Hogyan lehet a nagy nyomorúságra felkészülni? Bibliai értelemben.

Kérdező, mielőtt válaszolnék a kérdésedre, érdekelne, hogy ha

1) szerinted az elragadtatás a nagy nyomorúság után történik

2) szerinted a nagy nyomorúság nem fizikai értelemben vett megpróbáltatás,

akkor hogyan képzeled el, mi a "nagy nyomorúság" a keresztények számára?

A görögben a (nagy) nyomorúság szó a (megasz) "thlipszisz", és a Máté 24-ben Jézus így használja először: "Máté 24:9 Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, és megölnek titeket; és gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért."

Ezt elég nehéz szerintem nem fizikai értelemben vett megpróbáltatásnak nevezni...

És ezt is:

"Jel 7:13 Akkor felele egy a Vének közül, és monda nekem: Ezek, akik a fehér ruhákba vannak öltözve, kik és honnét jöttek?

Jel 7:14 És mondék neki: Uram, te tudod. És monda nekem: Ezek azok, akik jöttek a nagy nyomorúságból, és megmosták az ő ruháikat, és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében.

Jel 7:15 Ezért vannak az Isten királyi széke előtt; és szolgálnak neki éjjel és nappal az ő templomában; és aki a királyi székben ül, kiterjeszti sátorát felettük.

Jel 7:16 Nem éheznek többé, sem nem szomjúhoznak többé; sem a nap nem tűz rájuk, sem semmi hőség:

Jel 7:17 Mert a Bárány, aki a királyi széknek közepette van, legelteti őket, és a vizeknek élő forrásaira viszi őket; és eltöröl Isten az ő szemeikről minden könnyet."

Szóval érdekelne, hogy mi a véleményed erről, és annak ismeretében talán megfelelőbb választ tudnék adni a kérdésedre.

Alapvetően nincs vitánk egymással, csak pontosan szerettem volna tudni, szerinted mi a "nagy nyomorúság".

Én a "nagy nyomorúság"-ot Dániel 70. évhetének második felére értem, amikor a fenevad/Antikrisztus/törvénytaposó/bűn embere/veszedelem fia (stb.) megszentségteleníti a templomot Jeruzsálemben, és önmagát kezdi imádtatni kötelező módon az emberekkel az egész világon; akik erre nem hajlandók, azokat megöleti. (2Thessz. 2., Jel. 13., Máté 24:15, Dán. 9:27 és 11:31-36)

Jézus konkrétan a "nagy nyomorúságot" (megasz thlipszisz) először a Máté 24:21-ben használja, ami így kezdődik: "Akkor." Minden akkor-nak van egy mikor-ja. Ennek az akkornak a mikorja a 24:15-ben van, ami történetesen a Templom megszentségtelenítése Dániel 70. évhetének a felén.

Vagyis számomra egyértelmű, hogy bár Jézus sok más, ezt megelőző megpróbáltatást is előrejelez a prófécia korábbi részében, de kifejezetten elkülöníti ezt a rövid, de súlyos üldöztetést jelentő időszakot azzal, hogy azt mondja: "Mert AKKOR (24:15!!!) nagy nyomorúság lesz, amilyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha." Jézus állítása alapján sem az ókori keresztényüldözések, sem a második világháborús holokauszt stb. nem mérhető ahhoz a nyomorúsághoz, ami az Antikrisztus/fenevad uralma során, ebben az elvileg 1260 nap/42 hónap/3,5 év hosszú (Jel. 13:5) időszakban lesz.

Vagyis a "nagy nyomorúság" nem csupán lelki kínt, és súlyos hitetést jelent, ami miatt sokan elfordulnak Krisztustól (azt is), hanem testit is, mert az életével "játszik" minden keresztény, aki nem hajlandó imádni a fenevadat:

Jel 13:14 És elhiteti a földnek lakosait a jelekkel, amelyek adatának neki, hogy cselekedje a fenevad előtt; azt mondván a föld lakosainak, hogy csinálják meg a fenevadnak képét, aki fegyverrel megsebesíttetett vala, de megelevenedett.

Jel 13:15 És adaték neki, hogy a fenevad képébe lelket adjon, hogy a fenevad képe szóljon is, és azt művelje, hogy mindazok, akik nem imádják a fenevad képét, megölessenek,

Jel 13:16 Azt is teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezükre vagy a homlokukra bélyeget tegyenek;

Jel 13:17 És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson [semmit], hanem csak akin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma.

Jézus azonban félbeszakítja ezt a nagy nyomorúságot azzal, hogy hirtelen kiragadja az Övéit a földről:

"És ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek majd azok a napok." (Máté 24:22)

Ami így történik:

"Máté 24:29 Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek erősségei megrendülnek.

Máté 24:30 És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel.

Máté 24:31 És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig."

Ugyanez apokalipszis-időrendbe elhelyezve:

"Jel 6:12 Azután látám, mikor a hatodik pecsétet felnyitotta, és íme nagy földindulás lőn, és a nap feketévé lőn mint a szőrzsák, és a hold egészen olyan lőn, mint a vér;

Jel 6:13 És az ég csillagai a földre hullának, miképpen a fügefa hullatja éretlen gyümölcseit, mikor nagy szél rázza.

Jel 6:14 És az ég eltakarodék, mint mikor a papírtekercset összegöngyölítik; és minden hegy és sziget helyéből elmozdíttaték.

Jel 6:15 És a földnek királyai és a fejedelmek és a gazdagok és a vezérek és a hatalmasak, és minden szolga és minden szabad, elrejték magukat a barlangokba és a hegyeknek kőszikláiba;

Jel 6:16 És mondának a hegyeknek és a kőszikláknak: Essetek mi reánk és rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyi székben ül, és a Bárány haragjától:

Jel 6:17 Mert eljött az ő haragjának ama nagy napja; és ki állhat meg?"

Az a bizonyos "utolsó nap", amikor a halottak is feltámadnak (vagyis megtörténik az elragadtatás), az nem más, mint az Úrnak napja, amiről hihetetlenül sok próféciát találhatunk a Bibliában - és a Jel. 6:17 kijelenti, hogy a hatodik pecsét felbontása után kezdődik. Én teljesen meg vagyok róla győződve, hogy ez nem egyetlen földi napot jelent, hanem mindaz, ami ezután következik (Isten haragja), végig az "Úrnak napja" része (mert az ószövetségi próféciákban az Úr napja és a harag napja egy és ugyanaz, és túl sok minden történik rajta ahhoz, hogy 24 földi óra legyen).

Vagyis szerintem a "nagy nyomorúság"-ra legfőképpen szellemi értelemben kell készülni, ami a hitben való teljes alázatosságot, a Krisztushoz való mindenek feletti ragaszkodást jelenti és a készséget, hogy a bizonyságtétel beszédéért az életünket ne kíméljük mindhalálig.

A fizikai készülésen kevesebbet gondolkozom, de szerintem, ha már nagyon közeli az az idő, érdemes önellátásra berendezkedni vagy élelmiszer-készleteket félretenni, mivel a bélyeg-rendszer miatt nagyon nehéz lesz ezekhez piaci úton hozzájutni.

Szervusz

Jézus készíti fel a népét a nagy nyomorúságra.

Például a Máté 24 részében elmondta mind az első századi keresztényeknek, mind a napjainkban élő keresztényeknek, milyen jele lesz annak, hogy az utolsó napokban(időben) mit kell tenni, ha szeretnénk túlélni azt a nagy nyomorúságot, amilyen még soha nem volt az emberiség történelmében. De sok-sok helyen ír róla a Biblia.

Csak egy helyet idéznék, amelyik arról ír, hogy lesznek túlélők, nem is kevesen:

Jelenések 7:13-15 Erre a vének egyike így szólt hozzám: „Kik ezek, akik fehér köntösbe vannak öltözve, és honnan jöttek?” Én pedig azonnal ezt mondtam neki: „Te tudod, uram.” Ő pedig így szólt hozzám: „Ezek azok, akik kijönnek a nagy nyomorúságból, és megmosták köntösüket, és megfehérítették a Bárány vérében. Ezért vannak az Isten trónja előtt; és éjjel-nappal szent szolgálatot végeznek neki templomában; és Az, aki a trónon ül, ki fogja terjeszteni sátorát fölöttük."

Ezek a versek részben azt is elmondják, miért ők a túlélők, és mit kell tennünk, hogy közöttük lehessünk. Ezért már ma tennünk kell a megmentésünk érdekében. Annyira benne vagyunk az utolsó időkben, hogy minden nap jelentőséggel bír ma minden ember számára.

Üdvözlettel: Zita