A pápa nyilvánosan mondott imái mennyire szoktak teljesülni? Világbéke, éhezés megszűnése, stb.

Az, hogy a pápa világbékét akar szép dolog, de attól még ott van több milliárd ember, akik nem akarnak világbékét, vagy akarnak, de semmit nem hajlandóak érte tenni.

Még a vallások is azt mondják, hogy az ember elsősorban tegyen magáért, és ne a csodára várjon. És a pápa még midig csak egy hal a nagy tengerben.

Kedves kérdező!

Mi az ima lényege,egyáltalában mi az ima ?

Van egy jó kis történetem erre.

Gyerekkoromban kis falun éltünk,szegények voltunk.Betakarítás előtt álltunk (csak a termőföldünk volt,mint vagyon).Erre ,mint égből villámcsapás szó szerint) jön a vihar.Mélyen vallásos család voltunk/vagyunk kimentünk,és együtt imádkoztunk,hogy ne essen az eső ,azonnal rákezdett.Aztán azért hogy ne fújjon a szél legalább,a szél úgy süvített,mint még soha.

Majd azért könyörögtünk,hogy ne essen a jégeső.Mondanom sem kell hogy azonnal elkezdett esni a jégeső,és elmosott mindent,minden földünket,az összes vagyonunkat.

Akkor értettem meg,hogy mit jelent az imádkozás.

Felejtsük el az adok-kapok szerepét,az egy plusz kegyelem.

Az imádkozásban van lehetőségünk kapcsolódni Istenhez,a teremtőnkhöz.Nekem lehetőségem volt kiskoromban ezt a tragédiát vele megélnem,Isten velem lehetett.A remény velem lehetett akkor,és nem volt a szívemben félelem,mert tudtam hogy ez még nem a vég.Nem maradt semmi földünk,de tudtam hogy nincs olyan hogy reménytelen helyzet.Olyan van hogy remény vesztett ember,de ez nagy különbség.

Mindazonáltal egy kérő imában benne kell lennie hogy legyen meg a te akarod.Hisz az én akaratom lehet csalfa.

Felmerülhet a kérdés hogy,ha azt mondjuk hogy legyen meg az Isten akarata,minek imádkozunk egyáltalán.

Félig meddig már kitértem erre,most egy kicsit más szemszögből is kitérek.

Azért mert az imádkozás lehetőség arra hogy a vágyainkat megosszuk vele,hogy imádhassuk (IMÁDkozás),és a végén,a teljes átadás, legyen meg a te akaratod.

Jézus is kérte Istentől,hogy vegye el tőle a szenvedést,Isten ezt nem adta meg neki,akkor most Jézus hiteltelen ?

Gondoljuk át az imádkozás valódi értelmét.

Előzőtől kérdem:

Hogyan tudtatok továbbra is bízni Istenben ez után a tragédia után? Hogyan kárpótolt titeket az egész vagyonotok elvesztéséért? Csak érzelmi téren kárpótolt titeket, vagy segített az újrakezdésben is?

Ennek írom.

"Hogyan tudtatok továbbra is bízni Istenben ez után a tragédia után? Hogyan kárpótolt titeket az egész vagyonotok elvesztéséért? Csak érzelmi téren kárpótolt titeket, vagy segített az újrakezdésben is?"

Egyesével veszem a kérdéseket.

"Hogyan tudtatok továbbra is bízni Istenben ez után a tragédia után?"

Ez a hit,a végtelen bizalom,ami nem érzéseken alapszik,hanem egy minden pillanatban újból,és újból kimondott igenen.

Hittel lehet csak valóban élni ezt az életet,mert a hit az ami mindennek értelmet ad.Mert a hit nem csak azt jelenti hogy bizonyos vagyok abban ,hogy van Isten.Ebben a sátán is biztos,a hit az életednek az átadása Istennek.

"Hogyan kárpótolt titeket az egész vagyonotok elvesztéséért? Csak érzelmi téren kárpótolt titeket, vagy segített az újrakezdésben is?"

A kárpótol talán nem a legmegfelelőbb szó,hisz például másnap nem hullott le az égből a termésünk ára.

Isten csak értelmet ad a látszólag lehetetlen,és értelmetlen szituációknak is.Ezt,hogy értelmet ad ,hát nem tudom hogy lehet e kárpótlásnak nevezni.

Nehéz a károkról,szenvedésről nehéz beszélni.Amikor próbálom másoknak is magyarázni mindig értelmesen ,logikusan magyarázom el,hogy ezeket a helyzeteket,a károkat,és a kínt egy keresztény hogyan éli meg,hogyan viszonyul hozzá.

De tudom,hogy ha egy értelmes emberrel is beszélek,és értelmesen mondom el neki,akkor sem tud azonosulni azzal amit mondok neki.Mert talán igen belátja,hogy nekem miért könnyebb,vagy rávágja,hogy jaaa már értem.De nem érti,ameddig nem éli.Mégpedig azért mert ez hit,nem tudás.

A hitnek pedig eleme az értelem,de nem az alapja,ugyanis az alapja az akarat.Csak az fogja belátni,és valóban megérteni hogy egy kereszténynek mit jelent szenvedni,aki ezt akarja,ez pedig ismét döntést jelent.

Egy könyvnyi bölcs,értelmes(nem mellesleg igaz :) ) idézetet tudnék bemásolni az internetről,kiírni a könyveimből,de nem lenne értelme,nem is kapcsolódik már szorosan a témához.

De röviden,annyi biztos hogy mindig megszületik valami a szenvedésben,és mindig lehetőségünk van a teremtőnkhöz csatlakozni ezekben a pillanatokban,órákban,években.

Még egyvalamit gyorsan hozzátennék a félre értések elkerülése végett,hogy a keresztények nem szeretnek szenvedni,nem a szenvedést magát szeretek,hanem azt amit megszül a szenvedés.Jézus a kereszten nem azért volt mert élvezte az önsanyargatást,nem azért mert szerette a szenvedést,hanem csakis azért mert minket szeretett.

Bocsánat,de egy kicsit hosszúra sikeredett,és talán látszólag egy kicsit el is tértem a konkrét kérdéstől,de én valahogy mégis azt éreztem hogy szükséges ez a kifejtés a helyes válasz szempontjából.