Mi a véleményetek az új fordítású Bibliákról?

szervusz

A keresztény Bibliák közül, sokáig a Károli fordításút tartottam a testvéreimmel használatban, itt Magyarország Területén, persze más országokban ez eltérő volt, és általában jobban vissza adták a biblia szavait, mint a Magyar nyelvűek.

A véleményem az, hogy az idő haladtával, a biblia Társulat nem tudni miért, De a legrégebbi Károli fordítású bibliát is csúnyán megnyirbálták.

Csak Példaként említem meg, hogy a legrégebbi fordításban Károli a teljes bibliában 360x használja az Isteni nevet, a későbbiekben az 1980-as kiadásban már csak 9x volt benne és Csak az Ó szövetségben végül a 2000. évben kiadottban már egyáltalán nincs benne.

A többiről nem is beszélve,

A véleményem, az, hogy igen bátor ember az aki erre utasítást adott.

Katy Weaver

A keresztény egyházak Bibliái ma is a Károli Bibliával megegyezőek. Csak a nyelvezetük modernebb.

Sok Bibliát olvastam és hasonlítottam össze.

A Jehováké tér el teljesen a többitől.

Kedves válaszolók.

Jehova Tanúi nem a saját ízlésükre változtatták át a bibliát.

Ha össze hasonlítanátok más bibliával ahogy magam s tettem, akkor észrevehetnétek, hogy a nyelvezetén , és a Jehova Isten nevének visszaállításán kívül semmilyen különbség nincs.

Csak egy párat írnék PL

Károli:zsoltárok 83:19

19. Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.

Új világ fordítás:

(Zsoltárok 83:18) 18 Hogy megtudják az emberek, hogy te, akinek neve Jehova, Egymagad vagy a Legfelségesebb az egész föld felett.

Vagy:

Károli:János 17:3

3. Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus Krisztust.

Új világ fordítású:

(János 17:3) 3 Az pedig az örök élet, hogy ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről, és arról, akit elküldtél, Jézus Krisztusról.

Nem értem mi az ami más ebben a mondani valója ugyan az

De néhány szak tekintély nyilatkozik erről:

Nem meglepő, hogy néhány tudós dicsérte az Új világ fordítás szöveghűségét és pontosságát. Benjamin Kedar professzor, a héber nyelv izraeli tudósa 1989-ben ezt mondta: „A héber Bibliával és annak fordításaival kapcsolatosan végzett nyelvészeti kutatásaim során gyakran hivatkozom arra az angol kiadásra, amely New World Translationként ismert. Minden alkalommal megerősödik bennem az az érzés, hogy ez a munka azt az őszinte törekvést tükrözi, hogy a szövegből a lehető legpontosabb megértést nyerjük.”

Wolfgang Feneberg megjegyzi a jezsuita folyóiratban, amelynek Entschluss/Offen (1985. április) a címe: „Ő [Jézus] nem mellőzte atyja YHWH nevét és nem hallgatta el előlünk azt, hanem gondjainkra bízta. Másképpen teljesen megmagyarázhatatlan, hogy az Úr imájában miért hangzana így az első kérés: ’Szenteltessék meg a te neved!’ ” Feneberg továbbá megjegyzi, hogy „a keresztény idők előtti kéziratokban, melyek a görögül beszélő zsidók számára készültek, Isten nevét nem fejezték ki más szavakkal, például a kýrios (Úr) szóval, hanem a tetragramma formát (YHWH) írták le héberül, vagy az ősi héber betűkkel . . . Névre való visszaemlékezéseket találunk az egyházatyák írásaiban; őket azonban ez nem foglalkoztatja különösképpen. E névnek kýrios (Úr) szóval való fordítása jobban érdekelte az egyházatyákat avégett, hogy a kýrios kiválóságát Jézus Krisztusnak tulajdonítsák.” Az Új Világ fordítás eredeti formájában állítja vissza a nevet a Biblia szövegében mindenütt, ahol jogos, tudományos oka van rá, hogy ezt megtegye. (Lásd a Függelék 1D-t a Referencia Bibliá-ban.)

Persze ha vissza megyünk az időbe Luther Biblia fordítását is bírálták, azok akik féltek a lelepleződéstől.

Nos nem kötelező elfogadni, Csak leírtam amit tudok.

Katy Weaver

Szia!

Nekem elég rossz véleményem van róluk, mégpedig a fordítók személye miatt! Károli Gáspár az első teljes magyar Biblia fordítója Brassóban, majd Wittenbergben, a reformáció fellegvárában tanult. Ifjúkorától foglalkoztatta a bibliafordítás kérdése. Gönci beiktatására készített Két könyvében már több szentírási részletet közölt saját fordításában, és a próféciák kiváló ismerőjének bizonyult. Az 1580-as években az országban dúló pestisjárvány megfosztotta feleségétől és három gyermekétől. Megrázkódtatásai után fogott komolyan a fordításhoz, melynek elkészültében környékbeli prédikátortársai is segédkeztek. A Vizsolyi Biblia elé írott Elöljáró beszédében így vallott erről:

"Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafiakkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, mígnem véghöz vittem a Bibliának egészlen való megfordítását, melyben munkálkodtam közel három esztendeig nagy fáradsággal, testi töredelemmel, de oly buzgóságos szeretettel, hogy én egy szempillantásig e nagy munkát el nem untam, hanem nagy serénységgel és szeretettel munkálkodtam, mígnem elvégezném azt. Követtük e fordításban sok jámbor, tudós embereket, kik fordították a Bibliát. Akik ezelőtt valami részt fordítottak, azokat is nem utáltuk meg, hanem megtekintettük."

Az elkészült fejezeteket a gyermek Szenci Molnár Albert vitte naponta gyalogszerrel Göncről Vizsolyba. Károli a gyors munkával járó hibákra is figyelmeztette olvasóit:

"Minden keresztény olvasókat kérek, ha valahol az fordításban tévelgettem és az célt nem találtam, azt ne tulajdonítsák vakmerőségemnek, hanem az én gyarlóságomnak."

Kisebb-nagyobb tévesztései ellenére Károli fordítása máig legszebb, legjobb bibliafordításunk. Elöljáró beszéde és kommentárjai közvetlenül is tanúsítják, hogy szerzője valóban "Isten nevét hívta segítségül", komolyan hitt a Szentírás isteni ihletettségében. Így valóban Isten Lelke "adja a hitelét, varázsát, időtálló erejét, s azt a tekintélyét, amely minden más fordítás fölé emeli, hiszen soha nem nyilvánította egyetlen egyház sem hivatalossá, mégis annak számított." (Bottyán János: A magyar Biblia évszázadai)

Egy rövid vallomás arról, minek is tekintette Károli a gyülekezet életében a Bibliát:

"Mostan noha külsőképpen bódogtalanok vagyunk és szerencsétlenség alatt vagyunk, mindazáltal lélekben bódogságosak és békességesek vagyunk. Mert a Christus Jesusnak, az Isten fiának tudománya, az Evangélium tisztán prédikáltatik, melynek általa az Szentlélek Isten hütöt gerjeszt mibennünk, hogy az mi lelkünk békességes legyen Istennel. Ez az belső lelki bódogság és békesség felőlhaladja a régi testi békességet. És az Isten bátor ostorozzon külsőképpen bennünket, az mint neki kedves, csak az Ő szent igéjének kenyerét ne vegye el közülönk."

Ezzel szemben a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa Ó- és Újszövetségi Bibliafordító Szakbizottsága készített új protestáns fordítást, melyet a Magyar Bibliatanács jelentetett meg. A fordítók személyéről érdekes pletykák terjedtek el, állítólag igen sok csikket nyomtak el, mire végeztek egy-egy fejezettel.

Jómagam is tanultam bibliai héber és görög nyelveket, szakdolgozatomat írásmagyarázatból írtam, ahol arámi nyelvből kellett egy fejezetet lefordítanom. Két évig dolgoztam rajta összevetettem a septuaginta görög szövegét az arámi maszoréta szöveggel, és tanulmányoztam az akkori történelmet, szokásokat. Nem volt egyszerű munka.

Több olyan kritikus igehelyet tanulmányoztam az erdetei nyelveken, amelyekkel értelmezési gondjaink voltak. Ez alapján azt a szomorú tényt tudom közölni, hogy az újabb fordítások sajnos egyáltalán nem javították a korábbiak hibáit. Sőt. Jó pár olyan dolgot változtattak rajta, amit teológiai szempontok szerint értelmeztek. Minden fordítás egyben értelmezés is. Ezért nem mindegy, hogy a fordító milyen lelkülettel végzi a munkáját. Károli - bár sok hibát vétett - de mindig Isten nevét hívta segítségül. Az újabb fordítások sokkal inkább alkalmazkodnak a mai teológiai értelmezésehez, mint Károli korában.

Üdv. Péter