Jehova tanúk, egyetértetek velem?

"Mond csak Zitus, a "földi reménységűek" feltámadásuk után csinálhatnak-e majd gyerekeket?" - kérdezed

Ha ott leszünk mindketten, ezt a beszélgetést folytatjuk majd erről, addig csak meddő vita lenne, de valószínűleg igen.

Ha nem így lenne csalódnál?

Gondold át, lehet a kérdésed sem pontos?

Folytatom

3. Az elhunyt gyermekeknek valós remény a feltámadás. hiszen Jézus ezt mondta:

„Ne csodálkozzatok ezen, mert eljön az óra, amelyben mindazok, akik az emléksírokban vannak, hallani fogják az ő hangját, és kijönnek” (JÁNOS 5:28, 29)

Az abortuszban elhunyt gyermekekről nem ír a Biblia. De a mózesi törvényből tudjuk, hogy az anyaméhben lévő ember életét is szentnek tartja Isten. Ezt adta parancsba:

2Mózes 21:22, 23 "Ha férfiak verekszenek, és kárt tesznek egy terhes asszonyban, és annak világra jön gyermeke, de nem történik halálos szerencsétlenség, akkor kártérítést kell kiszabni a férfira, annyit, amennyit az asszony ura szab ki rá; ... 23 De ha halálos szerencsétlenség történik, akkor lelket adj lélekért,"

Hidd el, ezen a téren is sokkal igazságosabb lesz Isten, mint mi azt feltételeznénk.

A pótkérdésedre: a 144 ezer többsége elnyerte égi jutalmát, a mennyekben van, kis része még itt a földön.

"Véleményem szerint millióan-milliárdan vannak akik a mennybe kerülnek." - van ennek a véleményednek bibliai alapja? Csalódnál, ha nem így történne?

Bocsánat, hogy beleírok.

De az abortált gyermek az életét veszti Tehát halott lesz , így nem kerül sehova.Még eltemetni sem tudják, ha csak nem csinálnak neki Temetést.

A meghalt emberek pedig halottak, és nem mennek sehova.

a megmentés a seolból az a feltámadás, de nem azonnal hanem majd Isten megígért új rendszerében.

Egy gyermek pedig nem lehet tagja a 144.000 felkent keresztényeknek, mert csak azok lehetnek égi reménységűek, akik az egész életükben szolgáltak keresztényként éltek, és kiálltak mindenféle próbákat, a keresztény életük miatt

Hasonlóan Jézushoz.

egy gyermek pedig nem élt annyit és nem nevezhető tapasztalt szenvedést átélő kereszténynek.

Ha megnézed a szöveg környezetet, Jehova teljesen másról beszél

A 13. fejezetben Hóseás összegezi mindazt, amit korábban elmondott: Izrael első ígéretével és Jehova gyöngéd gondoskodásával kezdi, Izrael feledékenységével és a nemzetnek Jehovával való szembefordulásával folytatja. Jehova kijelenti: „Adtam nektek királyt haragomban, és elveszem őt felgerjedésemben” (13:11). De lesz majd helyreállítás: „Kiváltom őket a Seol kezéből, visszaszerzem őket a halálból. Hol van a fullánkod, ó, halál? Hol a pusztító erőd, ó, Seol?” (13:14). De a lázadó Szamária sorsa rettenetes lesz.

Hóseás izraelitákkal kapcsolatos próféciája alapján különleges okunk van Istenben reménykedni. Jehova ezt mondta: „Megváltom őket a seol kezéből, kiszabadítom őket a halálból. Ó, halál, hol vannak fullánkjaid? Ó, seol, hol a te pusztító hatalmad?” (Hóseás 13:14). Persze akkor Jehovának nem állt szándékában megszabadítani az izraelitákat a haláltól, de végül örökre eltörli a halált, és semmissé teszi annak győzelmét.

Pál felkent keresztény társainak írt, idézett Hóseás próféciájából: „Mikor . . . e romlandó romlatlanságot ölt fel, és e halandó halhatatlanságot ölt fel, akkor meglesz az a beszéd, amely meg van írva: »Elnyeletett a halál örökre.« »Halál, hol a te győzelmed? Halál, hol a te fullánkod?« A halált okozó fullánk a bűn, a bűn ereje pedig a Törvény. De hála az Istennek, mert ő megadja nekünk a győzelmet Jézus Krisztus, a mi Urunk által!” (1Korintusz 15:54–57). Jehova feltámasztotta Jézust a halálból, így vigasztaló biztosítékot kaptunk arra, hogy az Isten emlékezetében levő emberek fel lesznek támasztva (János 5:28, 29).

12 Efraim vétkét összegöngyölték, bűnét megőrizték. 13 A szülő asszony fájdalmai jönnek rá. Nem bölcs fiú ő, mert a kellő időben nincs ott, ahol a fiak előjönnek az anyaméhből.

Ennek a versnek a lábjegyzete a következőket írja:

(2Királyok 19:3) . . .Mert eljutottak a fiak a méhszájig, de nincs erő a szüléshez.

Úgy hogy ennek a versnek semmi köze az abortáláshoz.