Keresztények milyen ünnepeket tartanak?
Nemrég kezdtem olvasni a Bibliát és még csak annyit tudok az ünnepekről, hogy vannak, de, hogy milyenek azt nem tudom.
"És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválaszszák a nappalt az éjszakától, és legyenek jelek, és meghatározói ünnepeknek, napoknak és esztendőknek." (1 Móz 1,14)
Egyetlen fejezetben elolvashatod Isten által rendelt összes ünnepet.
IIIMózes 23. fejezet.
A keresztény szó jelentése Krisztus követő. Krisztus sem karácsonyt, sem húsvétot, a nyuszikával, sem télapót nem ünnepelte.
Testvérem jól mondja, Mózes a zsidóké. Jézus betöltötte a törvényt, már Pál sem élt alatta. Mi kegyelemben élünk, ezért is nem a törvény megtartása adja az üdvösséget, hanem a Krisztusba vetett hit.
Le van írva, teljesen egyértelmű.
Utóirat: viszont a zsidók is állandóan ünnepeltek, kár hazudni róluk.
Kedves Kérdező.
A keresztények, egyetlen "ünnep" megtartására kaptak parancsot, amit Jézus vezetett be.
ezt évente EGYSZER ugyan azon a napon, megtartjuk.A Zsidó naptár szerinti niszán hó 14.-e ami a Gergely naptár szerint nem mindig esik ugyan arra a napra.
(Lukács 22:19, 20) 19 És vett egy kenyeret, hálát adott, megtörte, és odaadta nekik, ezt mondva: „Ez jelenti a testemet, amely értetek adatik. Ezentúl ezt cselekedjétek a rólam való megemlékezésül.” 20 Ugyanígy a poharat is, miután megvacsoráztak, ezt mondva: „Ez a pohár jelenti a véremen alapuló új szövetséget; és ez a vér kiontatik értetek.
Ezt sok helyen az Úr vacsorájának nevezik.
Katy Weaver
A törvény megtartása valóban sosem tudta a megmenekülést eredményezni. Ettől azonban még igazak az Istennek minden rendelései, és nem fölöslegesen, időlegesen, netán tévedésből adta meg az ünnepeket sem. A kérdező helyesen hivatkozik a teremtésre, mint az ünnepek első említésére az Írásokban. Mivel sem a nap, sem a hold nem került le az égről, és ugyanúgy járják az útjukat, ahogy kezdettől, így az általuk kijelölt ünnepek sem múltak el.
Minden elválasztott nap, amit az Örökkévaló az ővéinek ajándékozott, egy-egy fontos eseményt jelképez az emberiség és a világ megváltásának folyamatában (ugyanakkor Izrael történetében is Isten szabadításainak emlékei). A fent említett helyen, Mózes könyvében olvashatóak ezek az ünnepek:
- páska és kovásztalan kenyerek, benne a zsenge kéve napja (a Felkent áldozati halálának, ennek nyomán a hívekben a bűn kovászától való szabadulás lehetőségének, és Jézus feltámadásának ünnepe)
- hetek ünnepe azaz pünkösd (a Szent Szellem kiáradásának napja, ezzel az újjászületett szentek egyházának létrejötte)
- kürtzengés napja (Krisztus második eljövetelének előképe)
- engesztelési nap, általános böjt (Izrael és az összes nemzet helyreállításának ünnepe)
- sátorok ünnepe, plusz az utolsó nagy nap (Krisztus ezer éves földi uralmának, és a második feltámadáskori utolsó ítéletnek előképe)
Pál bizony ünnepelte az Isten rendelt napjait:
Apcsel 20:16, 1Kor 16:8, Apcsel 20:6, 1Kor 5:8, Apcsel 27:9, Apcsel 13:42-44, 17:2
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!