Az "őskeresztények", apostolok a zsidó törvények szerint éltek?

Kedves kérdező! Nem, a zsidó törvények, mint paragrafus, fára lettek szögezve. A zavart az okozza, hogy mégis általánosságban ugyanazon erkölcsi irányelvek szerint éltek a keresztények is, mint a zsidók a Törvény alatt, hiszen Jézus alapvetően ugyanazon igazságokat tanította (persze magasabb szintre emelve azt). De lényeges különbség van a dolgokban. Jézussal Isten a "szívekbe írta" az isteni "paragrafust", és nem fizikai módon lejegyzett, betű szerinti törvények által vezeti a népét.

De nem tettek különbséget "ceremoniális és erkölcsi" törvények között a betartás szempontjából.

Felosztható-e a Mózesi Törvény "szertartási" és "erkölcsi" részre, és kötelező-e a keresztényeknek az "erkölcsi törvény" (tízparancsolat) betartása?

Úgy utal Jézus a Törvényre, mintha az két részre lenne felosztva?

Máté 5:17, 21, 23, 27, 31, 38: "Ne gondoljátok, hogy megsemmisíteni jöttem a Törvényt vagy a Prófétákat. Nem megsemmisíteni jöttem, hanem betölteni." És most figyeljük meg, hogy Jézus mit foglalt bele a további mondanivalójába: "Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: »Ne gyilkolj (2Móz 20:13; a hatodik parancsolat)« . . . Ha tehát ajándékodat az oltárhoz viszed (5Móz 16:16, 17; nem része a tízparancsolatnak) . . . Hallottátok, hogy megmondatott: »Ne kövess el házasságtörést (2Móz 20:14; a hetedik parancsolat).« Ezenkívül megmondatott: »Aki elválik feleségétől, adjon neki válólevelet (5Móz 24:1; nem része a tízparancsolatnak).« Hallottátok, hogy megmondatott: »Szemet szemért és fogat fogért (2Móz 21:23–25; nem része a tízparancsolatnak).«"

Jézus tehát felváltva hivatkozott a tízparancsolatra és a Törvény többi részére, anélkül hogy különbséget tett volna köztük. Nekünk másként kellene tennünk?

Különválasztotta-e Jézus a tízparancsolatot, amikor ezt kérdezték tőle: "Tanító, melyik a legnagyobb parancsolat a Törvényben?" Nem. Ehelyett ezt mondta: "»Szeresd Jehovát, a te Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és egész elméddel.« Ez a legnagyobb és első parancsolat. A második ehhez hasonló: »Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.« Ezen a két parancsolaton alapul az egész Törvény és a Próféták" (Máté 22:35–40). Ha egyesek ragaszkodnak a tízparancsolat megtartásához (5Móz 5:6–21), mondván, hogy a Törvény többi részével ellentétben ezeket kötelesek betartani a keresztények, valójában nem éppen azt vetik el, amit Jézus a két legnagyobb parancsolatnak nevezett (az 5Mózes 6:5-öt és a 3Mózes 19:18-at idézve)?

Kol 2:13–16: Isten "kedvesen megbocsátotta minden vétségünket, és eltörölte az ellenünk szóló, kézzel írt okiratot, amely rendeletekből állt, és amely ellenünk volt . . . Senki tehát meg ne ítéljen titeket evés és ivás dolgában, vagy ünnep vagy az újhold megtartása vagy sabbat tekintetében."

A 2Mózes 31:14 és a 4Mózes 15:32–35 szerint ha valakit a Mózesi Törvény alatt bűnösnek találtak a sabbat megszentségtelenítésében, azt az egész gyülekezetnek halálra kellett köveznie. Sokan, akik a sabbat megtartása mellett érvelnek, örülhetnek tehát, hogy nem állnak e Törvény alatt. Az itt idézett írásszöveg rámutat, hogy az Izraelnek adott sabbat megtartására vonatkozó követelményre már nincs szükség ahhoz, hogy helyeselt állapotban legyünk Isten előtt.

Amikor a Mózesi Törvény megszűnéséről van szó, utal-e a Biblia közvetlenül arra, hogy a tízparancsolat is beleértendő abba, ami megszűnt?

Róma 7:6, 7: "Most azonban fel lettünk oldva a Törvény alól, mivel meghaltunk annak, ami fogva tartott minket . . . Mit mondjunk tehát? A Törvény bűn? Soha ne legyen úgy! Valójában nem ismertem volna meg a bűnt, ha nem lett volna a Törvény; és például nem ismertem volna a mohó kívánságot, ha a Törvény nem mondta volna: »Ne kívánj mohón.«"

Milyen példára utalt itt Pál közvetlenül azután, hogy megírta, hogy a zsidó származású keresztények ’fel lettek oldva a Törvény alól’? A tizedik parancsolatra, s ezzel rámutatott, hogy ez hozzátartozott ahhoz a Törvényhez, amely alól fel lettek oldva.

2Kor 3:7–11: "ha a halállal szolgáló és betűkkel kövekbe vésett törvénygyűjtemény dicsőségben jött létre, úgyhogy Izrael fiai nem tudtak kitartóan Mózes arcára nézni az ő arcának dicsősége miatt, amely megszüntetendő dicsőség volt, hogyan ne övezné sokkal inkább dicsőség a szellem szolgálatát? . . . Mert ha a megszüntetendőt dicsőséggel vezették be, sokkal inkább dicsőségnek kell öveznie a megmaradót."

Itt "betűkkel kövekbe vésett" törvénygyűjteményről van szó, és azt olvassuk, hogy "Izrael fiai nem tudtak kitartóan Mózes arcára nézni", amikor azt átnyújtotta nekik. Minek a leírása ez? A 2Mózes 34:1, 28–30-ból megtudjuk, hogy ez a tízparancsolat átnyújtása; ezek voltak a kövekbe vésett parancsolatok. Nyilvánvaló, hogy ezek is ahhoz tartoznak, amiről a bibliavers kijelenti, hogy ’megszüntetendő’.

Szia!

Nem, hiszen Jézus is kapott eleget a zsidóktól, mert nem böjtölt, nem tartotta meg a szombatnapot, és összeségében számos ponton felülírta a zsidók törvényeit.

Egyébként, ha Jézus példabeszédeit megfigyeled, akkor egyértelművé válik, hogy analógiákban gondolkodott, mindenütt párhuzamokat vont és ezekre mutatott rá. Nem a zsidó törvényeket vette alapul és nem is a sajátját, hanem a körülöttünk levő világét, amely mindenki számára nyílt.

A pontosabb fordítás szerint:

(Itt Ézsaiás által Jehova megjövendöli egy szolgának az eljövetelét, akit maga fog kiválasztani.)

"Íme! Az én szolgám, akit szilárdan támogatok! Az én választottam, akit lelkem helyesel. Szellememet adtam belé. Igazságosságot hoz a nemzeteknek. 2 Nem fog kiabálni, a hangját sem emeli föl, és nem hallatja hangját az utcán. 3 A megrepedt nádszálat nem töri el, és a pislákoló lenkanócot nem oltja ki. Hűségben hozza el az igazságosságot. 4 Nem halványul el, és nem reped meg, mígnem érvényt szerez az igazságosságnak a földön. Törvényére várnak a szigetek is" (Ézsaiás 42:1–4).

Ki az a Szolga, akire itt utalnak? Nem maradunk kétségek között. Ezeket a szavakat idézi Máté evangéliuma, és Jézus Krisztusra alkalmazza (Máté 12:15–21). Jézus a szeretett Szolga, a ’választott’. Mikor árasztotta ki Jehova a szellemét Jézusra? I. sz. 29-ben, Jézus megkeresztelkedésekor. Az ihletett feljegyzés leírja ezt a keresztelkedést, és elmondja, hogy miután Jézus feljött a vízből, „megnyílt az ég, és a szent szellem leszállt rá galambhoz hasonló testi alakban, és hang hallatszott az égből: »Te vagy az én Fiam, a szeretett; helyesellek téged.«” Jehova így maga is azonosította szeretett Szolgáját. Jézus ezt követő szolgálata és az általa végrehajtott csodák bizonyították, hogy Jehova szelleme csakugyan rajta van (Lukács 3:21, 22; 4:14–21; Máté 3:16, 17).

Jehova Választottja valódi igazságosságot ’hoz el’, vagyis megmutatja a maga valójában, mi az igazságosság. „Világossá teszi a nemzeteknek, mi az igazságosság” (Máté 12:18). Mennyire szükség volt erre az i. sz. első században! A zsidó vallási vezetők az igazságosság egy eltorzult nézetét tanították. Egy nagyrészt maguk alkotta, rideg törvénygyűjtemény követésével törekedtek igazságosságra. Paragrafusrágó igazságosságuk nélkülözte az irgalmat és a könyörületet.

Ezzel ellentétben Jézus feltárta, hogy Isten hogyan vélekedik az igazságosságról. Azáltal, amit tanított, és ahogyan élt, Jézus megmutatta, hogy a valódi igazságosság könyörületes és irgalmas. Figyeljük meg a híres hegyi beszédét! (Máté 5—7. fejezet). Micsoda mesteri magyarázata ez annak, hogyan kell igazságosságot gyakorolni! Ha az evangéliumi beszámolókat olvassuk, vajon nem érint meg bennünket Jézusnak a szegények és lesújtottak iránt mutatott könyörülete? (Máté 20:34; Márk 1:41; 6:34; Lukács 7:13). Sokaknak vitte el vigasztaló üzenetét, akik olyanok voltak, mint a töredezett nádszál: megtörtek és meggyötörtek. Olyanok voltak, mint egy pislákoló gyertyabél, akikben az élet utolsó szikrája már majdnem kialudt. Jézus nem törte el a „megrepedt nádat”, és nem is oltotta ki a „pislogó gyertya belet”. Szerető és könyörületes szavai és tettei inkább felemelték a szelídek szívét (Máté 11:28–30).

Szia!

Nincs ellentmondás, hiszen:"Nem azért jöttem, hogy eltöröljem, hanem hogy teljessé tegyem."

Mit kell teljessé tenni, ha nem azt ami hiányos?

De van itt egy sokkal fontosabb idézet( bár nem szeretek idézni).

"Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, s csak velük fölment egy magas hegyre. Ott átváltozott előttük.

Ruhája olyan ragyogó fehér lett, hogy a földön semmiféle ványoló nem képes így ruhát kifehéríteni.

Egyszerre megjelent nekik Illés meg Mózes, és beszélgettek Jézussal.

Péter így szólt Jézushoz: "Mester! Olyan jó itt lenni! Hadd verjünk három sátrat: egyet neked, egyet Mózesnek és egyet Illésnek."

Nem is tudta, mit mond, annyira meg voltak ijedve.

Ekkor felhő ereszkedett alá, s árnyéka rájuk vetődött. A felhőből szózat hallatszott: "Ez az én szeretett Fiam, őt hallgassátok!"

Mire körülnéztek, senkit sem láttak a közelükben, csak Jézust."

Érdekes, errõl mindenki elfeledkezik:

Mt 5,18 - 19:

"Bizony mondom nektek, míg ég és föld el nem múlik, egy i betû vagy egy vesszõcske sem vész el a törvénybõl, hanem minden beteljesedik. Aki tehát csak egyet is eltöröl e legkisebb parancsok közül, és úgy tanítja az embereket, azt igen kicsinek fogják hívni a mennyek országában. Aki viszont megtartja és tanítja õket, az nagy lesz a mennyek országában. " Szt István Társulat fordítása, katolikus ( 1973 )

"Mert bizony mondom néktek, hogy amíg az ég és a föld el nem múlik, egy ióta vagy egy vesszõ sem vész el a törvénybõl, míg minden be nem teljesedik. Tehát ha valaki a legkisebb parancsolatok közül akár csak egyet is eltöröl, és úgy tanítja az embereket, az a legkisebb lesz a mennyek országában; ha pedig valaki ezeket megtartja és tanítja, nagy lesz az a mennyek országában." Magyar Biblia Tanács fordítása, protestáns ( '90 -es évek )

Saját megjegyzésem az "i betû" illetve "ióta" -hoz: az ióta a görög abc i-hez hasonló betûje, eredetileg azonban nyilván a héber abc jod betûjérõl volt szó, mégpedig azért, mert ez a legkisebb betû, fele akkora,mint a többi, így néz ki: י .

Egyébként Jézus és tanítványai a zsidó vallás törvényei szerint éltek, eleinte ahhoz, hogy valaki keresztény ( Jézus követõje ) lgyen, elõször is zsidónak kellett lennie. Ezt késõbb Pál levelének hatására változtatták meg, de akkor Jézus már rég nem élt, hisz maga Pál sem ismerte már személyesen.

Idézet a Vatican honlapjáról:

"Jesus was and always remained a Jew." ( Magyarul: Jézus zsidó volt és mindig is az maradt. ) A Vatican 1982 március 6-án tartott püspöki konferenciájáról kiadott publikációban, melynek tárgya a Római Katolikus Egyház és a zsidóság, zsidó vallás kapcsolata. - [link] . Ugyanennek lábjegyzete az "Ószövetség" elnevezés használatáról szól, mely szerint "az 'Ó' nem jelenti, hogy korszerûtlen, v elavult. ... forása a Keresztény Kinyilatkoztatásnak "

Pál és senki más sem mondott ellent Jézusnak, ez nem igaz.

Jézus elismerte a Törvényt, tökéletesnek tartotta azt, nem azért lett megszüntetve, mert tökéletlen volt, és azok szelleme, legfőképpen a Jézus által vázolt alapelvei nem érvényesek mindenkor, de, érvényesek. Jézus azt mondta, hogy Ő teljesíti be, vagyis rajta teljesedik be, vele ér véget a Törvény betű szerinti értelmezése.

Ami nem maradt érvényes tehát, az a Törvény betű szerinti, paragrafusszerű értelmezése. Helyette Isten a "szívekbe írta" azt, ezért tanított Jézus elsősorban ALAPELVEKBEN gondolkozni, melyek a törvények alapjai. Ezért mondta, hogy mi a két legnagyobb parancsolat, ha azokat betartod, MINDENT BETARTASZ!

nneddudgi!

"Egyébként Jézus és tanítványai a zsidó vallás törvényei szerint éltek, eleinte ahhoz, hogy valaki keresztény ( Jézus követõje ) lgyen, elõször is zsidónak kellett lennie."

Jézus Isten törvényeit tartotta be és nem a zsidó vallás törvényeit. Ahogy Izrael sem egy népet jelent, hanem az embert, aki Istennel jár. A korabeli zsidó klérus tagjai a törvény torzult formáját élték és használták fel világi berendezkedésre. Éppen ezért jött a megváltó, hogy felnyissa az emberek szemét.

Olvasd el az evangéliumokat, Jézus gyakorlatilag végigvitázza azt az írástudókkal és farizeusokkal! És még egy apróság! Amennyiben Jézus a zsidók törvényeit tartotta volna meg, akkor nem ölették volna meg a rómaiakkal. Valójában ebben a korban a zsidók nem Isten törvényei szerint éltek, hanem eltorzult vallásos formájában.

pontosan