Ki találta ki a vallást?

Kedves 9-es válaszolónak:

Azért is van sokszor zűr zavar, és békétlenség az embereknél, mert mások helyett válaszolnak az engedélyük, vagy a beleegyezésük nélkül

Ha veled tennének ilyet biztosan nem örülnél neki, mert nem biztos, hogy egyet értesz azzal aki a nevedben szól.

Persze a világban vallásnak neveznek mindent ami egy kicsit is az Istennel való kapcsolatot akarja szolgálni.

De Jézus nem vallásokat hozott létre hanem az igaz imádatot állította helyre, Isten akarata szerint.

ezért nevezzük inkább mi Istennek járó imádat bemutatásának a tetteinket.

Katy Weaver

Miért drága Katy, áruld már el nekem, hogy mit jelent a vallás?

Miben vagy ti mások, mint a többi keresztények?

Mitől lesz vallás a vallás és mitől nem?

Én is úgy gondolom, hogy az igazi kereszténység nem vallás.

De pont azért, mert nem letagadhatatlanul emberi dogmákra épül és nem a piramis és különböző intézmények állnak mögötte akár ellenőrző felügyeletekkel.

Annyiban legalább szimpik vagytok, hogy nem vagytok agyon nyomva szertartásokkal és bálványokkal.

Kedvs Gabreol

Hát Mohamed egy tökéletlen ember volt, és az egész róla szóló história nem illik bele Isten szándékába.

Mohamed Kb i.sz 570-be született.

Jézus addigra már rég letette az emberiségért a váltság díjat,és már itt sem egyezik azzal amit az előbb mondtál, mert ha Mohamedet vesszük, akkor a kereszténység már rég létezett amikor Mohamed a világra jött.

Ő alapította az Iszlám vallást, de nem előbb volt a kereszténységnél.S Jézus meg Mohamed között azért óriási a különbség.

. Nyilvánvalóan nem érzett vonzódást sem a júdaizmus, sem a keresztényiség iránt. H. M. Baagil, egy muszlim szerző részletesen kifejti: „Mivel a kereszténység erősen eltért Jézus eredeti tanításaitól, Allah az ő eredeti tervének részeként elküldte az utolsó Prófétáját, Mohamedet mint a megújhodás szervezőjét, hogy helyrehozza az addigi összes megváltoztatott dolgot.”

Mohamed arab jellegű szertartásokat és rítusokat vezetett be. Jeruzsálemet és templomát Mekka és annak szent helye, a Kába helyettesítette. A zsidók szombatját és a kereszténység vasárnapját a péntek helyettesítette a közösségi ima napjaként. Mózes, illetve Jézus helyére pedig most Mohamed lépett, akire a muszlimok mint Isten legfőbb prófétájára tenkintettek.

Körülbelül 40 éves volt Mohamed, amikor kijelentette, hogy Isten küldöttjeként elhívást kapott. Hitét először rokonaival és barátaival osztotta meg, majd fokozatosan kialakított egy csoportot a követőiből. Az iszlám korszak tényleges kezdete i. sz. 622. évhez fűződik, amikor Mohamed kivándorolt Mekkából Medinába. Ez az esemény volt a hijrah [vagy hedzsra], ami arab szó és azt jelenti „kivándorlás”. Ezért a muszlim dátumok A. H. megjelöléssel szerepelnek (Anno Hegirae, a menekülés éve).

Mohamed megpróbálta elfogadtatni a Medinában élő zsidókkal az új vallását és a prófétai szerepét. Nem sikerült azonban meggyőznie őket. Ellenálltak neki, és összeesküvést szőttek ellene ellenségeivel Mekkában és Medinában is. Idővel a fő zsidó csoportokat kiűzték, és megsemmesítették a Qurayẓah törzset, férfiait megölték, az asszonyokat és a gyermekeket rabszolgává tették.

Végül A. H. 8-ban (i. sz. 630-ban) békésen bevette Mekkát és az Arab-félsziget legnagyobb részét. Néhány évtizeddel Mohamed halála után vita alakult ki az utódlás kérdésében, amely olyan általános viszályhoz vezetett, hogy hatására a közösség engedékenyebb magatartást tanúsított a nem iszlám csoportok és elképzelések iránt.

Hát a Teremtőnek semmi köze ehhez, hiszen a Tervét Jézus köré építette nem Mohamed köré.

Bocsánat természetesen abban hiszel amiben szeretnél, csak a két dolog igen csak el tér egymástól, és az előbb azt állítottad hogy a kereszténység előtt voltak más "vallások"

Igen De az nem Mohamed és Allahról szól.

Krisztus előtt a kiválasztott nép a Judaizmust gyakorolta Istenének Jehovának az akarata szerint

A többi népek pedig Triádokat, és Pl az Egyiptomiak Isten milliókat imádtak, szinte minden élőlényből Istent csináltak.

Na ezeket az Isteneket, Jehova szépen "megsemmisítette", vagy is Bemutatta mindenkinek, hogy ki az egyedüli minden hatalommal Biró teremtő.

Mekkora szégyen volt ez Egyiptom "Isteneinek"

Nem beszélve az Asszir, a Kánaán a Moábita és egyéb hamis Isteneket imádó népekről akik már mint nemzetek sem léteznek a napjainkban és az Isteneik sem.

Katy Weaver

14-es válaszolónak:

Vallás

Meghatározás: Imádati forma. Felöleli a vallásos magatartás, hitnézetek és szokások rendszerét; ezek lehetnek személyes jellegűek, vagy lehetnek egy szervezet által helyeseltek. Általában a vallásban megtalálható az Istenbe vagy több istenbe vetett hit, de az imádat emberekre, tárgyakra, vágyakra vagy bizonyos erőkre is irányulhat. Sok vallás a természet emberi tanulmányozásán alapul. Vannak kinyilatkoztatott vallások is. Van igaz, és van hamis vallás.

Egy nemrég készült összeállításból kiderült, hogy tíz fő vallás és körülbelül 10 000 szekta van, ebből mintegy 6000 Afrikában, 1200 az Egyesült Államokban, több száz pedig más országokban.

Az új vallási csoportok kialakulásának több összetevője van. Egyesek azt állítják, hogy a különböző vallások csupán a vallásos igazság eltérő megnyilvánulási formáit képviselik. Ám a tanításaik és szokásaik összehasonlítása a Bibliával nyomban elárulja, hogy a különbségek arra vezethetők vissza, hogy az egyének nem Istenre hallgatnak, hanem emberek követői lettek. Figyelemre méltó, hogy a legtöbb hasonló tanításuk — amelyek azonban eltérnek a Biblia tanításától — az ókori Babilonból származik.

Ki áll a vallásos zűrzavar mögött? A Biblia ’ennek a világrendszernek az isteneként’ azonosítja a Sátánt, az Ördögöt (2Kor 4:4). Figyelmeztet arra, hogy „amiket a nemzetek áldoznak, démonoknak áldozzák, és nem Istennek” (1Kor 10:20).

Minden vallás elfogadható Isten előtt?

Róma 10:2, 3: „tanúskodom mellettük, hogy van bennük buzgalom Isten iránt, de nem pontos ismeret szerint; mert — mivel az Isten igazságosságát nem ismerték, hanem a magukét igyekeztek megerősíteni — nem rendelték alá magukat az Isten igazságosságának.” (Lehet, hogy az embereknek megvan Isten írott Szava, de nem ismerik pontosan annak tartalmát, mivel nem megfelelően tanították őket. Talán buzgóságot éreznek Isten iránt, mégsem azt teszik, amit Isten megkíván.

Márk 7:6, 7: Jézus „ezt mondta nekik [a zsidó farizeusoknak és írástudóknak]: »Találóan prófétált rólatok Ézsaiás, ti képmutatók, ahogy meg van írva: ,Ez a nép ajkával tisztel engem, de a szíve messze eltávolodott tőlem. Hiába imádnak engem, mert tanokként emberek parancsait tanítják.’«” (Függetlenül attól, hogy állítása szerint kit imád egy csoport, imádatuk hiábavaló, ha emberi tanításokhoz ragaszkodnak Isten ihletett Szava helyett.)

A vallás — Hogyan vette kezdetét?

Amikor felmerül az eredet kérdése, a különböző vallású embereknek olyan nevek jutnak eszébe, mint Muḥammad, Buddha, Konfucius és Jézus. Szinte minden vallásban találunk egy központi figurát, akinek az ’igaz hit’ megalapítását tulajdonítják. Ezek némelyike tekintélyromboló reformer volt. Mások erkölcsfilozófusok, ismét mások önzetlen népi hősök voltak. Sokan hagytak közülük hátra olyan írásokat vagy kijelentéseket, amelyek egy új vallás alapját képezték. Amit mondtak és tettek, azt mások idővel a megfelelő formába öntötték, kiszínezték és misztikus előjelet adtak neki. Néhányat e vezetők közül még istenné is emeltek.

Noha ezeket az embereket úgy tekintik, mint az általunk jól ismert főbb vallások alapítóit, meg kell jegyezni, hogy valójában ők maguk nem hoztak létre vallást. Bár legtöbbjük isteni ihletést jelölt meg forrásként, tanításaik többnyire a már létező vallási gondolatokból fejlődtek ki, illetve módosítottak és megváltoztattak olyan vallási rendszereket, amelyek ezért vagy azért már nem voltak kielégítőek.

Buddha például, amennyire a történelemből tudjuk, herceg volt, akit megdöbbentett az a szenvedés és az a siralmas állapot, amit maga körül látott a hinduizmus uralta társadalomban. A buddhizmus lett az eredménye annak a kutatásnak, amely az élet gyötrő gondjaira keresett megoldást. Hasonlóképpen Muḥammadot nagyon nyugtalanította a különböző vallási szokásokban megfigyelt bálványimádat és erkölcstelenség. Később azt állította, hogy különleges kinyilatkoztatásokat kapott Istentől. Ezek alkották a Qurʼānt, és váltak egy új vallási mozgalom, az iszlám alapjává. A protestantizmus a katolicizmusból nőtt ki a reformáció eredményeként, amely a XVI. század elején kezdődött, amikor is Luther Márton tiltakozott a katolikus egyház akkori búcsúcédula-árusítása ellen.

Az i. sz. első században Athén (Görögország) a tudomány kiemelkedő központja volt. Az athéniak között sok különböző szellemi irányzat képviselője élt, például epikureusok és sztoikusok, s mindegyiknek megvolt a saját elképzelése az istenekről. A különféle elképzeléseknek megfelelően számos istenséget tiszteltek, és különböző imádati formák alakultak ki. Ennek eredményeként a város tele volt bálványokkal és templomokkal (Cselekedetek 17:16).

Körülbelül i. sz. 50-ben a keresztény Pál apostol ellátogatott Athénba, és egy egészen más nézőpontot tárt az athéniak elé. Ezt mondta nekik: „Az Isten, aki a világot és az összes abban levő dolgokat megalkotta — mivel ő égnek és földnek Ura —, emberkéz alkotta templomokban nem lakik, emberi kezek segítségére nem szorul, mintha bármire szüksége volna, hiszen ő maga ad mindenkinek életet, leheletet és mindent” (Cselekedetek 17:24, 25).

Más szóval Pál azt mondta az athéniaknak, hogy az igaz Isten, aki „a világot és az összes abban levő dolgokat megalkotta”, nem az emberi képzelet terméke, és nem úgy kell őt szolgálni, ahogy azt az ember magának kigondolja. Az igaz vallás nem csupán egyoldalú erőfeszítés az ember részéről arra, hogy kielégítsen egy bizonyos pszichológiai szükségletet, vagy csillapítson egy bizonyos félelmet. Inkább az látszik logikusnak, hogy az igaz Isten — a Teremtő, aki az embernek a gondolkodás és a logikus érvelés képességét adta — megfelelő módról gondoskodott, ami által az ember megnyugtató kapcsolatba kerülhet vele. Pál szerint Isten pontosan így tett. „Egy emberből alkotta meg az emberek minden nemzetét, hogy lakozzanak a föld egész színén . . ., hogy keressék Istent, ha talán kitapogathatnák és tényleg megtalálnák őt, jóllehet a valóságban nincs messze egyikünktől sem” (Cselekedetek 17:26, 27).

Figyeld meg Pál kulcsmondatát: Isten „egy emberből alkotta meg az emberek minden nemzetét”! Habár ma sok nemzet él szerte a földön, a tudósok tisztában vannak azzal, hogy valójában az egész emberiségnek közös eredete van. Ennek felismerése nagy jelentőségű, hiszen amikor azt állítjuk, hogy az egész emberiség eredete közös, ez azt is jelenti, hogy az emberek kapcsolata nem csupán biológiai és genetikai. Akkor rokonságban vannak egymással más területeken is.

Érdekes módon sok vallás legendái között megtalálható az, amely elbeszéli, hogy az emberiség története egy aranykorban kezdődött, amikor az ember bűntelen volt, boldogan és békésen élt, közeli kapcsolatban állt Istennel, nem ismerte a betegséget és a halált. Bár a részletek különböznek, az egykor létező tökéletes Paradicsom elképzelése sok vallás írásaiban és legendáiban megtalálható.

A The Encyclopedia of Religion azt mondja, hogy majdnem minden ismert vallásnak vannak bizonyos hitelvei, melyek noha részleteiben különböznek, meglepően hasonlóak. Hiszik például, hogy az emberiség az isteni kegy eredeti állapotától elesett, hogy a halál természetellenes, és hogy áldozat szükséges az isteni kegy visszanyeréséhez. Ez erőteljes közvetett bizonyíték, mely azt mutatja, hogy napjaink összes vallásának közös eredete volt.

A Biblia megmagyarázza, hogyan jött létre ez. Elmondja, hogy az első férfi és nő elvetette Isten vezetését és egy másik forráshoz fordult irányításért és tanácsért. Bár nyilván nem tudtak Sátánról és az ő Isten elleni lázadásáról, a függetlenség útját választották és a Teremtő tanácsa helyett inkább egy teremtmény tanácsát követték, akit a kígyó személyesített meg. A Biblia később felfedte, hogy Sátán volt az igazi hang a félrevezető kígyó mögött (1Mózes 2:16—3:24; Jelenések 12:9).

Így az ember kikerült a teokratikus uralom alól és létrehozta a saját irányadó mértékeit azt illetően, hogy mi a jó, és mi a rossz. [Istentől] függetlenített tettükkel Ádám és Éva olyan útra helyezte az emberiséget, mely sok különböző vallást eredményezett, és melynek mindegyike hamis imádatot végez, ellentétben azzal az igaz imádattal, melyet Jehova hűséges tanúi gyakoroltak a történelem során. Közvetlenül vagy közvetett formában, a hamis imádat haszonélvezője a nagy Ellenfél, Sátán. Ezért írhatta Pál apostol: „Amit a nemzetek áldoznak, azt a démonoknak áldozzák és nem Istennek, és én nem akarom, hogy démonokkal osztozzatok.” Továbbmenve megmutatja, hogy az imádatnak csak két formája van, mondván: „Nem ihatjátok Jehova poharát és a démonok poharát; nem lehettek részesei ’Jehova asztalának’ és a démonok asztalának” (1Korinthus

Így hát Ádám lázadása az imádatnak egy másik formáját vezette be, azt, amelyik a teremtményt a Teremtő elé helyezte. S ennek az új vallásnak a támogatója az önmagát új „isten”-nek feltüntető Sátán, az Ördög volt (2Korinthus 4:4; 1János 5:19).

Katy Weaver

Hát ez jó.

Tettem egy próbát az emberekkel :)

amikor az egyik válaszomban nem írtam alá, felpontoztak, amikor aláírtam 0-ra pontoztak.

Persze ez cseppet sem zavar, de a válaszomat a hitemre tekintve pontozza valaki, nem arra nézve, hogy lehet jó, is.

Jó kis statisztikát tudtam össze állítani ebből.:)

Katy Weaver