákat kinevezett prófétákon vezetőkön keresztül vezette és tanította, úgy ma is szerte a világon a Teremtő Jézus irányításával felhasznál egy ilyen osztályt erre a feladatra, hogy egységesen tanuljanak egyfélét beszéljenek.

A versben azt is olvashatjuk, hogy ez a szolga amikor Jézus visszatér azt látja, hogy jól sáfárkodik Jézus Földi javaival, vagy is "enni ad a nyájnak", hogy megteremjék a szellem gyümölcseit, és egységes keresztényként éljenek a világon mindenütt, és a nyáj tagjai részt vesznek a Máté 24:14 vers és a Máté 28:19,20 versben adott parancs végrehajtásában

A Hű és bölcs szolga, ahogy az apostolok is Tették, biztosítottak a testvéreiknek területeket, hogy hova menjenek prédikálni, hova ne menjenek, és mit mondjanak. Jézus is erre képezte ki a Tanítványait

Ha ez a szolga osztály nem létezne, vagy magára hagyná Jézus földi javait, nem törődve az emberek jó létével arra mondja Jézus, hogy sírás lesz nekik mert nem tették meg a kötelességüket.

A másik, hogy azt írta valaki, hogy semmilyen szervezetnek, vagy vallásnak nem kell a tagja leni.

(Héberek 10:24, 25) 24 És figyeljünk egymásra a szeretetre és jó cselekedetekre való ösztönzés végett, 25 nem hagyva fel egybegyűlésünkkel, mint szokásuk némelyeknek, hanem bátorítva egymást, éspedig annál inkább, minél inkább közeledni látjátok azt a napot.

aki erre a versre azt mondja, hogy nem kell Isten népéhez tartozni, és egybegyűlni, az máris megtagadta Jézus tanítását, és azt meri mondani, hogy befogadta Jézust a szívébe?

Hogyan szeretheti az ilyen ember Jézust, amikor egy tanítására azt mondja, hogy szükségtelen?

Hogyan buzdíthatom a Testvéremet, ha nem találkozok vele, és a biblia szerint nem jövök össze vele, az imádati helyen, ahova mindig keresztény szokás volt, ezt tenni.

Az ilyen ember valójában megtagadta tulajdonosát, Jézust, mert ellene tanít Isten szavának, és Jézus követőjének merészeli magát nevezni.

S hogyan segítek a testvéremen ha nem is tudom ki a testvérem, mert sehova nem járok, és ha baj van nem is tudok sem szellemileg, sem érzelmileg, sem anyagilag segíteni neki....s ha nekem lesz bajom, Én sem kapok segítséget.

Milyen testvérek azok akik nem is ismerik egymást,

Szerintem idegeneknek szokták hívni az ilyeneket, nem testvéreknek.

Jézus soha nem mondta, hogy mindenfelé szét szaladt emberek tagjai fogják őt képviselni.

A bibliában ha olvastad, Isten mindig egységesen jól irányítva vezette a népét, régen is és most is.

Bocsánatot kérek de nagyon fáj ... na mindegy....

Ezt a verset azért idézem, mert ez egy prófécia, ami most teljesedik, és ebből is látható, hogy egy "néphez" kell csatlakozni, vagy is tartozni, mert egy tanítást ad Isten... és minden nemzetből fognak ehhez a néphez csatlakozni a biblia vers szerint.

Mert akkor Jézus sem végzett volna "begyűjtő" munkát, hanem hagyta volna szana-széjjel az embereket. s akkor nem lett volna egységes egy nép, Tényleg az apostolok minek mentek prédikálni, meg minek gyűltek egybe rendszeresen?

Ha nem kell sehova tartozni, s akkor is törődtek a testvérek egymással.

(Ézsaiás 2:2-4) 2 És úgy lesz a napok befejező részében, hogy szilárdan áll majd Jehova házának hegye a hegyek teteje fölött, és magasabbra emeltetik a domboknál, és oda fognak özönleni mind a nemzetek. 3 Sok nép jön el, és ezt mondják: „Jöjjetek, menjünk fel Jehova hegyére, Jákob Istenének házához, és ő oktatni fog bennünket útjaira, mi pedig az ő ösvényein járunk.” Mert Sionból jön a törvény, és Jehova szava Jeruzsálemből. 4 Ítélkezni fog a nemzetek között, és elrendezi sok nép ügyeit. Kardjaikat ekevasakká kovácsolják, és lándzsáikat metszőkésekké. Nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és hadakozást többé nem tanulnak.

Csak annyit szeretnék, hogy a 2. hozzá szóló többes számban használja a Hű és bölcs szolga osztályt. ami nem helyes, mert a biblia egy ilyen szolgáról beszél,

Vagy is van egy olyan csoport aki szellemileg táplálja az embereket, Jézus földi juhait.

Fura a kérdés, ugyanis a felekezeteknek igen ritkán szokott lenni hivatalos értelmezésük az egyes szentírási szakaszokhoz. Még a katolikus Egyház tanítóhivatala is meglepően kevés szentírási szakaszhoz fűz kötelező érvényű magyarázatot, a protestáns felekezeteknél pedig - az "egyéni értelmezés" elvéből következően - pedig szó sem lehet hivatalos értelmezésről. Az ókor végén és a középkorban viszont virágzottak a szentíráskommentárok, érdekes lehet belenézni, hogyan értelmezték az 1. évezred szent életű egyházatyái és egyházi írói ezt a szentírási szakaszt.

Az alábbi idézetek a Catena Aurea (Aranylánc) c. műből valók, amiben az 1. évezred neves szentíráskommentátorainak a kommentárjait gyűjtötték össze. Az alábbi linken megtalálható a Catena Aureában ehhez a szentírási szakaszhoz található összes kommentár angol nyelven, ebből néhányat lefordítottam magyarra.

[link]

Hiláriusz (300-368): Habár az Úr fenn [a fenti igeszakaszban] általánosan buzdított mindenkit a fáradhatatlan éberségre, mégis külön feladatot ad a nép vezetőinek, vagyis a püspököknek, hogy éberen várják az Ő eljövetelét. Az ilyet hű szolgának és a háztartás bölcs mesterének hívja, aki a Reá bízott nép szükségeivel és érdekeivel törődik.

Aranyszájú Szent János (347-407): Egy ilyen szolgától két dolgot követel meg: hűséget és okosságot. Azért hívja „hűnek”, mert az Úr javaiból semmit sem tulajdonít el saját maga számára és semmit sem pazarol el hanyagul és hiábavalóan, és azért hívja „okosnak”, mivel tudja, hogy hogyan rendezze el a rábízott dolgokat.

Origenész (184-253): Azt, aki előrehalad a hitben, bár még nem tökéletes benne, rendszerint „hűnek” hívják, és azt, akinek van egy természetes éleselméjűsége, „okosnak”. Bármilyen megfigyelő sokakat hűnek és hitében buzgónak, de ugyanakkor nem okosnak fog találni, „mivel Isten azt választotta ki, ami a világ szemében balga” [1Kor 1,27]

Másokat éleselméjűnek és okosnak, de gyenge hitűnek fog látni, mivel a hit és az okosság nagyon ritkán van meg együtt az emberben. Ételt adni a megfelelő időben okosságot igényel, a szükséget szenvedőktől nem elvenni az ételt pedig hűséget. És ez a szó szerinti értelem arra kötelez minket, hogy hűek legyünk az Egyház jövedelmeinek szétosztásakor, hogy ne ragadjuk magunkhoz azt, ami az özvegyekhez tartozik, hogy emlékezzünk a szegényekre, és hogy azt, ami írva van: „így rendelte az Úr is, hogy az evangélium hirdetői az evangéliumból éljenek” [1 Cor 9:14], ne használjuk ki arra, hogy az egyszerű ételnél és a szükséges ruházatnál többet keressünk, vagy hogy többet tartsunk meg magunknak, mint amennyit a szükséget szenvedőknek adunk. […] Nagy okosságra van szükség ahhoz, hogy igazságosan osszuk szét az Egyház jövedelmeit. Legyen a szolga hű és okos azért is, hogy ne pazarolja az értelmi és a lelki ételt azokra, akikre nem kellene, hanem mindenki szüksége szerint ossza szét; valaki számára hasznosabb az a szó, ami építi a viselkedését és vezérli a gyakorlatát, mint az, ami a tudás egy sugarát ontja; de mások számára, akik mélyebbre képesek hatolni, legyen képes a mélyebb dolgokat kifejteni.

Rabanus (?-?): Az „úr” Krisztus, az úr „háza népe” [ami fölé rendelte a szolgát] pedig a katolikus (egyetemes) egyház. Így hát nehéz találni egyetlen embert is, aki egyszerre „hű és okos”, de nem lehetetlen; mivel Ő sohasem áldana meg egy olyan jellemű embert, amilyen jellem nem is lehetséges, hiszen ezt teszi hozzá: „Boldog az a szolga, ha ura hazatérve ilyen munkában találja!”

Kedves kérdező.

szeretnék bocsánatot kérni, mert szomorúságomban össze folytak a gondolataim, és a válaszom vegyesre sikeredett.

Még egyszer kérem az elnézésedet,

Honnan tudom?

Mert Ismerem, és egyébként itt a fórumon egyszer írta is ami részéről dicséretes, hogy Ő tanú volt,

Így megóvja attól a valamikori testvéreit, hogy még írásba se beszélgessenek egymással.

Mert bizony vannak itt olyanok akik nem vállalják fel....

Ígérem jobban figyelek ezek után, de majdnem sírtam....

Kérdésedre válaszolva:

Kikből áll „a hű és értelmes rabszolga” osztály

Jézus szellemmel felkent igaz követőiből.

(Lukács 12:42) 42 Az Úr pedig ezt mondta: „Ki valójában a hű sáfár, az értelmes, akit az ura kinevez majd a szolgaszemélyzete fölé, hogy mindig megadja nekik részüket az eledelből a kellő időben?

"kellő időben" vagy is ez a szolga osztály tudja, mikor minek van itt az ideje, a többiek nem.

Gondoskodik Isten háznépéről

(1Timóteusz 3:15) 15 ha pedig késnék, hogy tudjad, miként kell viselned magadat Isten háznépében, amely az élő Isten gyülekezete, az igazság oszlopa és támasza. . .

Timóteus is az első században az akkori hű és értelmes osztályhoz tartozott a többi vezetőkkel együtt akik a gyülekezeteket látogatták, és szellemileg táplálták.

Jézus azt a felelősségteljes feladatot bízta a rabszolga osztályra, hogy igazgassa Jehova szervezetének földi részét. Gazdálkodik az anyagi javakkal, irányítja a prédikálómunkát, és oktatásról gondoskodik a gyülekezeteken keresztül. „A hű és értelmes rabszolga” kiadványokat készít a prédikálómunkához, valamint összejöveteleket és kongresszusokat szervez, hogy megadja a szükséges szellemi táplálékunkat a kellő időben.

A rabszolga osztály hű a bibliai igazságokhoz, és hűen végzi a jó hír prédikálását. Azért értelmes, mert bölcsen sáfárkodik Krisztus földi javaival (Cselekedetek 10:42). Jehova megáldja a munkáját, ami abból is látszik, hogy továbbra is bőséges szellemi eledelről tud gondoskodni Isten egyre növekvő népe számára (Ézsaiás 60:22; 65:13).