Miért választottátok az Istenhitet?
13:03 Még nem találkoztam hozzád hasonló okos emberrel, aki azt is megszabja, hogy kinek mit kell bebizonyítania.
Nyilvánvalóan a mai vallásokra gondoltam, nem holmi természeti erő istenére.
Nem a bűntetéstől való félelem vonzz a hit irányába, (mellékesen nem tartom magam hívőnek egyenlőre, de ha félnék az általad említett bűntetéstől, biztosan az lennék)hanem az igazságos életszemlélet. Igen, sokat eltiponék, hogy hulljon a férgese. Az önző milliárdos csalós gazembereket, mert akkor a belőlük származó trágyából, legalább lenne egy kis haszna a földnek.
Egyre butábbnak érzem magam, ahogy olvaslak, mert a véletlen szigorú szabályait sem ismerem, hacsak nem arra gondolsz, hogy nincsenek véletlenek.
Szóval aminósavakkal töltött sejtburok már létezik, amit emberek alkottak, amiből LÉTREJÖHET az élet. Ezt sem tudtam. Ez a LÉTREJÖHET szó a mondatodban, számomra egyenlő a 0% bizonyítékkal. Pedig már majdnem kértelek, hogy add meg annak az oldalnak a címét, ahol erről a csodáról meggyőződhetek, de sajnos kiderült, hogy nincs miről érdemileg olvasni.
Azt megköszönném, ha beleolvashatnák abba a cikkbe, ahol az élettelen anyagokból létrehozott élőlényt mutatják be.
"Még nem találkoztam hozzád hasonló okos emberrel, aki azt is megszabja, hogy kinek mit kell bebizonyítania."
A tudománynak, a kutatásnak vannak bizonyos szabályai. Ebből az egyik fontos az, hogy mindig valaminek a létezését kell bizonyítani. Ha nem érted, hogy miért, akkor szívesen elmagyarázom.
Azt pedig, hogy a tudományos kutatás működik - remélem, hogy nem kell bizonyítanom.
"Nyilvánvalóan a mai vallásokra gondoltam, nem holmi természeti erő istenére."
A "mai vallás" mitől jobb, mint egy természeti vallás? Netán jobban van bizonyítva?
Amúgy a mai valások közül is nagyjából csak a zsidó-mohamedán-keresztény (ez közös vallás, egymásból fejlődtek ki) egyistenhit. A legtöbb vallásban minimum egy jó és egy gonosz isten van - de pl. a buddhizmusban százezer fölött van az istenek száma.
Ha VALÓBAN a hit érdekel, akkor nem ártana megnézned a többi vallást is. Már csak a miheztartás végett - legalább olyan 10-et belőlük.
"Nem a bűntetéstől való félelem vonzz a hit irányába,"
Büntetés, vonz.
"(mellékesen nem tartom magam hívőnek egyenlőre, de ha félnék az általad említett bűntetéstől, biztosan az lennék)"
Egyelőre.
Ez érdekes kérdés... szerintem szemléletben te már hívő vagy. Az egész gondolkodásod errefelé mutat - legfeljebb még nem döntötted el, miben is hiszel. A másik lehetőség, hogy nagyon alulképzett vagy fiatal vagy. Elárulnád, hogy most mit tanulsz?
A harmadik lehetőség, hogy kamu a kérdés, és provokálsz. A hívők szeretik az ilyen látszólagos vitákat és a fényes "megtéréseket".
Ha tényleg, valóban az élet kérdéseire keresed a választ, és nem csak egy álvitát akarsz itt produkálni a végén fényes megtéréssel - akkor szívesen beszélgetek veled.
"hanem az igazságos életszemlélet."
Az ateista a leginkább igazságos életszemlélet. Minden vallás roppant igazságtalan: hiszen az istennek mindent szabad, számonkérni semmit sem lehet tőle, de neki bezzeg csak elvárása van, amit ha nem teljesítesz, akkor aztán megnézheted magad. Amúgy meg nem is olyanra teremtett, hogy könnyen megfelelj az elvárásainak.
"Egyre butábbnak érzem magam, ahogy olvaslak, mert a véletlen szigorú szabályait sem ismerem, hacsak nem arra gondolsz, hogy nincsenek véletlenek."
Ezért is gondolom, hogy még nem végeztél középiskolát: ott ugyanis már tanítják olyan szinten, amilyen most neked kellene.
"Szóval aminósavakkal töltött sejtburok már létezik, amit emberek alkottak, amiből LÉTREJÖHET az élet."
Nem egészen. Ha elkészíted az ősóceánt, amilyen annak idején volt (megfelelő szervetlen anyagok, hő, elektromosság), majd magára hagyod egy időre - akkor magától létrejön ez a sejt (előbb csak a szerves anyagok, majd ezekből alakul ki a sejthártya, ami később szépen felcsavarodik és ilyen gömbbé záródik. Magától). Ez az egyik legjobban bizonyított kísérlet: már rengetegszer elvégezték.
Amúgy a világűr is tele van szerves anyagokkal: ezeknek a keletkezése is ismert.
"Azt megköszönném, ha beleolvashatnák abba a cikkbe, ahol az élettelen anyagokból létrehozott élőlényt mutatják be."
Vírust és a legegyszerűbb ismert baktériumot készítettek el idáig. Most terveznek egy még ennél is egyszerűbb baktériumot, amelyik alkalmas lesz majd először az életre - majd továbbfejlesztve mindenféle anyag gyártására. Olvass híreket, ez nemsokára kész lesz.
Igen, alulképzett szakmunkás vagyok. Nincs középiskolai végzettségem, de azt tudom, hogy milyen definíciók határozzák meg a véletlent.
Nem kamu kérdés, ezt már mondtam, amúgy sem értem mi célja lenne egy hívőnek ilyent tenni.
Hirtelen beleolvastam pár közzétett kutatási eredménybe a mesterséges életről, amiből azt vettem ki, hogy még a kutatók sem tudják, hogy mi fog belőle kisülni.
Egy soha nem látott életforma? Mit kezdjek vele?
Ezt is írták:Az egész kutatássorozatban azonban mindig megválaszolatlan marad a kérdés: honnan származnak az utasításokat hordozó nukleinsavak?
Lehet, hogy vallásos szemszögből közelítem meg a dolgot, talán azért, mert elejétől fogva így neveltek, de ennek ellenére sem lettem igazi hívő. Talán ezek miatt áll hozzám közelebb. Bevallom erős szinpátiát érzek a Jézusi Istenképpel, de a bűnhődés nálam is kiveri a biztosítékot, ha a Jó Istennel kell összefüggésbe hozni.
Talán ezért sem vok, még hívő.
Amúgy a szakmámat tanulgatom időnként, amikor képzéseket tartanak. Semmi extra. Az élet keletkezése igencsak piszkálja a fantáziámat. Talán ez az elsőszámú dolog, ami legjobban érdekel.
Nem akarlak fárasztani, provokálni meg egyáltalán nem.
Kedves Kérdésfelvető!
Úgy látom a tudományban hívőkből egyre jobban kiveszik a szerénység, pedig aki egyre jobban elmélyed a világ tanulmányozásában egyre inkább rá kell döbbennie, hogy minnél többet ismer meg annál több kérdése lesz, és annál inkább belátja tudatlanságát.
"Az élet tanulmányozása közben a magasabb régiókból egyre alacsonyabbakba szállunk, míg végül útközben az élet eltűnik, és ott állunk üres kézzel. A molekulák és elektronok élettelenek." (Szent-Györgyi Albert)
Dávid király nagyon szépen megfogalmazta háromezer évvel ezelőtt:
"...Mikor látom egeidet, a te újjaidnak munkáját; a holdat és a csillagokat, a melyeket teremtettél: Micsoda az ember - mondom - hogy megemlékezel róla? és az embernek fia, hogy gondod van reá? Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt! Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél..." (8. zsoltár).
Victor F. Weisskopf elméleti fizikus elnöke volt az Amerikai Egyesült Államok Tudományos Akadémiájának. A világegyetem eredete című cikkéből idézem: "Úgy tűnik, mintha "valaki" így rendezte volna el, hogy a sűrűség mindenütt egyforma legyen, még olyan helyeken is, amelyeknek nem volt soha lehetőségük arra, hogy egymással kapcsolatba kerüljenek... Vajon az anyag miért részesült előnyben az antianyaggal szemben ilyen csekély mértékben? Olyan ez, mintha "valaki" kezdetben valamivel több anyagot tett volna a fazékba, mint antianyagot... Valóban, a zsidó-keresztény tradíció olyan módon írja le a világ keletkezését, amely meglepően hasonlít a tudományos modellhez. Korábban tudományos szempontból hibásnak tűnt azt mondani, hogy a világosság korábban jött létre, mint a Nap. A jelenlegi tudományos felfogás valóban feltételezi, hogy az univerzum kezdetben különböző sugárzással volt telített, már sokkal azelőtt, hogy a Nap teremtésére sor került..."
Az ember helyes viszonyáról a teremtő Istenhez a híres tanítót Johannes Amos Comeniust idézem:
"Nem lehet annál nagyobb rabszolgaság, minthogy az ember Istennel nem törődve nyomorult módon más egyebektől engedi magát leigázni, azaz behódol olyan teremtett dolgoknak, amelyeken uralkodnia kellene, s dacol Istennel, akinek engedelmességgel tartozik. Ó, halandók, értsük meg, hogy csak egy, egyetlen lény van felettünk, a mi teremtő Urunk és majdan bíránk: egyedül neki van hatalma nekünk parancsolni, de nem úgy parancsol, mint rabszolgáknak, hanem gyermekeiként szólít engedelmességre, azt akarván, hogy engedelmeskedve is szabadok és kötetlenek legyünk." (A világ útvesztője és a szív paradicsoma, Bp., 1990, 179–180. l.)
A Bibliában ezt olvassuk:
"Emeljétek föl a magasba szemeiteket és lássátok meg, ki teremtette azokat... Miért mondod: ...Elrejtetett az én utam az Úrtól és ügyemmel nem gondol Istenem?! Hát nem tudod-e és nem hallottad-e, hogy örökkévaló Isten az Úr, aki teremtette a föld határait? Nem fárad és nem lankad el, végéremehetetlen a bölcsessége! Erőt ad a megfáradottnak és az erőtlen erejét megsokasítja. Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!" (Ésaiás könyve 40:26–31)
Végül egy híres magyar tudóstól:
"Nincs egyetlen érző ember sem, aki ha a felhőtlen éjszakai égboltra tekint, meg ne kérdezné önmagától, mi a rendeltetése a csillogó égitesteknek, és mi az, ami a világmindenség rendjét megszabja. Ugyanez a kérdés támad bennünk, ha az emberi testbe helyezett liliputi világmindenséget kémleljük, vagy akár csak azt a titkokat firtató emberi szempárt, mely minduntalan összefüggéseket keres e két világ között. Ha a megértés bármely fokáról szemléljük is a Természet megnyilvánulásainak harmonikus nagyvonalúságát, az emberi érzékelés legnagyszerűbb élményében részesülünk. Aki e nagyság egyetlen parányát is megragadja, máris… célt ért el. És észreveszi, hogy segítséget kapott, amit az élet mindennapjain kamatoztathat... Ha tekintetünket a végtelen nagyra szegezzük, hétköznapi gondjaink semmiséggé törpülnek. Van egyfajta nyugalom és lelki béke, amit csak a felsőbbrendűhöz való kapcsolódás nyújthat." (Selye János: Életünk és a stressz)
Zárszónak ismét a Bibliából:
"Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal. Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan apró állatok nagyokkal együtt... Mindazok tereád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben" (Zsoltár 104:24–25, 27).
"A bölcsesség hol található, az értelemnek hol van a helye? Halandó a hozzá vivő utat nem ismeri, az élők földjén nem található… Isten tudja annak útját, ő ismeri annak helyét. Mert ő ellát a föld határaira, ő lát mindent az ég alatt" (Jób 28:12–13, 23–24).
Remélem tudtam segíteni!
Üdvözlettel: Péter
(Bibliaház Gödöllő)
Köszönöm a hozzászólást Péter.
Elsősorban a mondandód elején leírt véleményeddel rokonszenvezek. Nem is azzal a részével, amit a tudományban hívőkről mondtál, hanem azzal, hogy a kutatások végeredménye az lehet, hogy annyira szétboncolnak egy élő sejtet, hogy a végére nem marad semmi, és a kutatás eredménye is az élet keletkezéséről, szintén a semmivel lesz egyenlő. Nem is lehet a végére jutni szerintem. Mindenre megtalálni a választ? A tudománynak lehetetlen. Akármennyire próbálom lejátszani magamban a tudományos kísérletek lehetséges végkimenetelét, egyszerűen nem tűnik reálisnak, hogy kapunk végeredményt. Mindíg felmerül egy újabb kérdés.
Még ha az életet le is tudjuk egyszer másolni, akkor sem fogjuk tudni, hogy a hozzá nélkülözhetetlen anyagok, honnét vannak.
Az idézetekkel meg úgy vagyok, hogy ha sikerül magamban a hit irányába billenteni a mérleget, akkor egyet értek velük, és igaznak tartom őket, de ha még gyötörnek kétségek, akkor nem sok jelentőséget adok nekik.
Ha nem mélyül el bennem az a lehetséges végső gondolat, hogy lennie kell egy magasabb,teremtő akaratnak, ami mindennek az életadója, akkor mondhat bármit a szentírás, bennem nem ver gyökeret. Akkor, értelmetlen az egész. Márpedig mégis at tűnik logikusnak, hogy valami teremtőnek lennie kell, mert csak ez lehet az ember számára, a végső eredmény. Szerintem. De ezt nekem is még át kell rágnom.
Sok és alapos kutatásra volna szükséged, mint mindenkinek, aki az igazságot kutatja. Ritkán hullik egy felfedezés az ember ölébe.
De egy dolgot mindenképpen meg kell látnod: Isten létezését elfogadni, és benne semennyit sem kételkedni, nem olyan magasröptű feladat, vagy nem egy misztikus élmény eredménye, legalábbis, ha a spiritizmushoz hasonlítjuk.
Az ilyen "élmények" bizony más forrásokból is jöhetnek, és könnyen megcsalhatják az érzékszerveinket.
Én sokáig azt gondoltam, hogy a modern tudományok őszinte, alapos kutatása nélkül nem is lehet eldönteni ezt a kérdést.
De akkor a régiek, a Bibliaírók mind elégtelen ismerettel kezdtek el hinni Istenben, minden józan és racionális indok nélkül? Hiszen csak az elmúlt 30-50 évben jutott odáig a tudomány, hogy mélyebben belelásson a természet csodálatos rendjébe, és összetettségébe. Csakhogy ezek valójában nem nélkülözhetetlenen információk az igazi istenhithez!
A tervezettség valóságát minden korban meg tudták állapítani az emberek, márpedig a Biblia arra hívja fel a figyelmet, hogy önmaga, vagyis a Szentírás tanulmányozásán kívül, a természetből lehet Istent megismerni még.
Nem vár el tőlünk vakhitet, vagy hiszékenységet a Biblia Istene, de az is igaz, hogy nekünk kell Őt keresni a fent említett módszerekkel. Ha egy lépést teszünk felé, Ő kettőt fog felénk tenni, de kutatni és keresni kell.
Tanulni, és tanulni kell, hogy el tudjuk dönteni, hogy mit miért nem fogadunk el. Hogy miért állíthatom teljes meggyőződéssel azt, hogy Isten létezik, és gondja van ránk, de legfőképpen célja van velünk!
És most ez lesz a zárszó: Istennek célja van velünk, amit ha pontosan megismersz a Bibliából, valamint eljutsz odáig, hogy elhidd, akkor nagyon jól fogod érezni magad a bőrödben, mert az csodálatos!
Egy Jehova Tanúja.
Igen, az előttem szólónak abban igaza van, hogy a hozzáállásod lehet a kulcs a sikeres megismeréshez, megértéshez, az igazi istenhithez.
Becsüld magadat annyira, hogy ne érd be féligazságokkal, vagy hazugságokkal, melyeket díszes csomagolásban raknak eléd! Nem is gondolnád, hogy az emberiség mekkora hányada van ezekben a csapdákban. De persze, ha objektíven látod a magad körüli szörnyű világot, akkor nem is olyan nehéz ezt elhinni, vagyis azt, hogy valami nagy baj van az emberek fejében lévő ismeret igazságával.
A Biblia beszél olyanról, amit "hamisan ismeretnek neveznek"!
Aztán Jézus felhívja a figyelmet, hogy szoros összefüggés van a tanultak és a cselekedetek között, gondolom ezzel te is egyetértesz.
Tehát miért van ennyi szörnyűség a világban? Mert nem azt tanúlják az emberek, ami igaz, de legalábbis nem azt fogadják el, és nem aszerint cselekszenek, ami jó lenne.
Tehát nagyon nem mindegy, hogy mi szerint akarsz élni.
Köszönöm a hozzászólást!
Igazatok lehet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!