Keresztények, ti meg akarnátok téríteni? (Bővebben lent)
A szituáció a következő:
Van egy - nem ez a legjobb szó, de hirtelen jobban nem tudok - szélsőségesen keresztény nő. A szélsőségest úgy kell érteni, hogy szóról szóra elhiszi, amit Biblia állít, ennek következtében pl. tagadja az evolúciót, nem hiszi el, hogy léteztek dinoszauruszok, stb.
Ugyanakkor adott egy férfi, aki teljesen racionális, a tudományban hisz, ennek következtében számára a vallás - és így a biblia is - csak mese habbal. Ráadásul kifejezetten egyház-ellenes(de nem vallás-ellenes, ez fontos). Ugyanakkor fontosnak tartja a keresztény értékrendet, és aszerint él.(Most azzal ne foglalkozzunk, hogy miért, sok idő lenne kifejteni)
Tegyük fel, hogy ez a két ember együtt jár, szerelmesek egymásba. A férfit egyáltalán nem zavarja, hogy a nő vallásos, még egy kicsit szórakoztatónak is tartja az ilyen jellegű eszmecseréket. Még az sem zavarja, hogy a nő emiatt "ostobának" tartja, akit "nem világosított még fel az isteni fény".
Na és most jön valójában a kérdés, ami a mélyen vallásos keresztényekhez szól:
El tudnátok fogadni azt, hogy a párotok nem hisz Istenben, és mesekönyvnek tartja a bibliát, és semmi esély rá, hogy valaha is hívő ember válik belőle, arra meg pláne semmi esély, hogy valaha is bármiféle vallási közösségbe(gy.k. egyház) betegye a lábát? Vagy inkább megpróbálnátok folyamatosan térítgetni?
Bele tudnátok törődni, hogy a párotok máshogy gondolkodik, mint ti, vagy nem tudjátok elképzelni, hogy hosszabb távon működhet egy ilyen kapcsolat?
Előre is köszi a válaszokat.
Ismerek egy hasonló házaspárt. Azzal a különbséggel, hogy a feleséget nem tartom szélsőségesen gondolkozónak. De katolikus, a hite szerint él, mi katolikusok meg elfogadjuk, hogy voltak dínók. :)) Ez a házaspár már kb. 10 éve házas, két szép gyerekük van és szeretik egymást. A férj ahogy ő mondta egyszer nekem, csak abban hisz, ami a fejben van, tehát mindent ész alapján ítél meg. Templomban még sosem láttam. Viszont rendes ember, nyilván ők ezt a feleségével meg tudják beszélni.
Tehát szerintem működhet hosszabb távon egy ilyen kapcsolat, de tény, hogy ritka, és nagyon elfogadó embereknek kell hozzá lenniük.
Én elfogadnám. Igaz, nem vagyok az a "keményvonalas" keresztény.
Az azért rosszulesne, ha leszólná a vallásomat (azt se szeretem, ha bármely más vallást leszólják), vagy ha olyan dolgokat hangoztatna a vallással kapcsolatban, amelyek nem igazak és amelyeknek utána sem nézett (pl. hogy a keresztények azt hirdetik, hogy a Föld lapos és hasonló hétmérföldes baromságok). De abszolút nem várnám el, hogy hívő legyen.
Szia!
Nos a kérdésedre van egy egészen egyértelmű válasz a Szentírásban, méghozzá Pál apostol levelében:
"Ne legyetek hitetlenekkel felemás igában; mert mi szövetsége van igazságnak és hamisságnak? vagy mi közössége a világosságnak a sötétséggel?" (2Kor 6,14)
Aki "szélsőségesen" keresztény az minden bizonnyal egészen pontosan ismeri ezt a bibliai tanácsot és ez szerint fog eljárni. Vagyis a kérdésedre egészen konkrétan válaszolva: egy keresztény nem választ olyan párt magának, aki máshogy gondolkodik, mert hosszabb távon egészen biztos, hogy nem működhet egy ilyen kapcsolat.
Sajnálom, ha olyat írtam amit esetleg nem szívesen olvasol, de úgy tisztességes, ha megismered ezt az álláspontot a maga csupasz valóságában.
Üdv. Péter
Szia!
Akkor még konkrétabban: bizonyára elfogad téged, de max mint barátot, ha ennél többet akarsz, akkor pedig kénytelen leszel megtérni! ;-)
Üdv. Péter
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!