Mi az, hogy megtérés, Újjászületés? Miért kell megtérni, és kihez, vagy mihez? És miért?

A megtérés nem abból áll, hogy leteszel egy fogadalmat, ez nem úgy működik, hogy "ettől a ponttól fogva megtértem". Ez egy hosszú folyamat. Elvileg onnan indul, hogy érdeklődni kezdesz a hit iránt, vágysz rá, hogy megismerd Istent és hozzá tartozz. A templomba járás is egy jó dolog, hiszen ott mindig kap valami "útravalót" az ember, amin el tud gondolkozni és alkalmazni tudja a mindennapi életben.

Szóval: ne "csodát" várj, hanem ismerd meg Istent, olvass róla minél többet, olvasd a Bibliát, imádkozz és igyekezz keresztényként élni. Ehhez rengeteg segítséget kaphatsz másoktól is.

Szia!

Nézzük a kérdéseidet:

1. Ha a görög eredetiből szeretnénk szó szerint visszaadni a "megtérés" jelentését, akkor úgy kéne lefordítani, hogy "megváltoztatja a gondolkodását" vagy "gondolatváltozás". Tehát a megtért ember az addigi gondolkodása megváltozik. Onnantól fogva a Szentírás lesz neki a mérce, és Isten gondolkodásmódját fogja a magáévá tenni, amennyire lehetséges.

2. Az "újjászületés" fogalmát Jézus Krisztus azonosítja:

"Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Lélektől, nem mehet be az Isten országába. A mi testtől született, test az; és a mi Lélektől született, lélek az." (Ján 3,5-6).

Ezt a beszélgetés egy Nikodémus nevű emberrel zajlik, aki a főtanácsba tartozott, javaslom ennek végigolvasását. Krisztus itt a víztől, illetve a Lélektől való újjászületésre utal. A víztől való újjászületés a keresztséget jelképezi, noha nem azt a keresztséget, amelyet manapság a templomokban szoktak tartani. A biblikus keresztség alámerítkezéssel történik. Ez azt jelenti, hogy az ember itt szimbolikus értelemben eltemette a régi életét, majd amikor ugyanazzal a lendülettel kiemelik a vízből, az egy új életre való feltámadást jelent, hogy onnantól fogva másképpen fog élni. Pál apostol beszél eről a Római levél 6. fejezetében. A Lélektől való újjászületés pedig hogy az ember a Szentlélek gyümölcsét fogja teremni, amely a szeretet, amely többféle formában is megmutatkozik (Gal 5,22)

3. Megtérni pedig Jézus Krisztushoz kell annak aki akar. Mert Isten nem kényszeríti rá magát senkire. Nem fogadalmakat kell tenni, mert önmagában az ember képtelen teljesen megváltozni. Maximum azt tudod tenni, hogy elhatározod, hogy szeretnél megváltozni, és ehhez kéred az Úr segítségét. Isten főleg a Szentíráson keresztül vezeti az embert a Lélek által, aki Krisztus jellemének személése által fokozatosan változni fog.

Minden jót!

Megtérni egy pillanat alatt is lehet. Csak a szektások állítják, hogy egy életen át tartó, mert ők azt hiszik, hogy majd ők megteszik a jót, ő tőlük függ minden.

Ez nem igaz. Isten hív

(Senki sem térhet meg, nem jöhet Istenhez, ha ő nem vonzza magához (János 6:44))

és ha te megérted, ha megérzed és te tiszta szívedből kijelented, hogy befogadod Jézus Krisztust az életedbe, akkor (ezt milliók állítják, köztük én is) az a pillanat lesz a döntő, amikor kínodban leborulsz, mert teljes valójában meglátod bűneid é felfogod. Ez egy áldás, de nem a betű és a szektás szabályok betartása fogja ezt meghozni. Keress rá neten ( [link] hogy megtérés történetek, meg fogsz lepődni. Szektások között még nem találkoztam valóban megtértel, ők embereket és azok által kitalált dolgokat követnek.

Dióhéjban a megtérés azt jelenti, hogy belátod, hogy az eddigi életed nem krisztusi élet volt, és mostantól őt akarod követni. Ahogy a gyónás végén mondani szokás: "Fogadom, hogy ezentúl a jóra törekszem és a bűnt elkerülöm".

Bár én nem vagyok hívő katolikus, de Jézust életét példaértékűnek tartom :D Ha mindenki ilyen önzetlen lenne, akkor elég szép lenne a világ :D

Részben csatlakozom Csobán válaszához.

"megtérni"

Egy "vallási" tévedéstől elfordulsz és egy másik a jó irányba térsz a gondolataiddal Tetteiddel és az igazsághoz igazítod az életedet.

az igazság pedig a szent írásban található.

eddig nem akartál figyelni Isten szavára, most pedig szeretnél az alapján változtatni, és ezért "megtérsz" tévelygő útjaidról,

Szia kérdező!

A szívedhez kell megtérni,hogy igaz legyél,az érzéseidet követve,hogy tisztulni tudjon a lelked.

Így szembesülünk a bennünk lévő bünökkel,és majd az Isten megbocsájtja azokat,és megtisztít bennünket Jézus Krisztus által.

Ha imában kérjük a vzetést,és olvassuk a Szent írást.

Nem jó fogadalmat tenni,mert úgysem tudjuk betartani,és bűntudatot okoz.

Nézd meg ezt a rövid videót:

http://www.youtube.com/watch?v=mxXyZYFoOPM

Ismerkedj meg az Újszövetséggel, ill. az Ószövetségből a Zsoltárok könyvével.

Kezdetnek a János evangéliumát ajánlom.

A Bibliáról jó alapismeretet ad: Rózsa Huba: Mi a Biblia? (Jel Kiadó 2010)

Nem a templomba járás jelenti a megtérést.

Szia!

A megtérés nem más, mint a teljes hit megszületése, kifejlődése az emberben. Ugyanezt a lelki eseményt újjászületésnek is nevezi az Írás. A Szentírás szerint ugyanis mindannyian a bűn rabságában élünk, de csak kevesen ismerik fel ezt, és kevesen kívánnak szabadulni belőle. A hit a gyógyítás lehetősége a bűnbetegség ellen, melynek a következménye a halál.

Mindebből kitűnik, hogy egy folyamatról, nem pedig pillanatnyi, élményszerű megtérésről beszél a Biblia. Nem valamiféle varázslatos átalakulásnak tekinti, amely valamely természetfölötti hatalom titokzatos érintésére, egy szempillantásban végbemenne az emberben, a saját választásától, belső magatartásától szinte függetlenül. Lehet, hogy egy különleges esemény, rendkívüli tapasztalat jelzi a hit megszületését, a megtérés vagy újjászületés teljes beérlelődését, de annak mindig előzménye, gyökere és háttere van. A hiteles hit kifejlődése mindenképpen időt igényel. Hogy milyen hosszú időt, az igen különböző lehet az egyéni adottságok szerint, de egy érlelődési folyamat az „újjászületés” előtt mindenkinél, mindenképpen szükséges.

A Biblia olyan igéket tartalmaz, amelyek alkalmasak arra, hogy az embert elvezessék az Istenhez: „Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű fegyvernél, elhat az ízeknek és velőknek megoszlásáig, megítéli a gondolatokat és a szív indulatait.” (Zsidókhoz 4,12)

A Szentlélek pedig, ez a titokzatos, harmadik isteni személy, aki „belülről” tud beszélgetni az emberrel, mintegy „forgatja”, azaz ismét és ismét emlékezetünkbe idézi a már hallott igéket, hogy végül felfogjuk tényleges jelentésüket, és azok megszólító erővel hassanak ránk. Ezért nevezi a Szentírás az újjászületést „az Ige magvából”, azaz Isten beszédéből való születésnek (1Péter 1,23), és mondja azt, hogy Isten „az Ő igazságának Igéje által szüli újjá az embert” (Jakab 1,18).

Ha az ember nem utasítja vissza ezt a türelmes munkát, megvilágosítása előrehalad addig, míg tisztán szembesül az igazsággal és a megváltó kegyelem ajánlatával. Ekkor az emberé a döntés, hogy szövetségre lép-e Istennel szabadítása megvalósításának érdekében, vagy sem.

Ez a választás sorsdöntő. Az ember részéről azon múlik, hogy mit szeret jobban: önmagát vagy az igazságot. Szinte hihetetlen, hogy emberek visszautasítsák a bűn és halál fogságából való szabadítás lehetőségét. Mégis sokan teszik ezt. Olyan én- és kényelemszeretők, hogy inkább megmaradnak a rabszolgaságban, nem törődve azzal, mi lesz a vége. Semmi változást, önmagukkal való szembefordulást, küzdelmet nem vállalnak szabadulásukért.

Aki viszont elfogadja a szabadítás ajánlatát, abban Isten további megvilágosodást és tisztulást tud teremteni. Hatalmasan megerősíti akaratát, annyira, hogy határozottan a Megváltó követőjévé kíván lenni, és mindenáron el akarja nyerni a szabadulást. Így jut az ember „megbékélésre”, újbóli összhangra Istennel és törvényével. Értelmével és lelkiismeretével tisztán látja annak igazságát, és már egész életszemlélete, ízlése az igazság mértékéhez igazodik. Ezzel az átalakulással együtt jár a szabadulás nagy és csodálatos öröme, amely ekkor teljesen áthatja az embert.

A Biblia szerint a megtérés még nem célba érkezés, hanem az új élet, az igazi élet kezdete. A hit lelki magatartásának megőrzése esetén az ember életében kibontakozhat az Istennel kötött szövetség minden áldása.

Ez mindenekelőtt abban nyilatkozik meg, hogy a megtéréskor elfogadott életelveket és életcélt győzelemre tudja juttatni az életében, öröklött, ösztönös természete és korábbi szokásai ellenére is. Kialakul és megszilárdul benne az igazság törvényének megfelelő jellem. Ezt a folyamatot – amely a megtéréstől fogva élethossziglan tart – nevezi a Biblia megszentelődésnek. Az Istennel kötött hitszövetség által az ember Isten bölcsességével, szeretetével és erejével kerül állandó, szoros kapcsolatba. Ezáltal a fejlődés határtalan távlatai nyílnak meg előtte mind a személyes életében, mind pedig a másokért végzett szolgálatában.

Kívánom számodra is ezek megtapasztalását!

Üdv. Péter