Igaz hogy azt mondta a Pápa hogy a nem hívőkenek is a menyországba jutnak?

Nekem volt egy "furcsa" ateista ismerősöm, aki tanár volt. Középiskolában tanított, majd később a felsőoktatásban tevékenykedett. A furcsaság csupán annyi volt, hogy nagy meglepődésemre, többen őmiatta tértek meg a kereszténységhez. Ajánlotta a diákoknak a vallást, és így, mondjuk úgy, hogy kedvességből elvégezte a papok és térítők helyett a "piszkos" munkát.

Nah ha létezik Isten és ennek ellenére, őt is a pokolra száműzné, akkor kérem , én még az ítélet előtt eltáncikálnék a Gyehennára, mondván, hogy ha ilyen a mi Istenünk, akkor köszönöm szépen, de nem kérek belőle.

Ami engem illet, én nem hallottam hogy a pápa ilyet mondott volna, csak remélni tudom, hogy nem mondott.

A hit ugyanis elengedhetetlenül fontos az üdvösség elnyeréséhez, és aki nem fogadja be a Krisztusi áldozatot a szívébe ITT A FÖLDÖN, az kizárja saját magát az üdvösségből.

---------------

@ Kepano Junior

A SzentÍrás világos üzenete az, hogy az üdvösség Isten ajándéka azok felé, akik hittel befogadják a szívükbe a Krisztusi Megváltás tényét, és meg is térnek hozzá.

AZ Ószövetségben számos könyv (mint pl. Jeremiás) foglalkozik a megtérés szükségességével, és az Evangéliumban Keresztelő János és Jézus szintén erről beszéltek.

Megtérés nélkül (tehát hogy valaki ne fogadná be a szívébe a Krisztusi áldozatot), és vízkeresztség nélkül NINCS üdvösség: "térjetek meg ÉS keresztelkedjetek meg" - ez a SzentÍrás üzenete.

Kepano Junior (előbbi válaszadó): amit te írtál, az logikus, csak éppen nem a Biblia üzenete. Az üdvösséget Isten adja. Olyan ajándék, ami kegyelemből, szeretetből fakad olyanok számára, akik befogadták a szívükbe az Evangélium üzenetét.

Ennyi.

T. Kerdezo!

Eloszor is, a Szentiras szerint senki nem ment fel a mennybe. Errol ir a Janos 3:13 verse, amely igy hangzik: "Mert senki nem ment fel a mennybe, hanemha az, aki a mennybol szallott ala, az embernek fia a Krisztus.!"

Aki meghal, egyszeruen megszunt letezni. A halal bunteteskent jott az emberiseg eletebe. Isten soha nem mondta azt, hogy halalunk utan mashova kerulnenk. Vilagosan leiratta, "porbol vagyunk es porra leszunk", azaz visszaterunk a porba. Viszont a halottaknak less feltamadasuk.

Irtak itt paran arro, hogy ha valaki jo ember, de nem hisz Istenbe, akkor az miert ne mehetne a mennybe.

Lehet barmilyen jo valaki, ha nem fogadja el Istent, akkor Isten sem fogadja el ot. Ez olyan, mint amikor egy gyermek "megtagadja a szuleit". Most nem olyan esetrol irok, akik mondjuk rosszak voltak a gyermekukhoz. Hanem olyanrol, amikor a szulok szeretettel vettek korul a gyermekuket, megadtak neki minden toluk telhetot, megis a gyermek egy ido utan nem torodik a szulokkel, sot, megtagadja oket.

Nem varhatjuk el Istentol, hogy tovabbra is szeretettel legyen irantunk, ha mi magunk nem is ismerjuk el a letezeset. Udvozlettel: Judit!

Furcsa hozzáállása van itt pár embernek, mert szerintük az nem bűn, ha nem hisz valaki az Úrban, de a jutalmat szerintük jogosan várnák el. Nem értem én ezt.

Most vagy hiszünk é mindent megteszünk, hogy tetszünk Istennek, hogy megfeleljünk, mert szeretjük és imádjuk és hálásak vagyunk, ennek az "ára" pedig az örök boldogság, vagy nem hiszünk benne, pedig itt a gyakon is rengeteget lehet olvasni róla, tehát nincs olyan, hogy nem hallott róla az ember, de akkor ne is várjuk már el, hogy megjutalmaz minket. Ez arra hasonlít, mikor a parasztember egyik fia vele él, teljesíti minden kérését, segít vetni, aratni, etetni az állatokat, hallgat apja szavára, mert tudja, hogy nem akar rosszat, erkölcsileg is olyan életet él, de a másik a világban éli le életét, a saját erkölcsei szerint, ami szerinte jó, bár apját nem kérdezi meg róla, rá sem néz az apjára egész életében, mégis tartja a markát, mikor jön az örökség szétosztása.

Logikailag sem helyes az elképzelésetek.

Akik viszont nem hallottak valóban Istenről, azok már elbírálásban részesülnek. Bízd Istenre, igazságos.