A Bibliának már kb hány százaláka teljesedett be? Ami írva van benne minden be fog teljesülni?

0%

A Biblia nem jóslatgyűjtemény.

A biblia igazából a múltról szól, annak kb 60%a lett megcáfolva. 0% bizonyítva.

A jövendölésekhez az apokalipszis/ 2. eljövetel tartozik. Hozzám még nem köszönt be a nagyi...

Az apokalipszis ugyanolyan példabeszéd, mint az összes többi.

Nem jövendölés.

A Bibliából kizárólag az "teljesedett be", amit már a leírásakor (i.sz. 100 környékén) tudni lehetett.

Azóta egy árva jóslata nem sok, annyi sem teljesedett be belőle.

A Biblia állítása szerint az emberek nem fogjak látni azt ami a szemük előtt van!

Aki valóban utána néz az a következőkkel fog szembesülni : a Bibliában több ezer prófécia van megírva, aminek nagy része mar beteljesedett, és folyamatosan teljesedik is! Nincs egyetlen egy próféciája sem megcáfolva!

A kedvencem "Ha oly magasra szállnál is, mint a sas, és ha a csillagok közé raknád is fészkedet: onnan is levonnálak, ezt mondja az Úr. Jer 49,16"

Fordítok azokért akik nem gondolkodnak. Ha a fellegek között is repülnél,vagy ha űr állomásokon is élnél: onnan is levonnálak ezt mondja az Úr! Ugye tudod ez mikor íródott, és ezzel van tele a Biblia!!!!!

Sőt az is megvan írva,hogy mindig is bolondnak fogjak tartani a keresztényeket,mégis az egész világon fogjak hirdetni!

Szeretném ha mindenki tudná aki idetéved, a Biblia mellett kevesen állnak ki, de azokat nem tudták,vagy tudják megcáfolni!

regiszter1@citromail.hu azokkal szeretek beszélgetni akik a kijelentéseik előtt kutatnak.

"a Bibliában több ezer prófécia van megírva, aminek nagy része mar beteljesedett, és folyamatosan teljesedik is!"

Csak egyetlenegyet mutass, ami a nem olyan régmúltra vonatkozik, és MÁR beteljesedett!

De ne valami ködös jóslatot, hanem konkrét próféciát! Amit nem lehet ezerféleképen értelmezni!

Ha egybevetjük, mi jellemzi a bibliai próféciákat, és mi jellemzi a jóslatokat, akkor könnyebb lesz levonnunk a megfelelő következtetéseket.

Kirívó különbségek

A jóslatokra az volt jellemző, hogy homályosak. Delphoiban például a válaszokat érthetetlen hangon jelentették ki. Ezért a papoknak meg kellett azokat magyarázniuk, a magyarázatokat pedig olyan versekbe kellett szedniük, amelyeknek ellentétes értelmük lehetett. Klasszikus példa erre a Kroiszosznak, Lüdia királyának adott válasz. Kroiszosz a jósdához fordulván, ezt a választ kapta: „ Átkelvén Halüszon ront Kroiszosz nagy birodalmat.” Valójában a lerontott „nagy birodalom” a sajátja volt! Amikor Kroiszosz átkelt a Halüsz-folyón, hogy megszállja Kappadókiát, vereséget szenvedett a perzsa Czírus (Kürosz) seregeitől.

A pogány jóslatokkal éles ellentétben, a bibliai próféciák arról voltak ismertek, hogy pontosak és világosan érthetőek. Egy példa erre a Babilon elestéről szóló prófécia, amely a bibliai Ésaiás könyvében olvasható. Körülbelül 200 évvel az események megtörténte előtt, Ésaiás próféta részletesen és pontosan megjövendölte, hogy Méd-Perzsia megdönti majd Babilont. A prófécia feltárta, hogy a győztes a Czírus nevet fogja viselni. Feltárta Czírusnak azt a hadműveletét is, hogy kiapasztja a vizesárokszerű, védelmet jelentő folyót, valamint hogy nyitott kapukon fog bevonulni egy megerősített városba. Mindez pontosan beteljesedett (Ésaiás 44:27—45:2). Azt is pontosan megjövendölte, hogy Babilon végül teljesen lakatlanná lesz (Ésaiás 13:17–22).

A Bibliában viszont egyetlen olyan prófécia sincs, ami ma is létező, ókori múlttal rendelkező világváros teljes és végleges megsemmisüléséről szólna. Csak olyanokról ír ilyent, melyek bár akkor még központi szerepben tündöklő, csillogó városok voltak, azóta lakatlanok.

Figyeljük meg azt is, mennyire egyértelmű volt a Jónás próféta által hirdetett figyelmeztetés: „Még negyven nap, és elpusztul Ninive!” (Jónás 3:4). Semmi homály! Az üzenet olyan hatásos és nyílt volt, hogy a niniveiek azonnal „hivének Istenben, és bőjtöt hirdetének, és . . . zsákba öltözének”. Jehova a megbánásuk miatt ekkor nem hozott veszedelmet a niniveiekre (Jónás 3:5–10).

A jóslatokat a politikai befolyás eszközeként is felhasználták. Az uralkodók és a hadvezérek gyakran idézték azt a magyarázatot, amelyik nekik tetszett, hogy saját érdekeiket és törekvéseiket mozdítsák elő, és így azokat mintegy „isteni köntösbe” öltöztessék. Isten prófétai üzenetei azonban egyéni érdekekre való tekintet nélkül hangzottak el.

A jóslatokat többnyire ellenszolgáltatás fejében mondták. Aki többet fizetett, olyan jóslatot kapott, amilyet kívánt. Azok, akik a delphoi jósdához fordultak, magas árat fizettek a haszontalan felvilágosításért. Így nagy kincsekkel töltötték meg Apollón templomát és a környező épületeket. A bibliai próféciákat és figyelmeztetéseket ezzel szemben ingyen és részrehajlás nélkül jelentették ki, tekintet nélkül a címzett rangjára, vagyonára vagy személyére, hiszen egy igaz prófétát nem lehetett megvesztegetni. Sámuel, aki próféta és bíró is volt egyben, őszintén kérdezhette: „kitől fogadtam el ajándékot, hogy a miatt szemet hunyjak?” (1Sámuel 12:3).

A jóslatokat rendszerint négyszemközt mondták el, így a jóslatot kapó a saját előnyére forgathatta ki a magyarázatokat. Ezzel szemben a bibliai próféciák gyakran nyilvánosan hangzottak el, így mindenki hallhatta az üzenetet, és megérthette, mire vonatkozik. Jeremiás próféta sokszor beszélt nyilvánosan Jeruzsálemben, noha jól tudta, hogy az üzenete népszerűtlen a város vezetői és lakosai között (Jeremiás 7:1, 2).

A jóslatokat ma már csak az ókori történelem részének tekintik. Semmilyen gyakorlati értékük nincs a válságos időnkben élő emberek számára. Egyetlen ilyen jóslat sem foglalkozik napjainkkal vagy a jövőnkkel. Szembetűnő különbségként a bibliai próféciák részét alkotják ’az Isten beszédének, amely élő és ható’ (Zsidók 4:12).

A bibliai próféciának és a hamis vallás jóslatainak ebből a rövid összevetéséből minden bizonnyal ahhoz hasonló következtetést vonhatunk le, mint amelyet a The Great Ideas címet viselő könyv: „ Amennyiben a halandó emberek jövőbelátásáról beszélünk, a héber próféták kivételesek. A pogány jövendőmondókkal és jósokkal ellentétben . . . nincs szükségük mágiára vagy fortélyokra ahhoz, hogy az isteni titkok mélyére hatoljanak . . . Prófétai beszédük többnyire minden homálytól mentes — nem úgy, mint a jóslatoké. Úgy tűnik, hogy a próféciák mögött rejlő szándék Isten tervének a feltárása, nem pedig az elfedése azoknak a dolgoknak, amelyekről Isten maga is azt óhajtja, hogy az emberek előre lássák, hogy mi a gondviselés útja.”

A megjövendölt Messiás

14 Különös figyelmet érdemel a Jézus Krisztusról szóló számos bibliai prófécia. J. P. Free professzor megjegyezte: „Oly kicsiny annak valószínűsége, hogy ezek a próféciák összességükben valakin beteljesedjenek, hogy egyáltalán nem beszélhetünk csupán éleselméjű előrelátásáról.”9

15 Jézus sok prófécia beteljesedését képtelen lett volna befolyásolni. Nem rajta múlt például, hogy Júda törzsében, Dávid leszármazottaként szülessen meg (1Mózes 49:10; Ésaiás 9:6, 7; 11:1, 10; Máté 1:2–16). A betlehemi megszületéséhez vezető események irányítására is képtelen lett volna (Mikeás 5:2; Lukács 2:1–7). Biztosan nem ő intézte el, hogy 30 ezüstért elárulják (Zakariás 11:12; Máté 26:15); hogy ellenségei kigúnyolják (Ésaiás 50:6; Máté 26:67); hogy miután a kínoszlopra feszítették, ellenségei gyalázkodó szavakkal illessék (Zsoltárok 22:7, 8, [22:8, 9, Károli]; Máté 27:39–43); hogy átszúrják, de ne törjék össze csontjait (Zakariás 12:10; Zsoltárok 34:20, [34:21, Károli]; János 19:33–37); és hogy a katonák köntösére sorsot vessenek (Zsoltárok 22:18, [22:19, Károli]; Máté 27:35). Ez csak néhány példa a Jézussal kapcsolatban beteljesedett számtalan sok próféciából.