Egy hívő lehet széles látókörű? Vagy a vallás abszolút korlátozó tényező a nyitott gondolkodást illetően?

Ám legyen. :) Amiket felsorolok, azoknak mind maradéktalanul teljesülni kellett, mindezt a véletlenre alapozza a "tudomány", amit ezek a csúnya bigott hívők nem akarnak elfogadni.

Ősrobbanás? A robbanásból sosem lesz rendezettség, a robbanás mindig minden esetben pusztít a nyomás és a hőtermelődé miatt. Ráadásul a semmiből sosem lesz valami. Ez fizikai képtelenség. Vajon hogy alakul ki egy robbanásból a mai napig és valószínűleg örök érvényű törvény-rendszer?

A mai világegyetemhez rengeteg anyagkellett. Honnan...? A tudomány állítása szerint a semmiből.

Kialakultak a bolygók, a csillagok, és szinte mindegyik bolygónak vannak holdjai, ahogy a Földnek is. Miért? Hogyan? Egy robbanásból különböző anyagú és méretű bolygó holdostól hogy alakult ki?

Tökéletes a rendezettség, ezt nem győzöm hangsúlyozni, pedig álllítólag a véletlen hozta létre és egy robbanás.

A mi Holdunk tökéletes távolságra van tőlünk, ahogy a Napunk is. Fenntartják az életet, de ha közelebb vagy távolabb kerülnének, akkor vége lenne mindennek. A Holdról is több fajta elmélet született, kezdve a Földből való kiszakadástól, befogsáig rengeteg elmélet, de mindegyiket a "tudósok" cáfolják meg, tulajdonképpen egymást. A Hold nagyon fontos része életünknek, nélküle nem lennénk sehol.

Az élet keletkezése: a tudomány zerint, az elmélet úgy szól, hogy a Föld fortyogott. Majd lehűlt. Miért hűlt le? Mi volt az, ami kierőszakolta a lehűlést? Ha addig fortyogott, akkor mi változott? Honnan lett annyi víz, ami most az óceánokban, tengerekben, Föld mélyében van? A víz nem szaporodik. Ha az űrből jött, akkor azóta miért nem jött még több? Hogy-hogy teljesen véletlenül olyan anyag érkezett, ami mai napig kell az élet fennmaradásához?

Tehát lett az ős-óceán, amiben kialakult az első aminosav, véletlenül. Ennek az esélye akkora, mintha teleírnánk egy könyvet nullával és a végére tennénk egy egyest.Egy 500 aminosavból álló fehérjemolekula kialakulásának valószínűsége egy olyan viszonyszám, amelynek 950 nulla van a végén, ami akkora szám, hogy az emberi elme képtelen felfogni. Ez a valószínűség csak elméletben valósulhat meg. Gyakorlatban a megvalósulás lehetősége nulla. A matematikában minden olyan valószínűség, amely kisebb, mint 1 a 1050-hez, statisztikai szempontból nulla valószínűségnek tekintendő. Az „1 a 10950-hez” valószínűségi tényező pedig messze meghaladja ezt a határértéket. Az ötszáz aminosavból álló fehérjemolekula kialakulásának esélye ilyen kicsi, de létezik a valószínűtlenségnek ennél magasabb szintje is. A hemoglobinmolekulában – ami egy létfontosságú fehérje – 574 aminosav van. Gondoljunk csak bele: a testünkben található milliárdnyi vörösvérsejt mindegyikében 280 000 000 (280 millió) hemoglobinmolekula van. A Föld feltételezett életkora sem elegendő ahhoz, hogy „próba szerencse” alapon akárcsak egyetlen fehérje is létrejöjjön, nemhogy egy egész vörösvérsejt. Még ha feltételeznénk is, hogy az aminosavak a világ kezdete óta időveszteség nélkül kombinálódnak, akkor sem jutottak volna el napjainkig a 10950 lehetőségig. Egyetlenegy aminosav hiánya, hozzáadása vagy kicserélése a fehérjeszerkezetben a proteinből használhatatlan molekulahalmazt csinál. Minden aminosavnak a megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyen kell jelen lennie. A véletlen nem tud szelektálni, a véletlen nem tudja eldönteni, hogy valami életképes és hasznos e, vagy sem. Vajon mi alapján döntötte el akkor a véletlen, hogy a sorrend helyes és megfelelő az életre? Azt állítani, hogy a fehérjék véletlenül jöttek létre természetes körülmények között, még kevésbé megalapozott, mint az aminosavak esetében. A fehérjeszintézis nem lehetséges vízben. Amikor az aminosavak fehérjékké állnak össze, peptidkötéssel kapcsolódnak egymáshoz. A peptidkötés kialakulása közben egy vízmolekula szabadul fel. Ez a tény minden kétséget kizáróan cáfolja az evolucionistáknak azt az állítását, hogy az élet a vízben alakult volna ki. A Le Chatelier-elv szerint egy olyan reakció, amelynek során víz szabadul fel (kondenzációs reakció) nem mehet végbe vizes közegben. Ezért az óceán, ahol az evolucionisták szerint az élet kezdődött, és ahonnan az aminosavak származnak, határozottan nem az a hely, ahol az aminosavak fehérjékké kapcsolódhatnának össze.

De ha csak a sejtet magát nézzük, ott is láthatjuk, hogy a sejt feléítésének legminimálisabb változása a sejt életképtelenségét idézi elő. Amúgy hol az élet? Mert élettelenből állunk össze.

Több millió élőlény több millió különböző dns-t feltételez. A dns alkotóelemének egyetlen darabkájának véletlenül történő kialakulásának lehetősége is olyan hatalmas szám, ami egyenlő a nullával és ez még csak egy alkotó elem. Az egész test felépítése több milliárd "véletlenül" létrejött alkotóelemet követel. Itt is fennáll az a probléma, hogy a véletlen nem szelektál, a véletlen nem tudja mi a hasznos és mi nem, akkor hogy?

Az evolúció szerint fejlődünk, pedig minden ennek az ellenkezőjét mutatja. A múltban minden nagyobb volt a leletek szerint (ahogy a Biblia is írja), pedig a kicsitől a nagyobbig kellene haladni, ha tényleg fejlődés történne mai napig.

Az alkalmazkodás nem evolúció, hanem alkalmazkodás. Attól mert egy állat képes területileg, vagy hőmérsékletileg alkalmazkodni, attól az nem lesz egy másik faj.

Hol vannak azok a fosszíliák, amik bizonyítják az gyes fajok kialakulását, átalakulását? Ha nem hirtelen történik valami, akkor annak nyoma van. Semmi ilyen nincs. Legtöbbször az Archaeopteryx-al jönnek, vagy farokcsonttal é a bálna állábával. Ezekre megvan a magyarázat és hiába a tudományos válasz, nem veszik tudomásul.

stb. Sok, sok ilyen kérdés van, ami mutatja, hogy ez egy légvár.

A kormeghatározás bibije: a C14-ről már tudjuk, hogy hibás, de van még más is. Sok más radiometriai datálási módszert is használnak napjainkban, amik valóban képesek több millió vagy milliárd éves kövek korát meghatározni, de ezek – a szén-14-es módszertől eltérően – a bomlási sorozatok elemei (anya- és származékelemek) relatív sűrűségének mérésén alapulnak. Például a kálium-40 argon-40-é bomlik; az urán-238 ólom-206-é, olyan elemeken keresztül, mint a rádium; az urán-235 ólom-207-é; a rubidium-87 stroncium-87-é, stb. Ezen módszereket vulkánikus eredetű kőzetekre alkalmazzák, és azt a kort adják meg, hogy mikor szilárdult meg az adott kőzet.

Az izotóp koncentrációkat nagyon pontosan meg tudják határozni, de ez még nem ad pontos dátumot. Ahhoz, hogy több millió éves dolgok korát meghatározzuk ilyen mérésekkel, néhány olyan feltételezéssel kell élnünk, amelyek nem bizonyíthatók:

A kiindulási helyzet ismert (például, hogy kezdetben nem volt jelen származékelem, vagy ha volt, akkor pontosan tudjuk, mennyi).

A bomlási sebesség mindig állandó volt.

A leletek zárt, elszigetelt helyen voltak, és így sem anya-, sem származékelem nem veszhetett el a leletből, vagy juthatott bele.

De nem kell tudósnak lenni ahhoz, hogy az ember leüljön és végiggondolja azt, amit tanítanak. Egy elméletet, amit tényként állítanak be. Találnak gy tarkócsontot, vagy egy homlok csontot és máris írnak egy 500 oldalas könyvet az őember szokásairól. Megesett, orosz tudós követte el.

Ha lerakok egy telekre egy rakás téglát, homokot és sódert, és várok, nem lesz belőle ház. Nem fog összeállni. Még akkor sem, ha kimegyek építeni, mert terv nélkül nincs semmi. Mindenhez kell egy terv, ahhoz pedig egy tervező. Az pedig Isten. A világ tökéletes és vak az, aki ezt nem látja. Mindennek megvan a maga helye és feladata, s megvan a maga szépsége. Csak egy apró bogár milyen tökéletes élőlény, hát még az ember! És ezt nevezik véletlennek.

Az en vilagkepembe belefer az is, hogy Isten teremtette a vilagot, es az is, hogy letezik evolucio (ez speciel egy bizonyitott teny) es, hogy volt osrobbanas.

Ennek pedig az a trukkje, hogy nem ugy kell elkepzelni, hogy Isten 6 nap alatt agyagbol gyurt minden elolenyt, hanem, hogy egy olyan vilagot tervezett, ami magatol mukodik, fejlodik.

Es sokadszor is leirom, a sok 1000 eved Bibliaban nyilvan nem lehetett DNS-rol, galaxisokrol meg mutaciokrol irni, ezert egy mindenki szamara ertheto verzio kerult bele. Es ez nem jeletni azt, hogy a Biblia hazugsag, csak kozerthetoen probalt fogalmazni.

Amint látható, a 37%-os válaszoló írásaiból: nem lehet. Lehet itt saját valagat nyalni, hogyilyen nyitottak vagyunk, meg olyan megértőek... NEM! Minden vallás csak a gyilkosságok, népirtások, háborúk szentesítésére jött létre, valamint arra, hogy "isten csak minket szeret, ezért egy csoport vagyunk, a többieket majd kiirtjuk".

Valamint a vallások könyvei MINDENT szabályoznak: a véleményed mindenről, az elvárt viselkedést, MINDENT. Amit mégsem szabályoznak, arról az egyházi elöljárók mondják meg nekik, mit kell gondolniuk. ÉS így nem lehet senki sem széles látókörű. És nem csak látni kell, hanem érteni is. Az meg, aki bizonyíték nélkül hisz, és a hitet tudásnak nevezi... az nem egy értelmes ember. Kész, ennyi.