Isten azt akarja, hogy ateista legyek?
Már régóta foglalkoztat ez a gondolat. 19 éves koromig hívő keresztény voltam, de aztán rájöttem, hogy nem igazi a hitem, csak bemagyaráztam magamnak. Leginkább a félelem miatt volt ez, mert kicsi koromtól fogva iszonyúan félek a haláltól, a kereszténység pedig megnyugtató választ adott. Ahogy elkezdtem gondolkodni, rájöttem arra, hogy ha létezik Isten, akkor ő nem lehet olyan Isten, aki örül annak, ha az ember félelemből követi. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy ha létezik is Isten, tőlem mindenképp azt várja el, hogy ne higgyek benne -mert ez az egyetlen módja, hogy, amennyiben mégis létezik, megmutathassa magát nekem, és így valóban hihessek.
Tudom, kicsit bonyolult, de remélem sikerült valamennyire érthetően megfogalmazni..:) Nektek mi a véleményetek, létezhet ez, hogy valakitől ezt akarja az Isten? Vagy épp ellenkezőleg: ha megtagadod Isten létét, azzal éppen hogy "lezárod" a lehetőséget, hogy megismerhesd?
válasza:Olvasd el Tamás Evangéliumát, ha gondolod:)
Egyébként meg tök normális vagy... Legalább is így elsőre nekem eléggé bejössz :P Szóval magad miatt ne parázz.
Nem tűnsz elmeháborodottnak sem. De tudom, hogy nem ez a gondod. Csak megjegyeztem.
Teljesen jogosak a kérdéseid a világgal és Istennel kapcsolatban. Én esténként imádkozni szoktam magamban. Gondolatban...És teremtő, szerető, igazságos és bölcs Atyámnak tartom Istent, akiben bízom.
Úgy gondolom, hogy ő nem várja el, hogy eldobjunk érte bármit. Annyit szeretne, hogy ne ártsunk egymásnak.
Ha létezik, ha nem, én ebben hiszek. Hogy lehet jobbá tenni a világot. Nem rombolni kell és megenni a másikat, hanem építeni, tanítani és fejlődni normális, nem ember és élet ellenes kereteken belül.
A legjobb, amit tehetsz, hogy kutatod a valóságot. És nem nevekben hiszel, dogmákban, hanem eszmékben.
Istent magadban kell megtalálni, mert a lelkünk is egy darabja.
Én még azért is döntöttem Isten mellett, mert nekem speciel xy esetben logikusabb a léte. (no meg kicsit úgy vagyok, mint te is).
Ha kiderülne, hogy az az élet értelme, hogy megdugjam még a szomszéd babáját is, sem hinném, hogy követném.
válasza:
válasza:Isten nem ilyen csavarral akar magához vonni.
Én azt javaslom dobj el minden régi beidegződést Istennel a vallással kapcsolatban, ütsd fel az Újszövetséget és várd ki mit mond NEKED Isten önmagáról. Biztos vagyok benne, hogy az Igével, imádkozással rá fogsz jönni a félelmeid gyökerére és megtalállod Istennél a vígasztalást.
Előre is bocsi de ez is fontos: Sokáig fog tartani!!! Mindenkinek sokáig tart!!!
Köszönöm a válaszokat mindenkinek!
Lost in: köszönöm a pozitív visszajelzést, jól esett :) Tamás evangéliumát nem ismerem, de mindenképp elolvasom majd. Egyébként nagyon tetszett a válaszod, nem értem, miért pontoztak le :(
Az a vicces, hogy én is szoktam imádkozni, bár nem tudom, miért. Lehet hogy csak megszokásból vagy kényszerből. akkor pedig le kellene szoknom róla..
"Úgy gondolom, hogy ő nem várja el, hogy eldobjunk érte bármit. Annyit szeretne, hogy ne ártsunk egymásnak." -erről nekem az jut eszembe: "tégy, amit akarsz, csak ne árts!" (wicca intelem) ;)
Egyébként egyetértek. Én is csak így tudom elképzelni Istent.
"Ha létezik, ha nem, én ebben hiszek." -tehát azért te sem vagy 100%-ig biztos a hitedben. Sajnos én ezzel nem elégszem meg, én TUDNI szeretném.. Lehet, hogy épp ez a baj? Lehet, hogy biztosan senki nem tudja, hanem mindenki csak eldönti? Az a baj, hogy én még azt sem tudom, hogy lehetne döntést hozni -mármint úgy, hogy az ne legyen mesterkélt. Azzal tisztában vagyok, hogy a 'nem létezik Isten' állítás csakis (többé-kevésbé) tudatos döntés lehet, hiszen erre az életben nem találsz bizonyítékot. Viszont a 'létezik Isten', az már más tészta, mivel erről elvileg meg lehetne győződni. Vagy mégse? Pont azt várja el az Isten, hogy nem vagyunk benne biztosak, mégis döntsünk úgy, hogy létezik? Egy részről ez logikusnak tűnik, másik részről viszont egyáltalán nem logikus.
Azt még hozzáteszem, hogy amikor elhagytam a kereszténységet, az részemről egyáltalán nem tudatos döntés volt, csak úgy "megtörtént" velem. És attól tartok, hogy megtörténhet újra: egyszer csak azt veszem észre, hogy ateista lettem, esetleg x vallású... Ezt nem akarom, inkább magam szeretném eldönteni, hogy miben higgyek. De HOGYAN??? Mi a különbség a döntés és a magamra erőltetés között?
12-es válaszoló: köszönöm, hogy megosztottad ezt. Én is úgy gondolom, hogy ez egy szükséges folyamat, egy pillanatig sem gondoltam, hogy vissza kéne térnem a régi vallásomhoz. De azóta is csak egy helyben toporgok, pedig ez már nagyon rég volt. Régóta keresem a helyem, de nem találok semmit, sem a külvilágban, sem a gondolkodásomban nincs változás, nincsenek válaszok. Ezért lettem kissé frusztrált, és most újra felmerült bennem ez a régi kérdés.
Téged viszont irigyellek, mert a válaszod alapján megtaláltad a helyedet, hitedet. :)
HudsonHawk:
"Én azt javaslom dobj el minden régi beidegződést Istennel a vallással kapcsolatban, ütsd fel az Újszövetséget" -ez kissé paradox javaslat, tekintve, hogy a régi beidegződésem pont az Újszövetség olvasása volt :D
Egyébként ezen már túl vagyok. Rengeteget olvastam a Bibliát imádsággal egybekötve. Voltam egyszer külföldi önkéntesmunkán, ahol a szabadnapjaimat sokszor böjtöléssel töltöttem; ami úgy nézett ki, hogy bezárkóztam egy szobába, egész nap nem ettem semmit, hanem csak imádkoztam +Bibliát olvastam. Így próbáltam választ kapni Istentől. Sajnos "nem jött be", rá kellett jönnöm, hogy Isten vagy nem létezik, vagy nem akar megszólítani -vagy nem így akar.
"Sokáig fog tartani!!! Mindenkinek sokáig tart!!!" -Nekem mondod? Már majdnem 15 éve tart.
válasza:"Régóta keresem a helyem, de nem találok semmit, sem a külvilágban, sem a gondolkodásomban nincs változás, nincsenek válaszok."
A módszer az,hogy ne keress semmit különösképpen.Éld meg azt ami,aki vagy,ne ítélkezz magad fölött,ne gondolkozz sokat magadon,és jönni fognak a válaszok,mindig a megfelelő időben:) ez ilyen paradox dolog,minél inkább keresel,annál inkább eltávolodsz a megoldástól.
válasza:Engem római katolikusnak kereszteltek. Általánosban saját ötletből, jártam néhány évig hittanra is, és tetszett a dolog. Azonban 16 éves korom táján, én se tudatosan – ahogy te is írtad magadról -, de eltávolodtam a kereszténységtől. 16 évesen elkezdtem járni a könyvtárba és olvasgattam filozófia, pszichológia, vallás témában. Kerestem a világképem. Egy ideig Tao Te King (Weöres Sándor ford.) fan voltam. Aztán amikor igazán megszorított az élet, rájöttem, hogy szép-szép a Tao Te King, de nem segít igazán nagy nehézségben, nyugodtan felakaszthatom magam az első fára attól, hogy van egy ilyen filozófia.
Kb. 26 évesen visszatértem a kereszténységhez. Két dolog miatt: a szeretetet állítja a középpontba, az értékpiramis csúcsára, másrészt úgy éreztem, egyedül nem fog menni, szükségem van Istenre. Lehet, gyengének tűnik ez utóbbi érvelés. Utólag viszont ráébredtem, ez egyik különlegessége a kereszténységnek, hogy Jézus tanítása szerint személyes kapcsolatunk lehet Istennel! 30 évesen, életem legrosszabb évében, még mélyebben megértettem a kereszténységet. A hit passzív formája, hogyha hiszel Jézusban, akiről az Újszövetség ad tanúbizonyságot. Aktív formája viszont, ami ehhez hozzáadódik, a bizalom Istenben*, minden körülmények között. Amikor a hit helytállásra tud bírni. Nagyban hozzájárult ehhez, hogy felfedeztem az Ószövetségből a Zsoltárok könyvét, elkezdtem olvasgatni. Most 31 vagyok
Ismerem a többi vallást, gondolkodásmódot is, arra jutottam, Jézusnál nincs nagyobb.
* néhány igehely:
Zsolt.
A kik bíznak az Úrban, olyanok, mint a Sion hegye, a mely meg nem inog, örökké megáll.
1 Ján.
5,4 Mert mindaz, a mi az Istentől született, legyőzi a világot; és az a győzedelem, a mely legyőzte a világot, a mi hitünk.
5,5 Ki az, a ki legyőzi a világot, ha nem az, a ki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?!
Ez utóbbi egyik kedvencem. Arra utal, hogy aki hisz Jézus Krisztusban (aktív hittel), azt még a Sátán ármánykodása se győzheti le! Elég dicsőségesen hangzik! S nem a saját erősségünk miatt győzzük le a világot (mert mi szánalmasan gyengék vagyunk önmagunkban), hanem kizárólag azért mert hisszük, hogy Jézus Krisztus Isten Fia.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!