Miért tanítják azt a hívőknek, hogy a gyülekezetnek adják a pénzüket ahelyett, hogy adják oda a mellettük ülő szükségben levőnek?

Miért mondják azt az adakozások előtt, hogy: "aki szűken vet, szűken is arat; és aki bőven vet, bőven is arat"?

Miért mondják azt az adakozások előtt, hogy a "jókedvű adakozót szereti az Isten"?

Miért nem olvassák fel ilyenkor soha az egész fejezetet (2 Kor 9!), és miért nem mondják el, hogy ezt a szegények számára való gyűjtésről írta Pál?

Miért manipulálnak a Bibliával?

Miért tudnak rávenni arra, hogy imádkozz inkább a szükségben levőkért, minthogy segíts rajtuk?

És miért nem mondják el, hogy a hegyi beszédben Jézus előbb tanított az alamizsna adásról, mint az imádságról és a böjtről?

Hol tanította Jézus, hogy amit Istennek adsz, bízd rá emberekre, hogy majd ők odaadják (Jn 12:6)?

Hol tanította Jézus vagy az apostolok, hogy építsünk templomokat, gyülekezeti házakat? Hol tanították ők, hogy erre adjuk a pénzünket?

Miért hazudnak egyesek, hogy senkitől sem elvárás a tized fizetése?

"Ha tizedet fizetsz nem leszel igazabb, de az igaz emberek odaadják a tizedet." (idézet egy pásztor feleségének írásából...)

Miért tanítanak arra, hogy "adakozók legyetek"? Miért hagyják le ezt az elejéről: "a szentek szükségeire" (Róm 12:13)?

Hányszor mondják el egy évben azt, hogy dobd a pénzedet a perselybe/kosárba? És hányszor hirdetik azt, hogy segíts a testvéreidnek?

Miért kell minden héten az adakozásról prédikálni? Kinek fontos, és kinek az érdeke az erről szóló üzenet?

Miért gondolod meg háromszor is azt, hogy pénzt adj egy szükségben levőnek, miközben hétről hétre szó nélkül viszed a pénzed a gyülekezetbe? Jézus tanít erre?

Miért tudnak rávenni arra, hogy "templomi ajándék" az, amivel a testvéreiden segíthetnél (Mk 7:11)?

Miért engeded, hogy emberek manipuláljanak, hogy hova add a pénzedet? Miért nem kérdezed meg az Urat, és miért nem kéred az Ő vezetését ebben?

"Arról ismertük meg a szeretetet, hogy Ő az Ő életét adta érettünk: mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a mi atyánkfiaiért. A kinek pedig van miből élnie e világon, ÉS ELNÉZI, hogy az ő atyjafia SZÜKSÉGBEN VAN, és ELZÁRJA ATTÓL az ő SZÍVÉT, miképen marad meg abban az Isten szeretete? Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem CSELEKEDETTEL ÉS VALÓSÁGGAL." 1 Ján 3:16-18