Betegesen túlbuzgó módon tanulok. Isten hogyan segíthetne?
Hogyan imádkozzak, mire koncentráljak, hogyan, miben, kiben bízzak? Esetleg valami könyv?
Mindig a legjobb jegyért küzdök, amit én magam el tudok érni. Lehet ez akár "csak" 3-as is, szóval nem feltétlen 5-ös. De ha tudom, hogy mondjuk lehetnék 4-es is, nem elégszem meg, ha annyit tanulok, hogy a 2-es legyen meg.
Nem bírok halogatni.
És nem is mindig használok ki minden kiskaput. Kiskapu alatt nem a pofátlan puskázásra gondolok, mikor valaki nulla tudással a telefonjáról 5-ösre puskázik. Viszont azért nem árt valamennyire kihasználni az adandó alkalmakat. Nos, ezt nem mindig teszem meg.
Én ennek a szöges ellentéte vagyok!
Halogatok, mindent az utolsó utáni percre hagyok...
Van, amikor arra ügyelek csak, hogy minimálisan meglegyen, aminek kötelező. :(
Nagyon kérem, ateisták ne írjanak, mert nem azért írtam ki a kérdést, hogy van Isten - nincs Isten vita legyen.
A felek itt úgyse fogják meggyőzni egymást.
Én ateista vagyok, de mást fogok írni ne aggódj:
Ez egy olyan probléma, amit te magad is megtudsz oldani. A tanulást nem halogatod, de a problémát megoldására Isten segítségét kéred. Ez nem így működik. Az, hogy valaki hívő, az nem jár együtt azzal, hogy Isten minden gondban segítő kezed nyújt. Nem mintha baj lenne a segítség hívása, de nem az legyen se a "B" terv se az "A" terv.
Ezt tudom.
De nem is úgy működik, hogy akkor holnaptól nem tanulok, ha nincs 2 napon belül zh.
Mert nem tanulok, de ideges vagyok, másra se tudok gondolni. És akkor hopp, máris tanultam legalább kétórácskát akár a két hét múlva esedékes zh-ra, hogy megnyugtassam magam.
Ha minden lelki, pszichés gond megoldása olyan egyszerű lenne, hogy hopp, holnaptól...
Legelőször is: tanuld meg tényleg az Úrra bízni a terheidet, a tanulást is! Semmi baj, ha keményen tanulsz, jól teszed. De ha ez egy görcsös félelemből fakad (mit fognak gondolni az emberek, vagy mit fogok gondolni saját magamról, stb.) az már nem áldás. Az "adandó alkalmakat" pedig szerintem ne használd ki. Nekem sokat segített ez az ige: "készen áll a ló a szabadításra, de az Úré a megtartás" és "ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői". Tölts időt Istennel is, ne csak a tankönyveiddel. Ha át tudod neki adni ezt a terhet, akkor sokkal-sokkal könnyebb lesz, az Istenre fordított idő (ami természetes gondolkodásmód szerint hiábavalóság lenne) "megtérül". Ha nem kialvatlanul, félve, aggódva, drukkolva mész be vizsgázni, hanem nyugodtan, úgy, hogy tudod, hogy veled van az Úr, akkor minden jobban megy.
Sok sikert!
Mondjuk eddig se kialvatlanul mentem, mert pont a túlzott tanulási maximalizmusomnak köszönhetően utolsó napra alig szokott maradni valami, és félni is csak kicsit szoktam, mert segít a tudat, hogy ami rajtam múlt, azt már megtettem. A többi azon múlik, hogy a könnyebb csoportot kapom-e vagy a tanárnak javításkor milyen kedve van.
Nem hinném, hogy át tudnám adni ezt a dolgot Istennek. Legalábbis őszintén nem.
Akarom is a változást, tehát, hogy ne vegyem ennyire komolyan a tanulást, de félek is, hogy milyen lennék én magam "lazaként", ilyen értelemben normális fiatalként.
Minden nap igyekszem imádkozni, és sajnos sokszor veszem észre azt, ami ugye "klasszikus", miszerint kérni a legkönnyebb, megköszönni a legnehezebb... De azért igyekszem hálát is adni a jó dolgokért. Járok közösségekbe. A Bibliaolvasással már bajom van... :D Most pár napja például elhatároztam, hogy olvasni fogok a Bibliaolvasó Kalauz szerint.
1. Egyetemen pszichológus?
2. A pszichológust szeretném elkerülni... :( Több okból.
3. Mindenben kis lépéseket szoktam tenni, de néha egy idő után arra jövök rá, hogy így csak kompromisszumokat keresek, a célhoz pedig nem jutok el soha.
Akkor kezdd el megvallani Isten igéjét, magadra vonatkoztatva. Sajnos nehéz megtanulni, hogy tényleg rá tudjuk vetni a gondjainkat, de sokkal jobb megtanulni ezt, mint saját magunk, teljesen a magunk erejéből megoldani a problémánkat:
Zsoltárok könyve:37:5 Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.
így: Az Úrra hagyom az én utaimat, és benne bízom, ő fogja azokat teljesíteni.
Péld. 16:3
Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek
I. Péter 5:7
Minden gondotokat ő reá vessétek, mert néki gondja van reátok.
Máté 6:25
Azért azt mondom néktek: Ne aggodalmaskodjatok a ti éltetek felől, mit egyetek és mit igyatok; sem a ti testetek felől, mibe öltözködjetek. Avagy nem több-é az élet hogynem az eledel, és a test hogynem az öltözet?
26
Tekintsetek az égi madarakra, hogy nem vetnek, nem aratnak, sem csűrbe nem takarnak; és a ti mennyei Atyátok eltartja azokat. Nem sokkal különbek vagytok-é azoknál?
27
Kicsoda pedig az közületek, aki aggodalmaskodásával megnövelheti termetét egy arasszal?
28
Az öltözet felől is mit aggodalmaskodtok? Vegyétek eszetekbe a mező liliomait, mi módon növekednek: nem munkálkodnak, és nem fonnak;
29
De mondom néktek, hogy Salamon minden dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül egy.
30
Ha pedig a mezőnek füvét, amely ma van, és holnap kemencébe vettetik, így ruházza az Isten; nem sokkal inkább-é titeket, ti kicsinyhitűek?
31
Ne aggodalmaskodjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? vagy: Mit igyunk? vagy: Mivel ruházkodjunk?
32
Mert mind ezeket a pogányok kérdezik. Mert jól tudja a ti mennyei Atyátok, hogy mind ezekre szükségetek van.
33
Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek.
34
Ne aggodalmaskodjatok tehát a holnap felől; mert a holnap majd aggodalmaskodik a maga dolgai felől. Elég minden napnak a maga baja.
Főleg az utolsó két versre hívnám fel a figyelmet.
Zsidó 13: 6
Úgy hogy bízvást mondjuk: Az Úr az én segítségem, nem félek; ember mit árthat én nékem?
Amikor az ember eljut odáig, hogy rájön, hogy csak Istenben bízhat, a maga erejében nem, akkor tudja megtapasztalni a valódi szabadítást.
Jeremiás 17:7
Áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, és akinek bizodalma az Úr;
8
Mert olyanná lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyó felé bocsátja gyökereit, és nem fél, ha hőség következik, és a levele zöld marad; és a száraz esztendőben nem retteg, sem a gyümölcsözéstől meg nem szűnik.
Filippi 4:6
Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt.
A hálaadás nagyon jó, és felszabadít! És egyre inkább belejössz, ahogy teszed. Az ima nemcsak arra való, hogy az ember kérjen Istentől, hanem arra is, hogy magasztalja az ő nevét, erejét, tetteit, amiket már megtett. Nyugodtan mondjál neki mindent, ami bánt, hogy aggódsz a vizsgád miatt, szeretnéd, ha jól sikerülne. Utána pedig valld meg, hogy nem félsz az előtted álló nehézségektől, hiszen "az Úr velem, kicsoda ellenem?"
Végül mégvalami, amit meg lehet vallani (bocs, egy kicsit hosszú lettem):
Ézsaiás 41:10
Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak.
...
13
Mivel én vagyok Urad, Istened, aki jobbkezedet fogom, és aki ezt mondom néked: Ne félj, én megsegítelek!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!