Életre szóló társ?

Nem az a kérdés, hogy milyen életet élsz, hanem, hogy ezt milyennek látja a másik, és az neki mennyire felel meg.

Hogy mások milyennek látnak, az végzetesen szélsőséges eseteket leszámítva kizárólag rajtad múlik (sőt, a végzetesen szélsőséges esetek sem igazak, mert gyilkosoknak, gnómoknak, és másoknak is lehet - van is - párjuk). Azt kell tehát keresned, mit mutatsz rosszul, illetve egyáltalán mutatsz-e. Esetleg azt, jó helyen és jó időben teszed-e. Temetésen például bizarr úgy viselkedni, min egy esküvőn, de fordítva is igaz.

Még egy apróság. A nő a férfiben (többnyire) a támaszt, megbízhatóságot, stabilitást keresi (először). Már ha keresi. Ezek persze nem azonosak sem az atyáskodással, sem a kizárólagos "majd én megmondom"-mal.

Találsz majd te is életre szóló társat, ha keresel.

Jól mondta az egyik előző, ne úgy indulj neki mindjárt az ismerkedésnél, hogy "ő lesz majd a feleségem", mert ezt ilyenkor még nem lehet tudni! Ehhez jobban meg kell ismerni a másikat.

Ismerkedj bátran, élvezd az életet, érezd jól magad! Fontos, hogy legyenek céljaid, és ne csak otthon ülj, hanem időnként járj el olyan programokra, amelyek érdekelnek. Siránkozással sajnos nem fogsz megfogni senkit.

Előbb-utóbb találsz valakit, hajrá!

Szia!

"Az átlaghoz képest.."? o.o Ugyan már! :) Nem az átlag a mérce. ;)

Tényleg nehéz dolog megtalálni a 7 milliárd közül azt az egyet, akinek elmondhatod, hogy "csontomból való csont és testemből való test", de Istennek biztosan van veled is terve. A legeslegjobbat akarja neked, úgyhogy ne légy türelmetlen! És annak a lánynak is a legeslegjobbat szánja, aki a legjobban illik hozzá.

Szóval szerintem azon munkálkodj, hogy olyan legyél, amilyennek Isten látni szeretne. :)

És amúgy meg imádkozz ezzel kapcsolatban! Kérd Istent, hogy alkalmas időben vezesse eléd azt a lányt, és addig is készítsen el, munkálkodjon benned, hogy valóban jó, szerető, gondoskodó férj tudj lenni! :)

Pl. van egy olyan, hogy [link]

Nem tudom, hogy ezt ismered-e, vagy hogy ez a link hirdetésnek számít-e, de mivel kapcsolódik a témához így szerintem nem.

"Gondolom, nekik van társuk, így meg könnyű papolni."

Akkor kinek a véleményére voltál kíváncsi? Kitől kérnél tanácsot, ha nem attól, akinek már sikerült megtalálnia az igazit?

Más kérdés: a keresztények miért nem élvezhetik az életet? Hithű keresztény miért nem írhat ilyet? Oké, elismerem, hogy nem vagyok az a nagyon keményvonalas keresztény, de az élet élvezete alatt akkor sem azt értem, hogy feküdj le az összes utadba kerülő lánnyal, hanem mindössze annyit, hogy érezd jól magad a bőrödben, és légy vidám! Tényleg rossz irányba halad a világ, ha az élet élvezete alatt már egyből a féktelen kicsapongást kell érteni...