Hogy ha ténleg nincs Isten (ezt nem én állítom csak idézek ) akkor miért írták a Bibliát?

Kedves Sörpocak! Bocs, csak most vettem észre, hogy válaszolták. Igen, valóban van különbség ateista-ateista és hívő-hívő között is. Van a felszíni gyökértelen hívő, az átlagos hívő, a beteg álmisztikus hívő és a valódi szent hívő, stb. Maga Jézus is elmondta, hogy az Igére többféleképpen lehet reagálni (talán ismerős a példázat, de érdemes elgondolkodni külön-külön az egyes csoportokon, azon, hogy még a jó földbe jutott mag is különböző nagyságú termést hoz, illetve hogy vannak dolgok, amiket a kívülállók nem értenek, de a hívőknek azért illene megérteniük):

Mk 4:3. Halljátok: Ímé, a magvető kiméne vetni.

4. És lőn vetés közben, hogy némely az út mellé esék, és eljövének az égi madarak és megevék azt.

5. Némely pedig a köves helyre esék, a hol nem sok földje vala, és hamar kikele, mivel nem vala mélyen a földben.

6. Mikor pedig fölkelt a nap, elsűle, és mivelhogy nem volt gyökere, elszárada.

7. Némely pedig a tövisek közé esék, és felnevekedének a tövisek és megfojták azt, és nem ada gyümölcsöt.

8. Némely pedig a jó földbe esék; és ád vala nevekedő és bővölködő gyümölcsöt, és némely hoz vala harmincz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig száz annyit.

9. És monda nékik: A kinek van füle a hallásra, hallja.

10. Mikor pedig egyedül vala, megkérdezék őt a körülötte lévők a tizenkettővel együtt a példázat felől.

11. Ő pedig monda nékik: Néktek adatott, hogy az Isten országának titkát tudjátok, ama kívül levőknek pedig példázatokban adatnak mindenek,

12. Hogy nézvén nézzenek és ne lássanak; és hallván halljanak és ne értsenek, hogy soha meg ne térjenek és bűneik meg ne bocsáttassanak.

13. És monda nékik: Nem értitek ezt a példázatot? Akkor mimódon értitek meg majd a többi példázatot?

14. A magvető az ígét hinti.

15. Az útfélen valók pedig azok, a kiknek hintik az ígét, de mihelyest hallják, azonnal eljő a Sátán és elragadja a szívökbe vetett ígét.

16. És hasonlóképen a köves helyre vetettek azok, a kik mihelyst hallják az ígét, mindjárt örömmel fogadják,

17. De nincsen ő bennük gyökere, hanem ideig valók; azután ha nyomorúság vagy háborúság támad az íge miatt, azonnal megbotránkoznak.

18. A tövisek közé vetettek pedig azok, a kik az ígét hallják,

19. De a világi gondok és a gazdagság csalárdsága és egyéb dolgok kívánsága közbejővén, elfojtják az ígét, és gyümölcstelen lesz.

20. A jó földbe vetettek pedig azok, a kik hallják az ígét és beveszik, és gyümölcsöt teremnek, némely harmincz annyit, némely hatvan annyit, némely száz annyit.

Már megint te?

Igen tudjuk, a Biblia isteni ihletettségét bizonyítja, hogy le van benne írva, hogy szarás után kezet kell mosni.

Innentõl kezdve az egész Isten szava, és betûrõl betûre igaz benne.

Most pedig visszaülnél általános iskola elsõbe, hátha sikerül valami alapszintû gondolkodást magadba szívnod...

12:59!

Ha ennyire zavar téged, hogy két év alatt kb kétszer írtam le ezen az oldalon, hogy "szarás után kezet kell mosni"

Akkor ne moss, bakker.

Valamilyen véleménye mindenkinek van.Emberi természet,szeretjük kategorizálni a dolgokat.

Ez fű,az hal,az kő,az vasrúd.Mindent szeretünk elhelyezni egy rendszerben,ami megmondja honnan van,miért van,mi az.Akkor van baj ha ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása meghaladja a puszta szemlélődést.Ekkor két irányba mehet el a gondolkodás:

-Az egyik elkezdi a meglevő ismereteket összehangolni,és ezekkel ne ellentmondásos választ találni a vizsgált tárgyra.Ezt hívjuk tudománynak.

-A másik az eddigi ismereteket részben,vagy teljesen figyelmen kívül hagyja,és a gondolkodásunkkal könnyen összeegyeztethető rendszert épít ki a vizsgált dolog köré.Az eddigi tapasztalatokból próbál analógiákkal következtetni a vizsgált tárgy mibenlétére.Ha valamire talál egész jó analógiát,azt beépíti a rendszerbe,de fontos ismérve az ilyen rendszereknek hogy amolyan fraktálmintázatot mutatnak.Végtelenségig (vagy egy meghatározott pontig) megy ugyan azt a minta.Semmi új nem jelenik meg ezekben,amit nem lehetne szemlélődéssel meglátni.Ezt a rendszert hívjuk vallásnak.

Lenne elvileg egy harmadik irány is,miszerint kimondjuk:gőzünk sincs.De ezt nagyon nem szeretjük,ezért olykor mindkét előbb említett csoport szokott elhamarkodottan kimondani dolgokat.

A Biblia a második számú gondolkodás,illetve nyomokban a harmadik számú gondolkodás nyomait viseli.

A közvetlenül kutatás nélkül érzékelhető világot,és az abból szerzett tapasztalatokat akarja kiterjeszteni a kérdéses dolgokra.Pl:A csillagok fénye.A Biblikus magyarázata ennek közel 2000 évig az volt hogy a mennyországot a Földi világtól elválasztó kupolán találhatóak kis lyukak,melyeken beszűrődik a menny fényessége.

Miből jutottak erre a következtetésre?Nyilván abból hogy mi csak úgy képzelhettük el magunkat a kozmoszban hogy állunk mint a levert cövek,és egy körülöttünk forgó lukacsos paláston jön le a fény. Ez a mi egyszerű világunk analógiájából kiterjesztett világkép semmiben se több ,int amit egy ember magától kigondolhat.

Nincsenek benne olyan fogalmak mint "más csillagok".Hogy lennének?Még életünkben nem láttunk szabad szemmel más csillagokat,badarság lenne azt feltételezni hogy a kis fénypöttyök nem lukak hanem a mi Napunk társai.

Ebben más a tudomány a vallástól.A tudomány szintén nem szereti kimondani hogy nem tudjuk (de ma már rendszeresen kimondja),ezért elkezdi kutatni az eddigi felfedezésekből kiindulva a választ.Kis utánanézéssel a szabad ég alatt,esetleg technikai kísérettel,rájöhetünk arra hogy vannak ide oda mozgó lukak.Tudjuk hogy a lukak ne,m mozoghatnak,ezért kis okoskodással rájöhetünk hogy ezek saját fénnyel rendelkező Naphoz hasonló égitestek.És be is mutattam,ahogy a tudomány egy merőben új elképzeléssel állt elő.

Szóval a Biblia az előttem már leírt törvénykönyv szerep mellett,ezt a válaszkeresési szerepet is betölti.

Remélem hasznos a válaszom.