Van e itt olyan Jehova tanúja aki régebben adventista volt?

Kedves István!

Akkor összefoglalom, hogy mit állítasz:

Azt mondod, hogy olyanok vagytok, mint a sáskák, akik hasonlítanak a skorpióhoz, akinek fullánk van a farkában, hogy ártson az embereknek, ugyan meg nem ölhetitek őket, de olyan módon kínozzátok, hogy a halált választanák inkább. Ez azért van, mert a halál angyala uralkodik felettetek, aki a vesztő, vagy pontosabb fordításban "elvesztő", de a kedvedért használhatjuk a "puszító" kifejezést is. Tehát a célotok, hogy "gyötörjétek" az embereket, és "ártsatok" azoknak, "akiken nincs Jehova pecsétje". Egy "jaj" elmúlt és "még két "jaj" következik.

Hát nemes célok, gratulálok. Valóban szomorú, hogy sokan tényleg így élik meg a veletek való találkozást. "Itt voltak a jehovisták, akik gyötörtek minket, és hirdették a halál angyalának üzenetét, jaj!"

De ha titeket ez örömmel tölt el, akkor sajnálom. Én maradok inkább az evangéliumnál, ami nem árt, hanem használ az embereknek, lévén, hogy örömüzenet, és nem arról szól, hogy Jézus a vesztő, hanem arról, hogy ő a megmentő.

Üdv. Péter

Kedves kérdező! Én magam nem voltam adventista, de Jehova Tanúi között mindenféle vallásos csoportosulásból vannak emberek, így az adventistáktól is.

Kedves Péter! Vankó vagyok. Akkor én is összefoglalnám a te általad sajátosan értelmezett szövegeket. Kezdeném az első, kissé határozottabb megjegyzéseddel, mely még valamelyest a kiírt kérdéshez is tartozik:

"Az adventista tanítások ugyanis igen erősen támaszkodnak a reformációs és utóreformációs mozgalmak tanításaira, ellentétben a Tanúk tanításaival, melyek jórészt új megközelítések..."

A mondat első fele teljesen igaz, hiszen az adventista tanok a reformáció pozitív gyümölcsei mellett, bizony a negatívakat is továbbvitték, ugyanis a laikus közhittel ellentétben a reformáció tovább éltette azon évszázados emberi mítoszokat és hamis vallásos tanokat is, mint pl. a háromság, vagy a kizárólagos égi reménység, esetleg még a krisztusi semlegesség elutasítása. A protestantizmus szellemi gyümölcsei sem feltétlenül a bibliai igazságról szólnak.

Ami a Tanúk tanítását illeti, sok független bibliaszakértő cáfolná, hogy pl. a háromság Írásellenességének a tanítása "új megközelítés" lenne - ókori írásos dokumentumok bizonyítják, hogy nem az, köztük persze a legfontosabb az ihletett Biblia bizonyítéka! Esetleg tán a lélek halhatatlansága vagy a pokoltűz istengyalázó mítosza, melyek tagadása szintén nem jellemző az ún. "keresztény" világban, szintén "új megközelítés"? Ezek már biztos nem, mert az adventisták sem hiszik, igaz? :)

Jehova Tanúinak azért vannak "sajátos" tanításaik, mert a bibliai igazság sok esetben messze eltér attól, amit a magukat kereszténynek vallók többségben tartanak róla, vagyis amit a sok évszázados emberi hagyományok és téves vallási nézetek diktálnak nekik. A reformáció (gyakran egymásnak is ellentmondó árama) sajnos csak részben rakta rendbe a katolikus hagyományok által kialakított hamisságokat. A leglényegesebb bibliai igazságokban - ami tényleg komolyan érinti a hívek életét és gyümölcseit - sajnos maradtak a katolikus kerékvágásban. Nem véletlen, hogy a legnépesebb protestáns irányzatok azok rossz gyümölcseit is tovább örökítették!!! És ez az egyik legnagyobb bizonyíték arra, hogy a reformációval összességében sajnos messze nem sikerült elérni azt, amit Krisztus a jó gyümölcsökről és a tanítványai között lévő szeretetről mondott.

Így aztán kedves Péter büszkén utalhatsz arra, hogy az "adventista tanítások igen erősen támaszkodnak a reformációs és utóreformációs mozgalmak tanításaira", ezzel csak bizonyítod azt, amit eddig írtam.

A következőben pedig a konkrétumokról lenne szó.

"Azt mondod, hogy olyanok vagytok, mint a sáskák, akik hasonlítanak a skorpióhoz, akinek fullánk van a farkában, hogy ártson az embereknek"

Nem, nem ezt mondják Jehova Tanúi, ezt te állítod - talán csak nem azért, mert a saját verziód hatásosabb? Valójában pedig ez a csapás nem elsősorban az emberek ellen, illetve a köztük lévő kimagasló személyiségek ellen irányul, akik ’a föld növényzete és fái’. (Vesd össze: Jelenések 8:7.) A sáskák csak azoknak ártanak, akiknek a homlokán nincs ott az Isten pecsétje, vagyis a kereszténység azon tagjainak, akik azt állítják, hogy elpecsételtek, de az életmódjuk meghazudtolja ezt az állításukat (Efézus 1:13, 14). Ezt a kétségtelen tényt valahogy érdekes módon kerülöd..., vagyis azt, hogy a sáskák nem a "jóknak" ártanak!

Igen, "kínt" okozó kijelentésekről van szó. Ezt írod:

"Azért érdemes megnézni ezeknek a sákáknak a tevékenységét. A βασανισθήσ

ονταιgörög kifejezés szó szerint kínvallatást jelent. Olyan kínt okoznak, hogy az emberek kívánnának meghalni, de nem tudnak!"

Az itt használt görög szó a ba‧sza‧ni′zó szótőből ered, amelyet olykor a fizikai kínzás kifejezésére használnak, de használható az elmebeli kínzás leírására is. Például a 2Péter 2:8-ban azt olvassuk, hogy Lót „kínozta igazságos lelkét” azon gonoszság miatt, amit Szodomában látott. Az apostolok idejében pedig a vallási vezetők szenvedtek el elmebeli kínzást, de természetesen egészen más okból.

"Ha valakit érdekel a XVI-XVII. századi magyar protestáns irodalomban igen sok példát láthatunk arra, hogy a törökök okozta nyomorúságot Isten megtérésre késztető ítéletének értelmezték, éppen ennek a fejezetnek a jelképrendszerét használva (lásd sáskák, fullánkok...stb"

Ezzel a párhuzammal pedig tökéletesen bizonyítod, amit az első válaszomban írtam a protestantizmus nagyobb részének súlyos hiányosságairól, mint pl. a krisztusi semlegesség hiányáról, ami ilyen párhuzamok bibliába való beleerőszakolásához vezet. A nemzeti, nacionalista érzelmekre épülő, vagy azt szervesen befogadó világnézet, és azok gyakori pusztító következménye NEM vezet a krisztusi "jó gyümölcsökhöz", hanem éppen ellenkezőleg, eltávolít tőle. Sajnos jellemzően erről szól az elmúlt fél évezred a protestáns világban is. Ezért sem hihető, hogy a pártoskodó és megosztott nemzeti ügyeket illetően, a krisztusi semleges szellemtől teljesen idegen gondolkozásmóddal kábítana minket a Jelenések könyve.

Így aztán azok, akik valamely területen "régtől fogva" megegyeztek a Jelenések könyvének az értelmezésében, sokszor hamis filozófiai alapon tették. Mert ugye nem akarod azt állítani, hogy ha egy felfogás több évszázados múltra tekint vissza, akkor feltétlenül az igazságot tartalmazza?! Mert ugyanis ha nem tévedek, a 6-os válaszod eleje erre apellál.

Az viszont tény, hogy a Jelenések könyvének az értelmezésében való hatalmas megosztottság létezett és létezik ma is, mint egyébként a teljes Biblia tekintetében ugyanúgy.

"'nekünk nem az elmondás sorrendjére kell figyelnünk, hiszen többször is előfordul, hogy a Szentlélek, miután egyszer már elért az idők végezetéig, visszatér az előző korszakokhoz, hogy kiegészítse a már közölteket'." (L.E.Froom: Atyáink prófétai hite)."

De ettől függetlenül a Jelenéseknek van egy határozott és nyomon követhető kronológiai sorrendje, tehát ezért a Tanúk könyve ebben a szellemben íródott.

De tetszik az is, hogy idézed Pascal-t: "Merészség kell hozzá, hogy egy és ugyanazon dolgot, annyiféleképpen mondjanak meg előre..."

Majd a következőben azt kritizálod, hogy a Tanúk a 9:11-ben található "mélység angyalát" Jézus Krisztussal azonosítják, mert ugyanis itt szintén "egy és ugyanazon dologról" van szó, amit hevesen tagadsz - minden világos egyezés és párhuzam ellenére.

De elemezzük akkor a sáskákat és a "mélység angyalát".

Amikor az ötödik angyal trombitája készül hírül adni az első 'jajt', az annál is félelmetesebb, ami addig történt. Ez egy rettenetes sáskajárással kapcsolatos. Először azonban vizsgáljunk meg más írásszövegeket, amelyek segítenek jobban megértenünk ezt a csapást.

A Bibliában Jóel könyve, beszámol egy olyan csapásról, melyet rovarok – köztük sáskák – okoztak, s amely hasonló ahhoz a csapáshoz, amit János lát (Jóel 2:1–11, 25).

(Vesd össze a Jóel 2:4, 5, 7-et - mely leírja, hogy a rovarok lovakhoz, néphez és férfiakhoz hasonlítanak, és olyan hangot adnak, mint egy szekér - a Jelenések 9:7–9-cel; vesd össze még a Jóel 2:6, 10-et - mely leírja a rovarok által okozott csapás fájdalmas hatását - a Jelenések 9:2, 5-tel.)

Sok kellemetlenséget okozott a hitehagyott Izraelnek, ugyanakkor egyes zsidókat arra is indíthatott, hogy bűnbánatot tartsanak és visszatérjenek Jehova kegyéhez (Jóel 2:6, 12–14). Amikor eljön az ideje, Jehova kitölti szellemét 'mindenfajta testre', miközben félelmetes jelek és ijesztő előjelek előzik meg ’Jehova nagy és félelmetes napjának az eljövetelét’ (Jóel 2:11, 28–32).

A Jóel könyvének 2. fejezete az első században is beteljesedett. Annak idején, i. sz. 33 pünkösdjén a szent szellem kitöltetett, felkente az első keresztényeket és képessé tette őket arra, hogy sok nyelven beszéljenek „Isten nagyszerű dolgairól”. Ennek az lett az eredménye, hogy nagy tömeg gyűlt össze. Péter apostol a csodálkozó szemlélőkhöz intézve szavait idézte a Jóel 2:28, 29-et, és megmagyarázta, hogy a tömeg szemtanúja a prófécia beteljesedésének (Cselekedetek 2:1–21). De semmilyen feljegyzés nincs arról, hogy akkoriban szó szerinti rovarok által előidézett csapás sújtott volna, amely egyeseknek kellemetlenséget okozott, másokat pedig megbánásra indított.

Volt-e jelképes csapás azokban a napokban? Igen, volt. Éspedig annak eredményeként, hogy az újonnan felkent keresztények elszántan prédikáltak. Jehova általuk hívta meg azokat a zsidókat, akik azért hallgatták meg őket, hogy megbánást tanúsítsanak és élvezzék a tőle jövő áldásokat (Cselekedetek 2:38–40; 3:19). Azok, akik kedvezően reagáltak, elnyerték rendkívüli kegyét. Azok számára viszont, akik visszautasították a meghívást, az első századi keresztények olyanokká lettek, mint egy pusztító sáskahad. Jeruzsálemből kiindulva ellepték egész Júdeát és Szamáriát.

Nemsokára ott voltak mindenütt, azzal kínozva a hitetlen zsidókat, hogy nyilvánosan hirdették Jézus feltámadását és mindazt, amit ez magában foglalt (Cselekedetek 1:8; 4:18–20; 5:17–21, 28, 29, 40–42; 17:5, 6; 21:27–30). Ez a csapás mindaddig folytatódott, amíg i. sz. 70-ben elérkezett a ’félelmetes nap’, amelyen Jehova Jeruzsálem ellen vezette a római seregeket, hogy azok elpusztítsák a várost. Csak azok a keresztények menekültek meg, akik hittel hívták segítségül Jehova nevét (Jóel 2:32; Cselekedetek 2:20, 21; Példabeszédek 18:10).

Tehát egyáltalán nem igaz, hogy nincs bibliai párhuzama ennek a Jelenésekben leírt csapásnak, ezért ésszerűen számíthatunk arra, hogy Jóel próféciájának van egy végső beteljesedése a végidőben!

(Jelenések 9:1) "És megfújta trombitáját az ötödik angyal. És láttam egy csillagot, mely az égből a földre hullott, és neki adták a mélység vermének kulcsát."

Azt megállapíthatjuk, hogy ez a 'csillag' különbözik a Jelenések 8:10-ben szereplőtől, igaz? De különbözik-e a 20-ik fejezetben leírt angyaltól is? A leírás szerint lényegében megegyezik vele. Neked ezen ellenvetéseid vannak ez ügyben:

- "'leszállt' és nem 'hullott'".

Ugye abban megegyezhetünk, hogy a Biblia, de különösen a Jelenések könyve kifejezésmódja sokszor jelképes, szimbolikus, tehát nem a száraz szószerintiség adja meg az értelmét.

Csúsztatásnak tartod azt is, hogy "a 20. fejezetben nincs szó kútról, vagy veremről", holott az, hogy az egyik beszámolóban kihagynak egy részletet, a másikban pedig hozzáteszik, gyakori a Szentírásban.

Ezenkívül szerinted a "mélység" nem azonos a halállal, de ez megint csak megdőlt állításod, nem gyanús ez egy kicsit? Bibliai értelemben "a mélység" a tétlenség helye, sőt a halálé. (Vesd össze: Róma 10:7; Jelenések 17:8; 20:1, 3.)

Más írásszövegek azt mondják, hogy Jézus a hádeszben volt, amikor halott volt (Cselekedetek 2:31). Ebből nem szabad azonban arra következtetnünk, hogy a hádesz és a mélység mindig egy és ugyanaz. Míg a vadállat és Sátán a mélységbe megy, addig csak emberekről mondják azt, hogy a hádeszbe mennek, ahol halálalvásban maradnak a feltámadásukig (Jób 14:13; Jelenések 20:13).

A mélység régóta rettegésben tartja a démonokat. Egy alkalommal, amikor szembekerültek Jézussal, "egyre csak kérlelték, hogy ne parancsolja nekik, hogy a mélységbe menjenek" (Lukács 8:31).

Tehát akkor ésszerű-e azt állítani, hogy a Jel 9:1-ben említett csillag, aki a mélység vermének a kulcsát kapja, éppen Jézus, akinek hatalma van a halál felett??? Kinek másnak van hatalma felette?

Kedves Péter!

A lényeget Vankó testvérem elmondta, de azért erre még reagálnék:

" Akkor összefoglalom, hogy mit állítasz:

Azt mondod, hogy olyanok vagytok, mint a sáskák,

akik hasonlítanak a skorpióhoz, akinek fullánk van a

farkában, hogy ártson az embereknek, ugyan meg nem

ölhetitek őket, de olyan módon kínozzátok, hogy a

halált választanák inkább. "

Igen, viszont azt is leírhattad volna, hogy ez miben teljesedik ki, csak hogy a félreértéseket elkerüljük. Ez a jövendölés egy világméretű prédikáló munkát jelent, mely beteljesedését annak felismerése indított el, hogy Jézust trónra emelték égi Királyként. Ezen elszánt tanúskodásunk, a prófécia beteljesedéseként, valóban kínzó csapássá vált a hitehagyott kereszténység számára (Máté 24:3– 8, 14; Cselekedetek 1:8 ).

Sziasztok!

Szóval ti azt gondoljátok, hogy az őskeresztények és Jehova tanúi közt eltelt közel 2000 évről semmit nem szól a Szentírás, akkor nem éltek olyan emberek akik Isten szolgái lettek volna, és közel két évezred után Russel volt az első akihez Jehova szólt? Érdekes elmélet, és alapvetően óriási tévedés. Jelenések könyve nem Jehova Tanúiról szól. De mint mondottam felőlem lehettek sáskák, kínozhatjátok az embereket "elmebelileg", de attól még ez a fajta hozzáállás nem válik Jézusivá, akármilyen "semleges" is.

Ha nem lettek volna az általatok oly nagyképűen bírált reformátorok, és utóreformációs mozgalmak, és adventisták a tanúk soha nem jelentek volna meg a Földön. Nem az adventisták vették át a tanúktól az olyan nagyra tartott bibliai igazságokat, hanem fordítva. Mindazonáltal óriási hiba egyedül ezekbe az igazságokba kapaszkodni, mert nem ezek mentenek meg, hanem EGYEDÜL KRISZTUS! Sajnálatos, hogy a ti prédikálásotok középpontjába az ítélkezés és az elpecsételés került, és nem a megmentő szeretet, hogy Jézust Vesztővé, Pusztítóvá neveztétek ki és nem Szabadítóvá, aki valójában...

Üdv. Péter

"Szóval ti azt gondoljátok, hogy az őskeresztények és Jehova tanúi közt eltelt közel 2000 évről semmit nem szól a Szentírás..."

Kedves Péter! Miért lenne ez úgymond 'szabálytalan'? Krisztus előtt hosszú korszakok sincsenek tárgyalva konkrétan a bibliában.

De az elmúlt 1800-1900 év egyébként említve van, hiszen a nagy hitehagyás korszaka volt.

"... akkor nem éltek olyan emberek akik Isten szolgái lettek volna..."

Kedves Péter ebben a dologban nem vagy racionális, hiszen a Krisztus előtti zsidó korszakban is éltek mindvégig Istenhez hű emberek, még sincs a Szentírásban tárgyalva hosszú időszak.

"és közel két évezred után Russel volt az első akihez Jehova szólt?"

Ha nem Russell lett volna az, aki annak idején felismer sok vallásos hamisságot, akkor megteszi más. Russell nem ihletett, vagy tévedhetetlen prófétája volt Istennek, hiszen ez az információ már leíratott a Szentírásban rendelkezésre állt - csak annak tiszta igazságát kellett helyreállítani, és ennek a történelmi bizonyítok szerint, a 19-ik sz. második felében jött el az Isten által meghatározott ideje.

"Érdekes elmélet, és alapvetően óriási tévedés. Jelenések könyve nem Jehova Tanúiról szól."

Ez így önmagában pedig egy félreértés, ugyanis a Jelenések könyve, de alapjában az egész Biblia MINDENKIRŐL, mindenkinek szól, rólatok is, nektek is, de az tagadhatatlan, hogy nem a hamis vallásnak íródott, hanem az igazságnak.

"De mint mondottam felőlem lehettek sáskák, kínozhatjátok az embereket "elmebelileg", de attól még ez a fajta hozzáállás nem válik Jézusivá, akármilyen "semleges" is."

Tehát azt akarod mondani, hogy amikor az első században beteljesedett Jóel próféciája az akkori vallásvezéreken, akkor az nem volt krisztusi?! Pedig nagyon hasonló hatással voltak az első sz.-i tanítványok azokra. :)

"Ha nem lettek volna az általatok oly nagyképűen bírált reformátorok, és utóreformációs mozgalmak, és adventisták a tanúk soha nem jelentek volna meg a Földön."

Látod, megint egyoldalúan fogalmazol, hiszen én is említettem, de az erről szóló irodalmaink is korrektül elismerik, hogy a reformációnak voltak pozitív hatásai az imádatra. De tagadhatatlan, hogy sok minden nem lett tisztázva és helyreállítva - de nem is jött még el az Istentől meghatározott ideje.

"Nem az adventisták vették át a tanúktól az olyan nagyra tartott bibliai igazságokat, hanem fordítva."

És ezt Russell becsülettel el is ismerte! Köszönettel tartozunk az adventistáknak.

"Mindazonáltal óriási hiba egyedül ezekbe az igazságokba kapaszkodni, mert nem ezek mentenek meg, hanem EGYEDÜL KRISZTUS!"

Nem is kapaszkodunk egyedül az igazságba, de ettől még "szelemben és igazságban" kell imádni Istent, nem hagyhatod el az igazság egyetlen részletét sem.

"Sajnálatos, hogy a ti prédikálásotok középpontjába az ítélkezés és az elpecsételés került, és nem a megmentő szeretet, hogy Jézust Vesztővé, Pusztítóvá neveztétek ki és nem Szabadítóvá, aki valójában..."

Amikor egyszer ez a téma! Ugye feltűnt már neked, hogy a bibliában szerepel az is (méghozzá igen sokszor és nagy terjedelemben), hogy Jézus MEGMENTÉSE milyen eszközökkel és módszerrel fog megtörténni? Nem, egyáltalán nincs a szolgálatunk középpontjában pusztán Jézus ítélkezése, de ha ez a téma, akkor ne akard már úgy beállítani, hogy ezt a Biblia virágnyelven és félmondatban elintézi, már bocs.

"Érdekes hogy egyetlen alapigazsághoz sem segítette hozzá. Ennek ellenére ugyan úgy várják Jehova tanúi Jézus visszatértét mint az adventisták és még sok más egyéb felekezet."

Nem, Jehova Tanúi NEM Jézus második "eljövetelét" várják, hanem a JELENLÉTÉT várták! Már ugyanis nem várják, mert tudják, hogy jelen van, mert "azoknak a királyoknak napjaiban az egek Istene felállít egy királyságot, amely soha nem fog elpusztulni..." (Dániel 2:44) Milyen korszakról is van itt szó? Az "utolsó időkről".

""Nem is kapaszkodunk egyedül az igazságba, de ettől még "szelemben és igazságban" kell imádni Istent, nem hagyhatod el az igazság egyetlen részletét sem."

Akkor nagy baj van. Mert az első századiak nem ismerték a "teljes igazságot". Hiszen még a teljes Biblia sem volt kész és úgy haltak mártírhalált."

Ha ennyire nem becsülöd a bibliában feltárt isteni igazságot, akkor csak egy szóval egészíteném ki azt, amibe bőszen belekötöttél:

"... nem hagyhatod el az igazság egyetlen ISMERT részletét sem."

Így megfelel????

Az utolsó mondatoddal pedig magatoknak mondasz ellent, ez szót sem érdemel.