Nektek melyik bibliafordítás nyelvezete tetszik jobban, praktikusság, alkalmazhatóság szempontjából?
Én évekig a Károly Gáspár fordításában olvastam, ami nyelvészeti szempontból érdekes, tetszik, de hogy úgy mondjam, elvontabb.
Nekem a Szent István Társulat fordítása jobb, nemcsak azért mert mai nyelvezetű, hanem "praktikusabb", közelebb áll a hétköznapokban való alkalmazáshoz a nyelvezete.
Gyakorlatiasságra ösztönöz.
Most csak az Újszövetség részt vettem figyelembe.
Tudom, furcsán hangozhat a kifejtős rész, de nem tudtam most jobban megfogalmazni.
Szia!
Egyértelműen a Károli! Ez a legszebb, legjobb Bibliafordításunk, a többi valamilyen teológia mentén született ezért nem elfogulatlan, számomra pedig ez a legfontosabb, ahogyan Bottyán János írta, a Károli fordításnak Isten Lelke "adja a hitelét, varázsát, időtálló erejét, s azt a tekintélyét, amely minden más fordítás fölé emeli, hiszen soha nem nyilvánította egyetlen egyház sem hivatalossá, mégis annak számított."
Meggyőződésem, hogy a mai fordítások semmivel nem praktikusabbak, vagy alkalmazhatóbbak mint a Károli, sőt az abban található hibákat nem javítják, hanem azzal, hogy bizonyos teológiák mentén születtek - a céljuk ezért azok kiszolgálása - többet rontottak az eredeti szövegen, mint használtak volna!
Üdv. Péter
Szia!
Egyértelműen a Károly. Minden tekintetben. Isten Lelke által vezetett volt aki fordította.
Teológus
Én is Károlit mondom, bár el kell ismernem, vannak benne nagyon is régies szavak és néha zavaró.
Egyértelmű számomra, hogy Isten vezényelte le ezt a fordítást, ám már kissé régies. Nem egy, nem kettő szót kerestem már interneten, mert nem tudtam hová értelmezni. A hétköznapi nyelvhasználatból kivesztek szavak.
Jó lenne leporolni, modern nyelvezetre, de bizonyos vallások fordításai már nem a Károlit teszik modernebbé, hanem saját teológiájuk alapján készítenek torz fordításokat, ez pedig nem jó semmire.
Inkább akkor marad Károli és majd azt a néhány elavult kifejezést kiszótározom.
Írok egy ilyen kifejezést a sok közül és érteni fogjátok.
Zsoltárok könyve:68:14 Ha cserények között hevertek is: olyanok lesztek,mint a galambnak szárnyai...
Na akkor mik is azok a cserények? :D
Sziasztok!
Isten neve az Ő lényét jelenti. Istent sohasem egyetlen névvel, hanem megnevezések sokaságával jelöli a Biblia. Ennek oka az, hogy Isten személyének csodálatos voltát aligha adhatja vissza egyetlen földi szó. Olykor embereket is több néven említ az Írás: Jákóbot Izráelnek, Salamont Jedidjának, és ezeknek a kifejezéseknek gyakran sokatmondó, lefordítható jelentésük is van. Isten leggyakoribb neve a Bibliában a héber JHVH, melyet a Septuaginta, az Ószövetség első görög fordítása csaknem mindig Küriosznak ("Úr") fordít. A héber hájá létigéből származik, szó szerinti jelentése: levő, létező, létre hívó. E roppant egyszerű megnevezés mögött azonban az a hatalmas igazság áll, hogy a világegyetemben egyetlen lény mondhatja el magáról, hogy léte nem függ mástól, önmagában is élete van. Mi, emberek kapjuk az életet, Istenben önmagában is "van" az élet. Emellett számtalan más istennév is létezik a Bibliában, csak a legismertebbek közül említve: az Elohim (Oltalom), Él (Erős), Él-Saddáj (Mindenható), Él-Ejon (Magasságos), Adonáj (Úr), mely utóbbi a zsidók ajkán legtöbbször helyettesítette a JHVH-t, amit túlzó aggályoskodásból szinte mágikus tisztelettel vettek körül, tiltva puszta kiejtését is, jóllehet a Tízparancsolat III. parancsolata csupán "hiábavaló" (fölösleges) emlegetését ítéli el.
A "Jehova" név - amelyre hivatkozol - ennek a régi és torz gyakorlatnak a továbbélése. A külsődlegességeibe vesző judaista vallás különösen Jeruzsálem lerombolása (i. sz. 70) után szinte szent borzongással vette körül a JHVH titkosnak tekintett tetra-grammatonját, és amikor a szétszóródás (i. sz. IV-VL) évszázadaiban maszoréta tudósaik bepunktálták (azaz az addig csak mássalhangzókat jelölő héber írást vonalakkal - pontokkal ellátva magánhangzó jelölésekkel látták el) a bibliai szöveget, nem az a és az e hangokat jelölték be (helyesen tehát: Jahve), hanem a másik két ismert istennévnek, az Adonájnak és Elohimnak a magánhangzóit kölcsönözték és ültették át, így vetve alapot a Jehova vagy Jehovi szóalakoknak, melyek aztán keresztény körökben is elterjedtek, különösen a könyvnyomtatás feltalálása és a Biblia körül megélénkülő harcok következtében. X. Leó pápa (1513-1521) tanácsadójának, Petrus Galatinusnak a befolyására a Vulgatában is a Jehova átirat vált elterjedtté, noha az ókeresztény egyházatyák egykor az lave (Alexandriai Kelemen) vagy az labe (Theodoretus) alakot adták meg. A nemzeti nyelvű bibliafordítások - melyek azért nagy részben az "elterjedt" Vulgatához is nyúltak - a Jehova szóalakot tovább terjesztették, így a mi Károlyi-Bibliánkban is lépten-nyomon ezzel találkozhatunk (I. Móz. 32:9, II. Móz. 6:3, 15:3, Zsolt. 83:19, Ésa. 26:4, származékszavaiban is: I. Móz. 22:14, II. Móz. 17:15, Bír. 6:24).
Üdv. Péter
Kedves Péter!
" Egyértelműen a Károli! Ez a legszebb, legjobb
Bibliafordításunk, a többi valamilyen teológia mentén
született ezért nem elfogulatlan, számomra pedig ez a
legfontosabb, "
A Károliban is van rengeteg félrefordítás. Az sem igaz, hogy teológiailag nem elfogult fordítás, mivel pont a háromság hamis dogmájának beleerőszakolása végett keletkezett benne a legtöbb ferdítés. Szerintem a fordításokat inkáb össze kellene hasonlítani egymással, így könnyen kiszűrhetők a félrefordítások
A másik nagy hibája a mostani Károli fordításoknak, hogy Isten szent nevét rendre kihagyják az igeversekből, pedig azt hiszem egyértelmű intést ad ezzel kapcsolatban a Szentírás:
„Tanúskodom mindenkinek, aki hallja e tekercs próféciájának szavait: ha valaki hozzátesz ezekhez, az Isten azokkal a csapásokkal fogja sújtani, melyek meg vannak írva ebben a tekercsben; és ha valaki elvesz e prófécia tekercsének szavaiból, az Isten elveszi annak osztályrészét az élet fáiból és a szent városból , azokból, amik meg vannak írva ebben a tekercsben."
(Jelenések 22:18-20 ÚVF)
Szia!
Most tanulmányozgatom én is a fordításokat, én a Károlit, a Kecskeméthy István féle fordítást és a protestáns Újfordítást javaslom.
A Károli a legrégibb, hagyományos fordítás, ezért a nyelvezete is régies. Viszont nagyon jól átadja az eredeti Biblia nyelvezetét. A Kecskeméthy féle fordítás a XIX. század elején jelent meg, teljesen érthető, a Károli leváltására tervezték. Most ismerkedem vele. Az Új fordítás már részrehajlóbb, felekezeti tanítások is megjelennek benne, de egy modern, nagyon jól érthető fordítás.
Megemlíthető még a jobb fordítások között az általad említett Szent István Társulat fordítása, de ajánlom neked a többit is!
Mindegyiknek van előnye és hátránya is, javaslom, hogy poóbáld ki mindet, interneten elérhetőek.
Illetve ha valamit pontosan meg akarsz tudni, akkor héber/görög Bibliát ajánlok, interneten vannak fent szótárakkal együtt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!