Halál után mindenki az égbe megy? Vagy csak a jók?

Valójában még nem jött el a feltámadás, így addig csak a lélek sorsáról beszélhetünk. Test az megy az enyészetnek.

Úgy gondolom, nem lenne túl logikus azt mondani és nem is lenne igazságos Istentől, ha aki bűnt cselekszik ugyanolyan jutalomban részesüljön, mint az igazak, akik őt szolgálják.

Kik a jók?

Egyedül Isten a Jó. Ő tesz igazakká, szentekké. Jézus megváltása által lett lehetőség, hogy minden ember, aki hisz Őbenne, üdvösséget kapjon, megigazuljon, lelkiismerete megtisztulhasson Jézus vérében.

Tehát önmagában az ember nem tud jó lenni, még ha némelyek ezt szeretnék is...vagy szeretnének Istenre hatást gyakorolni.

Nem így működik.

Újszövetség egyértelművé teszi a hit általi megigazulást.

Nem jó cselekedetekkel kiharcolja, vagy elnyeri, vagy méltő lesz rá, mert lehetetlen kiérdemelni.

Másrészről viszont mindenki bűnös, de Jézus keresztáldozata mindenki számára lehetővé tette, hogy higyjünk, és aki hiszi, hogy Jézus a Megváltó, és szájával megvallja, az üdvözül.

Vannak ezután a hitnek lépései, és van sok hitbeli cselekedet, de első a hit, minden utána következik.

Némely vallások szeretnének hinni olyanban, hogy beleszületnek valahová és attól hívőkké válnak...vagy élik a bűnös életüket és emellett temlomba járnak, de semmi nem különbözteti meg őket a világtól.

Ez Isten előtt értéktelen képmutatás, önámítás.

Isten szeretni teljes szívünkből, teljes lelkünkből és teljes elménkből..szeretni embertársainkat, mint magunkat:ez is Isten ajándéka.

Minden ami jó, Istentől származik, mert egyedül Ő a Jó. Minden jónak forrása és célja.

Beollózok egy igét a sok közül, ami mutatja, hogy Isten küönbséget fog tenni az ítéletnél. Büntetés, pussztítás -kontra jutalmazás. Isten mindenekelőtt igazságos.

Mindenki azt kapja, ami jogszerű.

Jel.11.18

És megharagudtak a pogányok, és eljött a te haragod, és a halottak ideje, hogy megítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, és akik a te nevedet félik, kicsinyeknek és nagyoknak; és elpusztítsd azokat, akik a földet pusztítják.

A halál után a földbe mész, ahol felfalnak a férgek és bogarak...ill. a testedet.

Az űrben utazni még előtte kellene.

A válasz attól függ, hogy melyik felekezetet kérdezed. Egyik azt mondja, hogy már halál után el tud jutni a lélek egy üdvösség közeli állapotba, ha megérdemli, de a végső elhelyezés csak feltámadás után lesz.

A másik szerint alvó állapotba kerül a lélek is és feltámadáskor kapja meg azt, ami jár neki.

Szia!

Isten országa az emberben van. Amit meg kell valósítanod, az nem majd, valahol, valamikor kell, hogy bekövetkezzen, hanem itt és most! A feltámadás nem azt jelenti, hogy majd jönnek elő a halottak a földből, leporolják magukat, esznek, isznak és jó lesz nekik, hanem, hogy az ember felébred, mert felismeri Isten (létezés) metafizikai törvényeit és átadja az életének irányítását ezen elveknek. Valójában nincsenek jók és rosszak, csak az öntévesztés és a felébredettség különféle fokozataiban létező emberek vannak.

Ahogy Jézus kereszthalála is, az egó halálának a szimbóluma, neked sincs más dolgod, mint elhagyni az egó önző, elszeparáló szabályait és felismerni a létezés örök törvényeit. A dolog nehézségét éppen az okozza, hogy ezen elvek összeegyeztethetetlenek az emberi egóval. Viszont a jó hír az, hogy Jézus (és még sokan mások) megmutatták az utat.

Jehovisták!

Hogy van az, hogy egyszer azt mondjátok, hogy nincs külön lélek az ember maga a lélek, mármint a test, aztán az első válaszoló meg ezt mondja:"Test az megy az enyészetnek."???

Szerintetek ez így logikus és így jó??

Ezzel ellent mondtok önmagatoknak!

Kedves 5/56!

Erre a kérdésre én vagyok az első Jehova Tanúja, aki hozzászól! Ahhoz hogy választ kapjál a kérdésedre, előbb jó ha tudjuk mit ír a Biblia, mi történik velünk ha meghalunk.

Jehova, az agy Teremtője előtt nincs rejtve, hogy mi történik, amikor valaki meghal. Ő tudja, mi az igazság, és Szavában, a Bibliában felvilágosítással szolgál a halottak állapotáról. A Biblia világos tanítása így hangzik: Amikor valaki meghal, megszűnik létezni. A halál az élet ellentéte. A halottak nem látnak, nem hallanak, és nem gondolkodnak. Az embernek nincs olyan része, amely túlélné a test halálát. Nincs halhatatlan lelke vagy szelleme.

Miután Salamon megjegyezte, hogy az élők tudják, hogy meghalnak, ezt írta: „a halottak semmit sem tudnak.” Majd hozzátette ehhez az alapigazsághoz, hogy a halottak nem képesek sem szeretni, sem gyűlölni, és hogy a sírban „sem cselekedet, sem tervezés, sem ismeret, sem bölcsesség nincs” (Prédikátor 9:5, 6, 10). A Zsoltárok 146:4 ehhez hasonlóan kijelenti, hogy ha valaki meghal, „elvesznek gondolatai”. Halandóak vagyunk, és nem éljük túl a testünk halálát. Életünk olyan, mint egy gyertya lángja. Ha kialszik a láng, nem megy sehová. Egyszerűen megszűnik létezni.

Vigasztaló az, amit a Biblia a halottak állapotáról tanít. Ahogy láttuk, a halottak nem szenvednek fizikai vagy érzelmi fájdalomtól. Nincs okunk félni tőlük, mivelhogy nem árthatnak nekünk. Nincs szükségük a segítségünkre, és ők sem tudnak segíteni nekünk. Nem tudunk beszélni velük, és ők sem tudnak hozzánk szólni. Sok vallási vezető hamisan azt állítja, hogy tud segíteni a halottaknak, és azok, akik ezt elhiszik, fizetnek nekik. Az igazság ismerete azonban megóv minket attól, hogy az ilyen hazugságok terjesztői becsapjanak.

A különböző emberek feltámadásáról szóló bibliai beszámolókból sok mindent megtudhatunk az eljövendő feltámadásról. A feltámasztottak, akik a földön kapták vissza életüket, újra együtt lehettek szeretteikkel. A jövőbeli feltámadás is hasonló lesz, csak sokkal örvendetesebb. Istennek az a szándéka, hogy az egész föld paradicsommá váljon. A halottak tehát nem olyan világban fognak feltámadni, amelyet háború, bűnözés és betegség sújt. Lehetőségük lesz örökké békés és boldog körülmények között élni a földön.

Kik támadnak fel? Jézus azt mondta, hogy „mindazok, akik az emléksírokban vannak, hallani fogják az ő hangját, és kijönnek” (János 5:28, 29). A Jelenések 20:13 hasonló gondolatot fogalmaz meg: „a tenger kiadta a benne levő halottakat, és a halál és a hádesz is kiadta a benne levő halottakat.” A „hádesz” az emberiség közös sírjára utal. Ez a sír kiürül majd. Az ott nyugvó milliárdok mindannyian újra élni fognak. Pál apostol kijelentette: „lesz feltámadásuk mind az igazságosaknak, mind az igazságtalanoknak” (Cselekedetek 24:15). Mit jelent ez?

’Az igazságosakhoz’ sorolható sok olyan személy, akiről a Bibliában olvasunk, és aki Jézus földrejövetele előtt élt. Eszünkbe juthat Noé, Ábrahám, Sára, Mózes, Ruth, Eszter és sokan mások. Néhány ilyen hithű férfiról és nőről szól a hébereknek írt levél 11. fejezete. ’Az igazságosak’ csoportjához tartozik még Jehova számos olyan szolgája is, akik napjainkban halnak meg. A feltámadás reménységének köszönhetően kiszabadulhatunk a haláltól való félelem szorításából (Héberek 2:15).

Mi lesz azokkal, akik azért nem szolgálták Jehovát, és azért nem engedelmeskedtek neki, mert nem is hallottak róla? „Az igazságtalanoknak” ezek a milliárdjai sem merülnek feledésbe. Ők is feltámadnak, és időt kapnak arra, hogy tanuljanak az igaz Istenről, és szolgálják őt. Egy ezeréves időszak alatt a halottak fel fognak támadni, és lehetőséget kapnak arra, hogy a hűséges emberekkel együtt szolgálják Jehovát a földön. Csodálatos idő lesz az!

A Biblia egy másik feltámadásról is beszél, arról, hogy némelyek szellemteremtményként az égben támadnak fel. A Szentírásban csak egy példát találunk erre a fajta feltámadásra, mégpedig Jézus Krisztus feltámadását.

Jézus tudta, hogy hamarosan visszatér az égbe, ezért azt mondta hűséges követőinek, hogy ’helyet készít’ nekik ott (János 14:2). Azokra, akik az égbe mennek, az ő ’kicsiny nyájaként’ utalt (Lukács 12:32). Hányan lesznek ebben a hűséges keresztényekből álló, viszonylag kis létszámú csoportban? A Jelenések 14:1 János apostol következő szavait tolmácsolja: „láttam, és íme, a Bárány [Jézus Krisztus] ott állt a Sion-hegyen, és vele száznegyvennégyezren, akiknek a homlokukra van írva az ő neve és az ő Atyja neve.”

Ez a 144 000 keresztény, beleértve Jézus hűséges apostolait is, égi életre támad fel. Mikor? Pál apostol azt írta, hogy Krisztus jelenléte idején (1Korintusz 15:23). Most éppen ebben az időben élünk. Ebből következik, hogy a 144 000 kicsiny maradékából azok, akik mostanában halnak meg, nyomban feltámadnak az égbe (1Korintusz 15:51–55). Az emberiség nagy többségének azonban az a reménysége, hogy a jövőben támad fel a paradicsomi földön.