Azért van sokkal több idős a templomokban, mert ők még egy olyan generációhoz tartoznak, aminek van hite, vagy csak a kor előrehaladtával egyre jobban félnek a haláltól?

Mind a kettő valamennyire igaz.

Bár inkább úgy mondanám, hogy ők már "szembe kerülnek" a halállal. Fiatalon, egészségesen nagyon kevés olyan ember van, aki KOMOLYAN belegondol a halál tényébe. De vannak fiatalabbak is, akik pl. mikor megtudják, hogy gyógyíthatatlan betegek, akkor gondolnak csak bele igazán az életbe - és halálba. Ilyenkor gyakran teljesen megváltoznak a szokásaik, mondjuk kibékülnek olyanokkal, akikkel haragban voltak, a "rég elfeledett", elhanyagolt családtagjaikkal szeretnének beszélni, és hasonlók. Persze, nem állítom, hogy mindenkivel ilyesmi történik, de nem ritka az eset. Na, és akkor ilyenkor az emberek - mint már korábban is mondtam, csak másképp folytattam egy kicsit a gondolatmenetet - átértékelik az életet, és sokan azt is elmondják, hogy a szeretet, vallás, illetve ehhez hasonlók hirtelen sokkal előrébb kerültek a "fontossági sorban", mint az addig "rangelső" szórakozások, illetve a pénz.

A másik ok, ahogyan mondtad is, a megszokás lehet. (Meg hát, például a múzeumokban is több idős szokott mászkálni, mint fiatal... Meglepő, de gyakran még a Szépművészetiben is. Nem tudom, ez miért van.)

Is-is. Én református vagyok,nálunk a világháború után volt egy "Ébredés"-nek nevezett időszak,egyfajta lelki fellendülés,amely nagy hatást gyakorolt az akkori fiatal generációra is. Sok helyen ez a generáció adja a mai 7O+-os templomba járók jelentős részét. De persze szép számmal vannak népegyháziak,akik megszokásból járnak,illetve abban is van igazság,amit írtál: egy bizonyos kor fölött,akár a halál közeledtével,akár veszteségeket átélve sokan átértékelik az életüket,és keresik Istent.

Ráadásul kis falvakban sokszor a templom az egyetlen kulturálódási lehetőség,ill. közösség,ahová el tudnak menni. Én is jó pár olyan idős bácsit-nénit ismerek,akik egyedül maradtak,a gyerekek már felnőttek,más városban élnek,és szegényeknek az a néhány istentisztelet az egyedüli alkalom arra,végre ne legyenek egyedül.

Az 5. válaszoló ismét megerősít abban a gondolatban, hogy sajnos a hitoktatás szinte semmit nem adott át az utóbbi időben Istenről és az Egyházról...

Ezért is jár sok helyen kevés fiatal templomba. Nálunk szerencsére sok a család, fiatal házasok kis gyerekekkel, de pl. faluhelyen egyáltalán nincsenek fiatalok, mert mindenki a városokba jönnek és így nem csak a templomban, de az egész faluban csak idősebbek maradnak. De abban is van igazság, hogy sokan idősebb korukra kezdenek újra hinni és gyakorolni a vallásukat, de ez nem csak a haláltól való félelem miatt van így, hanem leélt 60-70 évet már, és elkezdi keresni, hogy mi értelme is van ennek az életnek.

Szervusz

Megdöbbentő számomra a két fiatal, az 5 és a 7 válaszoló szavai!

Úgy adták magukat egy egyházhoz, hogy közben mélyen megvetik amit ott tapasztaltak! Valóban sajnos semmit sem tudnak a Jézus tanításairól. Hiszen Ő azt tanította, hogy a vallásokat a gyümölcseiről lehet majd fölismerni. Amelyik vallás nem terem jó gyümölcsöt, azt kivágják- mondta Krisztus. Ti, jelképes értelemben egy olyan fára másztatok, amelyet rossz gyümölcsei miatt ki fognak vágni.

Ezért figyelmeztetett Pál apostol:"„»Így tehát jöjjetek ki közülük, és különítsétek el magatokat — ezt mondja Jehova —, és ne érintsétek többé a tisztátalant«”; „»és én befogadlak titeket«”. „»És én atya leszek nektek, ti pedig fiak és leányok lesztek nekem« — ezt mondja Jehova, a Mindenható.”2Korintusz 6:17,18

Már az első században is feltűntek hamis vallási vezetők. Nem fogadták el a jó hírt, amelyet Isten saját Fia hozott el nekik, hanem inkább elvetették Jézust, és szövetkeztek, hogy halálra adják. Jézus nyíltan „vak vezetőknek” hívta őket, és hozzáfűzte, hogy ha „vak vezeti a vakot, mindketten beleesnek a verembe” (Máté 15:14).

Az életünkbe kerülhet egy rossz döntés, illetve hozzáállás.

Mielőtt megkeresztelnek bárkit, meg kell fogadnunk a Máté 28:19,20 tanácsát.

Üdvözlettel: Zita

5-ös és 7-es!

Sajnos a hittan oktatása elég rossz. Én autodidakta módon ismertem meg a teológiát, és persze olvastam a Bibliát. Ezek után lettem katolikus, és megismertem egy katolikus papot az iskolámban, akivel tudtam beszélni a dolgokról. Így lehet megérteni, hogy pontosan mi miért történik a templomban egy misén.