Honnan tudom, hogy párom-e a megfelelő ember számomra? Kicsit elbizonytalanodtam, nem érzem úgy, mint sokan, hogy "Isten vezette egymáshoz a lépteiket".
Rengeteg keresztény (házas)pártól hallottam már ezt. És hogy Isten teljesen egyértelműen nyilvánvalóvá tette nekik, hogy őket úgymond egymásnak teremtette.
Én a párommal kapcsolatban csak annyi Isteni szikrát érzek, hogy egy templomban ismerkedtünk meg anno.:D
Azontúl sajnos elég küzdelmes a kapcsolatunk, szeretem, jó embernek tartom, jobb apát el sem tudnék képzelni a leendő gyerekeimnek, de néhány tulajdonságát elég nehéz elviselnem.
Eleve a házasság volt a távlati cél, de minél komolyabb a dolog, annál jobban elbizonytalanodom, ez az egész élet együtt elég durván hangzik nekem. Hogy kaphatnék Istentől megerősítést? Hiába kértem... Sokan azt is mondják, hogyha nem értem, hogy fúú, ő az, nélküle meghalok, akkor kár összeházasodni. Mi a véleményetek?
Ő az igazi?
Kedves kérdező, szánj néhány percet arra, hogy kitöltsd ezt a tesztet:
Milyen tulajdonságokat tartasz jelenleg nélkülözhetetlennek egy leendő házastársban? Az alábbi felsorolásban tegyél egy ✔-t a mellé a négy tulajdonság mellé, amelyet a legfontosabbnak érzel.
□ jól néz ki □ szellemi gondolkodású
□ barátságos □ megbízható
□ népszerű □ erkölcsös
□ jópofa □ céltudatos
Voltál fülig szerelmes valakibe fiatalabb korodban? A fenti felsorolásban tegyél egy ×-et a mellé a tulajdonság mellé, amelyet akkoriban találtál a legvonzóbbnak abban a személyben.
A fenti tulajdonságok közül egyikben sincs semmi kivetnivaló. Mindegyiknek megvan a maga vonzereje. De biztosan egyetértesz azzal, hogy amikor fiatalkorodban valaki rabul ejti a szívedet, hajlamos vagy csak a felszínes tulajdonságokat észrevenni, olyanokat, amilyenek a bal oldalon vannak felsorolva.
Amint azonban érettebbé válsz, kezded megfigyelni másokban a mélyebben rejlő tulajdonságokat is, mint amilyeneket a jobb oldalon láthatsz. Például rájössz, hogy a környék legszebb lánya nem is olyan megbízható, vagy hogy az osztályban a legnépszerűbb fiú nem éppen erkölcsös. Ha már ’túl vagy a fiatalkor virágzásán’, valószínűleg a mélyebben rejlő tulajdonságokra figyelsz, amikor válaszolsz a kérdésre: „Ő az igazi?”
Előbb ismerd meg magad
Ahhoz, hogy eldönthesd, ki lenne számodra a megfelelő házastárs, jól kell ismerned önmagad. Hogy jobban megismerd magad, válaszolj a következő kérdésekre:
Melyek a jó tulajdonságaim? ․․․․․
Melyek a gyenge vagy sebezhető pontjaim? ․․․․․
Milyen érzelmi és szellemi szükségleteim vannak? ․․․․․
Önmagad megismerése nem kis feladat, de a fenti kérdések jó kiindulópontként szolgálhatnak. Minél jobban tisztában vagy saját magaddal, annál könnyebb lesz olyan valakit találnod, aki a jó tulajdonságaidat hozza ki belőled, nem pedig a gyengéidet.* Nos, mi van akkor, ha úgy érzed, megtaláltad az igazit?
Bárki megteszi?
„Megismerhetnélek közelebbről?” Ettől a kérdéstől vagy kiráz a hideg, vagy ugrálsz örömödben – attól függ, ki kérdezi. Tételezzük fel, hogy igent mondasz. Hogyan tudod eldönteni egy bizonyos idő elteltével, hogy a barátod vagy barátnőd neked való-e.
Tegyük fel, hogy szeretnél új cipőt venni. Elmész az üzletbe, és az egyiken megakad a szemed. Felpróbálod, de szorít. Micsoda csalódás! Mit teszel? Mégis megveszed? Vagy inkább keresel egy másik cipőt? Nem is kérdéses, hogy jobb, ha inkább visszateszed a cipőt, és tovább keresgélsz. Semmi értelme sem lenne olyan cipőben mászkálni, ami egyszerűen nem jó a lábadra!
Így van ez akkor is, amikor házastársat választasz. Az évek során biztosan lesz egynéhány fiú vagy lány, akire felfigyelsz. De nem jöhet szóba csak úgy akárki, hiszen olyan házastársat szeretnél, akivel jól érzed magad – aki igazán illik az egyéniségedhez és a céljaidhoz (1Mózes 2:18; Máté 19:4–6). Te már megtaláltad ezt a személyt? Ha igen, honnan tudhatod, hogy ő az igazi?
Összpontosíts a mélyebben rejlő tulajdonságokra!
Ha tudni akarod a választ az utóbbi kérdésre, próbáld tárgyilagosan látni a barátodat vagy barátnődet. Ám légy óvatos! Az ember hajlamos lehet csak azt látni, amit látni szeretne. Ezért ne siesd el a dolgot. Próbáld meg felfedezni a választottad igazi énjét. Ez persze nem kis munkával fog járni, de ez várható is. Szemléltetésként: képzeld el, hogy szeretnél venni egy autót. Mennyire alaposan néznéd át? Csak a külseje érdekelne? Nem azt diktálná a józan ész, hogy tüzetesen megvizsgáld, például minél többet megtudj a motor állapotáról?
Házastársat választani sokkal komolyabb döntés, mint autót venni. Ennek ellenére sok pár megelégszik a felületes vizsgálódással. Azt nagyon hamar észreveszik, hogy mi a közös bennük: „Mindkettőnknek ugyanaz a zene tetszik.” „Mindketten ugyanazt szeretjük csinálni.” „Mindenben egyetértünk!” De ahogy már említettük, ha tényleg túl vagy a fiatalkor virágzásán, akkor a mélyebben rejlő tulajdonságokra összpontosítasz. Tudod, hogy fontos megismerned ’a szív rejtett emberét’ (1Péter 3:4; Efézus 3:16).
Például ahelyett, hogy csak arra összpontosítanál, hogy mennyi mindenben egyetértetek, lehet, hogy több mindent megtudsz, ha megfigyeled, mi történik, amikor eltérő véleményen vagytok. Más szavakkal, hogyan viselkedik, amikor nézeteltérés van köztetek? Ragaszkodik a saját elképzeléseihez, netán még ’haragkitörései’ is vannak, vagy ’becsmérlően beszél’? (Galácia 5:19, 20; Kolosszé 3:8). Vagy ésszerű, és szívesen enged a béke kedvéért, amikor nem arról van szó, hogy valami helyes-e vagy helytelen? (Jakab 3:17).
Még egy dolog: Megpróbál a barátod vagy barátnőd manipulálni? Szeretne kisajátítani? Féltékenykedik? Minden lépésedről tudni akar? „Ismerek olyan párokat, akik azért veszekednek, mert az egyik nem bírja elviselni, hogy a másik nem számol be állandóan arról, hogy merre jár – mondja Nicole. – Szerintem ez nem jó jel” (1Korintusz 13:4).
Az eddigi kérdések az egyéniségre és a viselkedésre vonatkoztak. De az is ugyanilyen fontos, hogy megtudd, milyen hírben áll a barátod vagy barátnőd. Milyennek ismerik mások? Beszélhetnél olyanokkal, akik már egy ideje ismerik őt, például néhány érett kereszténnyel a gyülekezetéből. Így tudni fogod, hogy ’jó hírben áll-e’ (Cselekedetek 16:1, 2).
Sokat segíthet, ha egy-két szóban leírod, mi a benyomásod róla az eddig megvizsgált pontok alapján.
Egyéniség ․․․․․
Viselkedés ․․․․․
Hírnév ․․․․․
Az is segíteni fog, ha átgondolod a „Jó lenne nekem férjnek?” című részt a 39. oldalon, vagy a „Jó lenne nekem feleségnek?” címűt a 40. oldalon. Az ott felsorolt kérdések alapján könnyebb lesz eldöntened, hogy megtaláltad-e a hozzád illő társat.
Mitévő légy, ha miután mindent átgondoltál, úgy érzed, nem ő az igazi. Ebben az esetben komoly döntés előtt állsz:
Szakítsunk?
Néha áldás a szakítás. Figyeld meg például Jill esetét: „Először hízelgő volt, hogy a barátom mindig aggódott, hogy hol vagyok, mit csinálok, és kivel vagyok. De aztán odáig fajult a dolog, hogy már senki mással nem lehettem, csak vele. Még a családomra is féltékeny volt, főleg ha apuval voltam. Amikor szakítottam vele, mintha egy hatalmas kő esett volna le a szívemről!”
Sarah-val valami hasonló történt. Felfigyelt rá, hogy az udvarlója, John gúnyolódott, követelődzött, és durva volt. „Egyszer három órával később állított be hozzánk! – emlékszik vissza Sarah. – Először is levegőnek nézte anyut, aki ajtót nyitott neki. Aztán meg azt mondta, hogy »Gyerünk, már így is késtünk!«. Nem »én késtem«, hanem »mi késtünk«. Bocsánatot kellett volna kérnie, vagy legalább magyarázatot adnia a történtekre. De mindenekelőtt tisztelettel kellett volna bánnia anyuval!” Természetesen, ha a barátod egyszer-egyszer csalódást okoz valamivel, amit tesz, vagy megnyilvánul valamilyen rossz tulajdonsága, az még nem jelenti azt, hogy a kapcsolatotok kudarcra van ítélve (Zsoltárok 130:3). De amikor Sarah látta, hogy John nemcsak ekkor volt goromba, hanem jellemző rá ez a fajta viselkedés, úgy döntött, hogy szakít vele.
Mi van akkor, ha Jillhez és Sarah-hoz hasonlóan te is arra a következtetésre jutsz, hogy a barátod vagy barátnőd nem lenne hozzád illő házastárs? Ebben az esetben ne hagyd figyelmen kívül az érzéseidet! Akármilyen nehéz legyen is elfogadni a tényeket, talán mégis az lenne a legjobb, ha véget vetnél a kapcsolatnak. A Példabeszédek 22:3 kijelenti: „Eszes az, aki látja a bajt, és elrejtőzik”. Ha például a 39. és 40. oldalon található intő jelek közül észreveszel néhányat a barátodon vagy barátnődön, az lenne a legjobb, ha szakítanál vele, legalább addig, amíg a probléma fennáll. Igaz, a szakítás nem mindig könnyű. De a házasság tartós kötelék. Könnyebb elviselni egy rövid ideig tartó fájdalmat, mint egész életeden át bánni a döntésedet!
Hogyan mondd meg neki?
Hogyan mondd meg neki, hogy szakítani szeretnél? Először is válassz megfelelő helyet és időpontot. Például? Nos, gondolj arra, hogy ha te lennél ebben a helyzetben, te mit szeretnél, hogyan bánjanak veled? (Máté 7:12). Szeretnéd, ha mások előtt jelentené be, hogy vége? Biztosan nem. Hacsak a körülmények tanácsossá nem teszik, jobb lenne nem üzenetrögzítőn, SMS-ben vagy e-mailben közölni vele a hírt. Inkább válassz olyan helyet és időpontot, amely alkalmas arra, hogy megbeszéljétek ezt a komoly kérdést.
Mit mondj neki, amikor eljön az ideje, hogy beszélj? Pál apostol arra ösztönözte a keresztényeket, hogy ’mondjanak igazat’ egymásnak (Efézus 4:25). Ezért az a legjobb, ha tapintatos, de határozott vagy. Mondd ki nyíltan, hogy miért érzed úgy, hogy köztetek nem működne ez a kapcsolat. Nem kell listát készítened a hibáiról, vagy kritikát zúdítanod a nyakába. Ahelyett, hogy azt mondanád, hogy „te nem”, vagy „te soha”, olyan szavakat használj, melyekkel a saját érzéseidnek adsz hangot. Például: „Nekem olyan valakire van szükségem, aki . . .”, vagy „Én úgy érzem, azért kell befejeznünk, mert . . .”.
Most nem szabad határozatlannak lenned, vagy beadnod a derekad. Ne feledd, komoly okod volt rá, hogy a szakítás mellett dönts. Ezért vigyázz, ha a barátod vagy barátnőd megpróbál manipulálni, hogy meggondold magad. „Miután szakítottunk – mondja egy fiatal nő, Lori –, a volt barátom állandóan úgy viselkedett, mint aki depressziós. Azt hiszem, azért csinálta, hogy megsajnáljam. És tényleg sajnáltam őt, de nem hagytam, hogy a viselkedésével megingasson a döntésemben.” Lorihoz hasonlóan te is tudd, hogy mit akarsz. Tarts ki a döntésed mellett. Legyen a nemed nem (Jakab 5:12).
A szakítás után
Ne csodálkozz, ha a szakítás után még egy ideig zaklatott vagy. Akár még olyan érzésekkel is küszködhetsz, mint a zsoltáríró, aki ezt mondta: „Összezavarodtam, nagyon-nagyon meggörnyedtem, egész nap szomorúan járok” (Zsoltárok 38:6). Néhány segítő szándékú barátod azt tanácsolhatja, hogy adj még egy esélyt a kapcsolatotoknak. De vigyázz! Neked kell élni a döntéseddel, nem a jó szándékú barátaidnak. Szóval ne félj határozottnak lenni, még ha szomorú vagy is a történtek miatt.
Légy nyugodt, idővel elmúlik a fájdalom. Addig is tégy valamit azért, hogy könnyíts a helyzeteden.
Például beszélj az érzéseidről valakinek, akiben megbízol (Példabeszédek 15:22). Beszélj róla Jehovának imában (Zsoltárok 55:22). Legyen bőven tennivalód (1Korintusz 15:58). Ne zárkózz magadba! (Példabeszédek 18:1). Mindjárt kezdj el olyan társaságba járni, ahol a többiek jó hatással vannak rád. Próbálj mindig pozitív dolgokra gondolni (Filippi 4:8).
Nagyon is lehetséges, hogy idővel találsz majd valaki mást. Akkor már biztosan még kiegyensúlyozottabban fogsz belekezdeni a kapcsolatba. És talán ez alkalommal igennel válaszolhatsz majd a kérdésre: „Ő az igazi?”
"Hát nem értünk egyet sok mindenben, és
nehezen megy a csiszolódás. Másmilyen
közegből jöttünk, mást láttunk otthon."
A két egónak kellene alárendelnie magát egymásnak. Kölcsönösen. :-)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!